Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-256
50 256. országos ülés 1908 január 15-én, szerdán. nem fogok, (Élénk helyeslés a jobb- és a balbaloldalon.) Kérem a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Visontai Soma: T. ház! Az igen t. miniszterelnök ur felszólalásában kijelentette azt is, hogy tekintetbe fogja venni azokat az aggodalmakat, a melyek jogosak, a melyek, a nélkül, hogy a javaslat lényeges részeit érintenék, mérvadó oldalról panaszolt hibáknak akarják elejét venni, és mint ilyenek jogosultsággal bírnak; én tehát csak egy kijelentésre szorítkozom : arra, hogy az időszerűtlenséget csak a tények rajzolására hoztam fel, hogy t. i. akkor történik meg az adóreform-javaslatok előterjesztése, a mikor a mindnyájunk szeme előtt lefolyt gazdasági rombolások következtében bizonyos mérvig kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben van az ország, és hogy ilyenkor ennélfogva a lakosság sokkal könnyebben hajlik a jelszavakra és az agitáczióra. Csak ezt kivántam kijelenteni; egyebekben természetesen az igen t. miniszterelnök ur válasza engem minden tekintetben megnyugtatott és igy köszönettel tudomásul veszem. (Helyeslés.) Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselőház ! Pótlólag, mivel valóságos agitáczióról van szó, csak annyit vagyok bátor még megjegyezni, hogy az adófizetésnél ott, a hol az önadóztatás elve van keresztül vive, ez azon az alapelven nyugszik, hogy azon adókivetési és felszólamlási bizottságokban — és ez a törvényben lesz kimondva — minden kereseti osztály képviselve legyen. Sőt épen a most panaszkodó iparosoknak és kereskedőknek . . . Szilassy Zoltán: Túlsúly van adva! Wekerle Sándor miniszterelnök:. .. túlsúly van adva, mert biztositva van, hogy az adókivetőbizottságban a kereskedelmi kamara két kiküldöttjének kell lennie; messzebb menni nem lehet. Egyáltalán nem engedhetem az általános kereseti adót olyannak feltüntetni, mintha csak az iparosok és a kereskedők adója volna. Legyünk tisztában azzal, hogy kereseti adónk mintegy 28 millió koronát tevő összegének körülbelül felét fizetik az iparosok és a kereskedők, a többit fizetik az értelmi foglalkozásúak, fizetik a mezőgazdák, a bérlők és egyéb foglalkozásúak, úgy, hogyha ezt úgy tüntetik fel, mintha itt az ipar vagy a kereskedelem ellen irányuló akczióról lenne szó, ennek igazságát lehetetlen elismernem, ez tisztán agitaczionális eszköz, a mely minden belső igazságot nélkülöz. (Élénk helyeslés.) Ellentétbe is hozna engem egész közgazdasági tevékenységemmel, mert egész közgazdasági tevékenységemben épen ezen, minálunk fejletlenebb gazdasági ágak fellenditésére helyeztem a fősúlyt, ennek szenteltem tevékenységemet, még pedig szenteltem ingyen. (Elénk helyeslés és tetszés. Felkiáltások: Ez a helyes!) Elnök: Kérdem a t. házat: Méltóztatik-e a t. miniszterelnök ur válaszát tudomásul venni ? (Igen !) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház a választ tudomásul veszi. (Helyeslés.) Következik ? Zlinszky István jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! Egy nagy titokról szeretném lerántani a leplet! (Halljuk! Hall juh!) Hogy alkalmat adjak a t. kormánynak és a kormány t. belügyminiszterének arra, hogy végre-valahára arról a nagy titokról, a melyet általános, egyenlő és titkos szavazati jognak hivnak, tájékoztassa a képviselőházat és tájékoztassa az országot. Az 1907. október 12-én a belügyminiszter ur ugyancsak részemről hozzá intézett interpelláczióra azt a választ volt szives adni, hogy rövid idő múlva előterjeszti az általános titkos, egyenlő szavazati jogról (Félkiáltások balfelöl: Községenkinti! Derültség. Zaj.) szóló törvényjavaslatot; azonban, t. képviselőház, (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Mezőfi Vilmos: Eltelt bárom hónap, és még ma se tudjuk, hogy lesz-e általános titkos, és egyenlő szavazati jog, és, ha lesz, mikor lesz végre olyan kegyes a t. kormány az ő létének alapját képező igéretét, hogy az általánosjegyenlő, titkos választási jogot megteremti, valóra váltani. Azt látjuk, t. képviselőház, . . . (Zaj. Elnök csenget.) . . . hogy az általános, egyenlő és titkos választási jogról szóló törvényjavaslatnak... Nagy György: És községenként!! Mezőfi Vilmos: . . . benyújtásáról szó sincs. Ellenben az igen t. miniszter urak több izben és különféleképen nyilatkoztak. Az egyik miniszter ur azt mondta, hogy a törvényjavaslatot még a télen a képviselőház elé terjesztik; a másik miniszter ur szerint tavaszszal nyújtják azt be, a harmadik miniszter ur pedig őszre igérte a törvényjavaslat előterjesztését. (Zaj. Derültség.) Nos hát, t. ház, akár télre, akár tavaszra, akár pedig őszre Ígérték is a t. kormányférfiak az általános választási jog megalkotását . . • (Nagy zaj. Elnök csenget.) . . nem látja azt be senki ebben az országban . . . Förster Ottó: Hogy szükség van reá! (Élénk derültség.) Mezőfi Vilmos: . . . hogy akkor, a mikor állítólag ily rövid idő múlva a képviselőház elé kerül ez a törvényjavaslat: miért bujkál vele a kormány még mindig, miért nem vall nyíltan szint és, hogyha meg akarja "valósítani ezt a reformot, ugy, a mint vállalta: miért nem tájékoztatja végre valahára, két évvel kormányra jutása után az ország közvéleményét arról, hogy milyen is lesz hát az a választójog, melyek annak a főbb elvei és hogy mikor akarják már azt végre megvalósítani? (Zaj.)
