Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-274

422 274. országos ülés 1908 február 20-án, csütörtökön. a 319. §. szerint, hogy itt törvényjavaslat tárgya- ' lásának kérdésében határozatot kell hozni, csatlakozom ahhoz a nézethez, ahhoz az indítványhoz, a mely a házat abba a helyzetbe kivánja hozni, hogy feltétessék a kérdés, kivánja-e a ház ezeket a törvényjavaslatokat tárgyalni, igen vagy nem ? (Helyeslések balfelől.) Elnök : A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólani. (Halljuk! Halljuk !) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Azt hiszem, hogy e nagy vita egy félreértésen alapult. (Halljuk!) Egyszerűen azon a félreértésen, hogy azok, a kik azt vitatják, hogy az egyes képviselők által benyújtott törvényjavaslatok vissza lesznek-e vonva : igen, vagy nem, azt hiszik, hogy az a tény, hogy a kormány a saját maga törvényjavaslatait visszavonta, már magában foglalja azt a tényt is, hogy azok a törvényjavaslatok is visszavonattak, a melyeket az egyes képviselők nyújtottak be, holott a kormány csak a maga törvényjavaslatait vonta vissza. (Igaz ! Rendben van ! balfelől.) Hogy a többi törvényjavaslatok tárgyalandók-e vagy nem, a felett a kérdés felett a ház még nem határozott. (Igaz ! balfelől.) Ezen tény felett határozhat majd, a mikor azt jónak látja megtenni. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl.) Arra nézve a házszabályokban tudtommal nincs megállapitva semmi, hogy ugyanazon ülésszakban történjék-e, igen vagy nem és hogy micsoda sorrendben történjék ez a dolog ? (Igaz ! ügy van !) Ennek folytán a tényállás csak ugy áll, hogy a kormány visszavonta törvényjavaslatait, az egyes képviselők által benyújtott törvényjavaslatok pedig majd annak idején a ház elé fognak kerülni és a ház határozni fog arra nézve, hogy akarja-e tárgyaim, vagy nem ? (Igaz ! Ugy van !) Ez a tényállás és mivel elég alkalmunk lesz egymással vitatkozni, ne vitatkozzunk most oly dolog felett, a mi tulajdonkép kérdés tárgya nem lehet, mert a tényállás az, a mit én elmondtam. (Elénk helyeslés.) Bozóky Árpád: T. ház ! Elnök : Milyen czimen kivan szólni ? Bozóky Árpád: A házszabályokhoz kérek szót. Elejétől végig helyeslem a kereskedelemügyi miniszter urnak magyarázatát. Szent igaz az, hogy az egyes képviselők által benyújtott törvényjavaslatok nincsenek visszavonva és igaz az, hogy a ház akkor határoz ezen javaslatok sorsa felett, a mikor akar. Nincs is nekem az iránt semmi észrevételem, hogy ha nem holnap határoz, hanem egy év múlva. Ha azonban a kereskedelemügyi miniszter ur a mi javaslatunkat törvényjavaslatnak tekinti, mint a hogy az is, és ha nem szabad különbséget tenni — hisz, ha különbséget teszünk, ez a lehető legabszolutisztikusabb felfogás volna, a milyen még nem hallatszott a magyar képviselőházban — mondom, ha nem szabad különbséget tenni a miniszterelnök által benyújtott törvényjavaslatok és az egyes képviselők által benyújtott törvényjavaslatok közt, akkor kétségtelen, hogy a házszabályok 319. §-a értelmében házszabálymódositásba csak akkor mehet bele a ház, ha az általunk benyújtott törvényjavaslatoknak nem is érdeme, de legalább sorsa felett már határozott. Sághy t. képviselőtársam azon felfogására, hogy a mi javaslatunk csak indítvány alakjában van benyújtva, és nem törvényjavaslat alakjában, azt jegyzem meg, hogy méltóztassék azokat a javaslatokat megnézni, azok nem csupán az inditványkönyvbe vannak beirva, hanem törvényjavaslat alakjában, szakaszokba osztva és kellőleg indokolva adattak be a képviselőház elnökéhez, sőt a Samassa és a Thoroczkay Viktor képviselőtársaim által benyújtott törvényjavaslatok ki is lettek nyomatva és széjjel is lettek osztva, azt azonban nem tudom, hogy bizottságoknál vannak-e vagy nem. Azon megjegyzésre, a mit az elnök ur volt szives mondani, hogy a képviselők törvényjavaslata csak akkor lesz törvényjavaslattá, ha a ház annak érdembeni tárgyalását elhatározta, azt jegyzem meg, hogy a képviselőnek joga van törvényjavaslatokat beadni, és ez a képviselőnek olyan erős joga, a mely benne van a mandátumban, az ő képviselői minőségében, és a felett a ház nem határozhat, hogy törvényjavaslatnak tekintse-e a javaslatot vagy nem. Különben is a 201. §. ezt mondja : »Ha az inditvány törvény alkotását czélozza, azt törvény javaslatképen szerkesztve kell a bejelentéskor benyújtani és az ilyen törvényjavaslat stb.« Tehát már a házszabályoknak 201. §-a is azt mondja, hogy ez az inditvány már a beadás pillanatában törvényjavaslat, annak nevezi azt a házszabály is. Ily körülmények közt azt mondani, hogy ez a törvényjavaslat, mikor én benyújtottam, nem törvényjavaslat, csak akkor lesz azzá, ha sorsa felett a ház már határozott, merőben alkotmányellenes és házszabályellenes. Már pedig minden inditványnyal, minden törvénj^javaslat benyújtásával együtt jár az, hogy az inditvány felvételére egy határnap tűzessék ki és azt az indítványozó, a törvényjavaslatot beadó megindokolja. Legalább ezt meg kell tenni a háznak. Méltóztassék kitűzni a törvényjavaslat megindokolására a határidőt, hogy az indítványozók, a törvényjavaslatot beadók megindokolják javaslataikat, és akkor a ház határoz a felett érdemileg, tárgyalja-e azokat vagy nem ? Ha kimondja, hogy nem kivánja érdemben tárgyalni, akkor, ha ugy tetszik, a 319. §. alapján át lehet menni a házszabályrevizióra. Én tehát teljesen osztom ugy Rátkay László, mint a kereskedelmi miniszter ur véleményét, hogy nincs kötve a ház ahhoz, mikor kell a mi törvényjavaslatainkat tárgyalni, de a nélkül, hogy e tekintetben határozna, nem mehet bele a házszabályrevizióba. (Zaj.) Elnök: T. ház ! Nyilatkozni akarok Bozóky Árpád képviselő ur felszólalására, mert oly szavakat adott számba, a melyeket én nem mondtam. Én azt nem mondtam, hogy a képviselők által benyújtott egyes indítványok csak akkor lesznek törvényjavaslatokká, ha a ház azok tárgyalását elrendelte.