Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-274

27í. országos ülés 1908 február 20-án, "csütörtökön. 419 Rátkay László: Talán a szólásszabadságot respektálnák a képviselő urak ! (Halljuk ! Halljuk !) T. képviselőház ! A házszabályok megtartására mindnyáj iánknak kell vigyázni, de különösen a függetlenségi pártnak. (Ugy van! Ugy van!) Egészen őszintén kell nyilatkoznom, t. képviselőház, hogy én a t. elnök urnak azt az indítványát, hogy a házszabálymódositás már a holnapi ülés napirendjére kitüzessék, a házszabályokkal nem tartom megegyezőnek. (Helyeslés balfelől.) A 319. §. világosan megmondja, hogy minden törvényjavaslatot le kell tárgyalni; csak a törvényjavaslatok letárgyalása után lehet a házszabálymódositást napirendre kitűzni. (Ugy van!) A kormány az általa benyújtott törvényjavaslatokat visszavonta; de a háznak azt a jogát, hogy minden képviselőnek van joga törvényjavaslattal előállni, nem áldozhatjuk fel. Egyes képviselők törvényjavaslatokat nyújtottak be ; ezek felett a t. háznak határoznia kell; (Ugy van !) nem áll az, a mit a t. képviselő urak mondanak, hogy a háznak le is kell tárgyalnia a törvényjavaslatokat, de igenis határoznia kell a felett, hogy kivánja-e tárgyalni vagy nem. Épen azért, hogy hibát ne csináljunk, hogy akkor, a mikor házszabálymódositást akarunk csinálni, ne azzal kezdjük, hogy már magán a régi házszabályon sérelmet ejtsünk, inditványozom, hogy a holnapi ülésre méltóztassék kitűzni az egyes képviselők által benyújtott törvényjavaslatok feletti tanácskozást, illetőleg az a felett való határozathozatalt, vájjon kivánja-e a ház azokat tárgyalni vagy nem.- (Ugy van ! balfelől.) Ha ezek felett döntött, akkor tűzhető napirendre a házszabálymódositás iránt való javaslat. Bozóky Árpád: Teljesen hozzájárulok Rátkay László t. képviselőtársamnak felfogásához és indítványához. Nem is mondtunk egyebet; és ha máskép érthették szavainkat, helyreigazítjuk. Semmi esetre sem czéloztuk azt, hogy érdemileg való tárgyalásba menjen bele a ház a mi javaslataink felett ; tisztelettel csak azt kérjük, hogy a ház érdemileg tárgyalja, de hogy erre kötelezve volna, azt nem mondtuk. Azonban a törvényjavaslatok sorsa felett feltétlenül intézkednie kell a háznak. E tekintetben tökéletesen fedi a felfogásom Rátkay t. képviselőtársam felfogását és szívesen járulok hozzá. (Helyeslés balfelől.) Suciu János: T. ház! A házszabályokhoz kérek szót. Egyszerűen, minden hosszabb indokolás nélkül felolvasom a házszabályok 201. szakaszát, a mely szerint »ha az indítvány törvény alkotását czélozza, azt törvényjavaslatképen szerkesztve kell a bejelentéskor benyújtani. Az ily törvényjavaslat — tehát törvényjavaslatnak minősiti már maga a házszabály — a tagok között kinyomva szétosztandó, s ha a ház tárgyalni kívánja, minden esetre osztályülési vagy bizottsági tárgyalásra utasítandó*. A házszabálymódositás tehát napirendre nem tűzhető, míg a ház a felett nem határozott, hogy az ilyen törvényjavaslatokat tárgyalni, illetőleg osztályülési vagy bizottsági tárgyalásra utasítani kivánja-e vagy nem; ezt a formát semmi esetre sem szabad megsérteni, mert ez által magát a házszabályt sértenők meg. Molnár Jenő: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Nézetem szerint még ha ugy állana is a helyzet, a mint a t. elnök ur mondja a 319. §. értelmében, hogy t. i. ezeket a törvényjavaslatokat nem kell külön visszavonni, nézetem szerint — mondom — még akkor is hiányos az enuncziáczió, a mennyiben nincsen benne gondoskodás arra vonatkozólag, hogy mi történjék azokkal a törvényjavaslatokkal, a melyek nem lettek visszavonva. Én tehát csak azért szólaltam fel, mivel hiányosnak tartottam az elnöki enuncziácziót, nem lévén gondoskodás arról, hogy a t. képviselőtársaim által benyújtott törvényjavaslatokkal mi legyen : irattárba helyeztessenek-e azok, tárgyaltassanak-e vagy egyáltalában mi történjék velük ? Ezért tehát, t. képviselőház, határozatot kérek abban a tekintetben, hogy a házszabályoknak 319. §-a ugy, a mint van : betűszerinti értelmében magyaráztassék, annyival is inkább, mert ilyen értelemben, mint az urak akarják azt, sohasem lehet egy törvényt magyarázni, nem különösen akkor, a mikor ez a kisebbség érdekeinek megvédéséről szól. (Ugy van! balfelől.) Méltóztassék tehát, t. képviselőház, a házszabályreviziót mindaddig napirendre ki nem tűzni, mig az említett törvényjavaslatnak sorsa akár egyik, akár másik irányban el nem dőlt. (Helyeslések balfelől.) Sághy Gyula: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Tessék, kérem. Sághy Gyula: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) Egyetértek Rátkay t. barátomnak azzal a kijelentésével, hogy a házszabályok megtartására ügyelnünk kell. Nem oszthatom azonban az ő felfogását a dolog érdemét illetőleg. (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Mert, bocsánatot kérek, minden képviselőnek joga van indítványt is tenni, törvényjavaslatot is beterjeszteni. Az a képviselő, a ki egy törvényjavaslatot indítvány alakjában terjeszt be, nem számithat arra, hogy indítványát a ház mindjárt törvényjavaslatnak is tekintse. (Zaj a baloldalon.) Ez nagy különbség. Szász József: Mikor lesz hát törvényjavaslat ? (Nagy zaj;) Sághy Gyula : Bocsánatot kérek, én meghallgattam az urakat, szíveskedjenek engemet is meg hallgatni. A ki törvényjavaslatot nyújt be, az azt a házszabályok 319. §-a értelmében mint törvényjavaslatot köteles benyújtani. (Zaj a baloldalon.) Bozóky Árpád: Ugy vannak beterjesztve! (Zaj. Felkiáltások a baloldalon : Tessék megnézni !) Sághy Gyula: Indítvány és törvényjavaslat között óriási különbség van. A törvényjavaslattal szemben kötelező a tárgyalás alá bocsátás, mig egy inditványnyal szemben maga a tárgyalás is megtagadható. (Zaj balfelől.) A ház határozhat a felett, hogy vájjon kivánja-e azt tárgyalni vagy sem. Ha pedig az inditványkönyvbe van az beter53*