Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-273

402 273, országos ülés 1908 február 19-én, szerdán. lására, a kivándorlásra csábító felhívások elkobozására és arra irányulnak ezen beadványok, hogy az állam lépjen érintkezésbe a legközelebbről érdekelt államokkal abban a tekintetben, hogy kivándorlási törvényünknek külföldön való megkerülése kizárassék. Ezenkivül óhajként jelzik az angol hajóstársasággal kötött szerződés megváltoztatását, (Helyeslés.) egyes vármegyék pedig, főleg azonban a Gyáriparosok Országos Szövetsége társadalmi és szocziális téren vélnek a bajon segíthetni. (Helyeslés.) T. ház! A kérvényeknek nagy száma, a megoldás módozataira irányuló javaslatoknak csaknem egyértelműséggel való előterjesztése minden egyébtől eltekintve utal arra, hogy ezzel a kérdéssel az államhatalomnak most már a legkomolyabban kell foglalkoznia. (Helyeslés.) E kérdés megoldásánál két kérdés veendő figyelembe. Összehasonlíthatjuk a kivándorlást, illetőleg az országot egy komoly beteggel, a kinél a diagnózis meg lévén állapítva, annak kétféle gyógyszert kell rendelni: az egyiket a nemzeti szervezet ellentálló képességét gyengítő, pusztító láz lecsillapítása kívánja meg, a másiknak pedig olyannak kell lennie, a mely a bajt gyökerében, teljesen kiirtani van hivatva. Az előbbit megleljük a megfelelő és kellő energiával keresztül is viendő policziális intézkedésekben, a melyeknek azonban az egyéni költözködési szabadság által megszabott korlátok között kell mozogniok, de viszont azon szempont szem előtt tartásával, hogy a kik bizonyos időn át az állam gondviselő kezeinek jótéteményeit élvezték, az ennek ellenszolgáltatását képező honpolgári kötelességek teljesítése alól ki ne bújhassanak. A másik gyökeres gyógymód abban áll, hogy gazdasági és szocziális téren létesítsünk olyan reformokat, a melyek folytán, nevezetesen a kereseti viszonyok javítása utján odajutunk, hogy biztosítunk a hazai munkaerőnek olyan keresetet, és pedig (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Nehrebeczky György előadó: ... a mezőgazdasági, a gyáripar és kisipar intenzív fejlesztése által, a mely a hazai munkaerőt idekötni képes, s törekednünk kell arra is, hogy a megélhetés, az élelmi szerek olcsóbbá tétele által az idevaló dolgozni kívánó munkásoknak megtakarítási ösztönét, vagyonszerzési törekvéseit is kielégítsük. (Helyeslés.) Nagy részben ettől függ, t. ház, az állam iparfejlesztési akcziójának sikere, sőt gazdasági önállóságunknak előfeltételeit is csak ily képen fogjuk megszerezhetni. Nincs kétség a felett, hogy mindenféle állami segítség, kormányzati beavatkozás és törvényhozási segítség mellett is csak fokozatosan lehet a kivándorlást teljesen szűk korlátok közé szorítani. Addig is azonban, míg az államnak ez irányú tevékenysége eredményre vezethetne, nem szabad figyelmen kivül hagynunk azt a körülményt, hogy hozzávetőleges statisztikai adatok szerint Amerikában ez idő szerint mintegy másfél millió magyar kivándorló tartózkodik, a mely munkaerő Magyarországnak jövedelmet hajt, s a hazaküldött összegek bizonyára az államháztartásban is éreztetik kedvező hatásukat. Ezeknek a kivándorlottaknak, a kik a külföldön a magyar hazának dolgoznak, ott az idegenben is érezniök kell a magyar állam oltalmát, az anyaország szerető gondosságát. Nekünk elő kell mozdítanunk ott a külföldön is az ő vagyonszerzési törekvéseiket, viszont irányitanunk kell itt azokat a birtokszerzési és tehermentesítési törekvéseket, a melyeket ők idehaza sokszor lelkiismeretlen közvetítés utján folytatnak. (Helyeslés.) A magas munkabérek, a vagyonszerzési vágy, a biztosabb megélhetés utáni törekvés a védképesség legmagasabb fokán álló és a munkára legképesebb elemeket sodorja el tőlünk. (Ugy van!) Ezeknek itthontartását, a kivándorlottak visszatérítését minden tőlünk telhető erővel elő kell mozdítanunk. (Helyeslés.) Nagyon opíimisztikus felfogás azt hinni, hogy az amerikai üzemredukczió és az amerikai krizis folytán megindult visszavándorlás következtében a ba,j már elmúlt. Nem múlt el, mert az amerikai nagystílű közgazdasági élet könnyen kibírja azt az erőjjróbát, könnyen kiheverheti azt a csapást, a melyet a legutóbbi válság előidézett. Nekünk tehát minden áron a kivándorlás apasztására kell törekednünk, minden erőnkkel vissza kell tartanunk a houpolgárokat a kivándorlástól és vissza kell rántanunk idegen ajkú, de szívben talán teljesen magyar érzésű honpolgárainkat az amerikai szláv agitáczió polipkarjaiból. (Helyeslés.) Talán már tul is mentem t. Ház azon a határon, a melyet előadói tisztem megenged, (Halljiüc! Halljuk!), épen azért most már rátérek magára a kérvényi bizottság javaslatára is, a mely az általam előadottak alapján odairányul, hogy a kivándorlás :• tárgyában beadott kérvények adassanak ki a belügyminiszter urnak abból a czélból, hogy az azokban foglalt tapasztalatok, megfigyelések és beható tanulmányok az előkészület alatt levő uj kivándorlási törvény megalkotásánál a kormány intenczióinak megfelelően érvényesülést nyerhessenek. (Helyeslés.) Ajánlom a t. háznak a bizottság javaslatát elfogadásra. (Elénk helyeslés.) --•'•• .Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat.- méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem? (Igén!) Ha igen. akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Tovább. : Hammersherg László jegyző : Liptó vármegye közönsége kassai egyetem létesítése tárgyában kérvényez. Elnök: Az előadó urat illeti a szó.