Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-272
272. ORSZÁGOS ÜLÉS 1908 február 18-án, kedden, Justh Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: A miniszterelnök előterjesztése. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, Darányi Ignácz, gr. Apponyi Albert, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos, Josipovich Géza. (Az ülés d. e. 11 óra 35 pereskor kezdődik.) Elnök : T. ház ! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja gr. Thorotzkai Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat Haminersberg László, az ellene felszólalókat Raisz Aladár jegyző urak jegyzik. A múlt ülés jegyzőkönyve már hitelesítve van, ennélfogva a jegyzőkönyv hitelesítésének szüksége fenn nem forog. A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! Ma, midőn húsz napi szünetelés után tanácskozásainkat újból felveszszük, arról a borzalmas tényről kívánok megemlékezni, a mely Portugáliában lejátszódott és az egész világ részvétérzetét és elitélését vonta maga után. Azt hiszem, hogy a t. ház hozzájárul azon javaslatomhoz, hogy hasonló érzelmeinknek mi is jegyzőkönyvileg kifejezést adjunk. (Helyeslés.) Ugron Gábor: T. ház! Én undorodással elitélem minden gyilkosnak tettét, tehát azét is, a ki egy királyt gyilkol le. Hasonló undorral viseltetem azon királyok iránt, (Igaz! TJgy van! balftlol.) a kik népük szabadságát elrabolják, (Igaz! TJgy van! balfelöl.) alkotmányát megsemmisítik, törvényhozását szétkergetik. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) Somogyi Aladár: Nekünk sem esett jól. Ugron Gábor: Én sajnálatot csak a nép iránt érzek, a mely saját fegyveres erejét országának és belső rendjének védelme czéljából bocsátotta a portugál király rendelkezésére, és ez dupla zsoldot fizetve azt arra használta fel, hogy saját nemzetének igába döntésével mint erőhatalmi tényezőt alkalmazza. (Igaz ! TJgy van ! balfelöl.) T. ház! Nem az illedelem kérdése, a népek rokonszenvének kérdése az, a melynek ebben az ügyben döntenie kell. Mi az elnyomott népek sorába tartozunk. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) Évszázadok óta szenvedünk és ha más népet is látunk hasonló iga, hasonló szenvedés, hasonló törvénytelenség alatt sírni, jajgatni, ha látjuk, hogy a nép legjobbjait börtönbe hurczolják, gályára hordják, a gályákról Afrika embertölő klímájába deportálják: akkor, t. ház, én a zsarnok ellen emelem szavamat. Zsarnokságnak nem lehet védelmére kelni, zsarnokság nem részesülhet részünkről tiszteletbon, nem érdemel részvétet. (Igaz! TJgy van / balfelöl.) Részvétet csak a portugál nemzet érdemel, és én annak a nemzetnek szabadsága megvédésére, megoltalmazására kívánok szerencsét. Más érzületet ebben a pillanatban nem ismerek. (Helyeslés bálfdöL) Elnök : Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan szólni. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az épen most felhangzott beszédre nézve kötelességemnek tartom a következő megjegyzéseket tenni. (Halljuk! Halljuk!) Arról egyáltalán nincs szó és arra mi nem is vagyunk illetékesek, hogy más ország belpolitikájának kérdéseiről ítéletet mondjunk. (Igaz! TJgy van !) Ma csak arról van szó, hogy kifejezést adjunk az elitélésnek egy oly bűnös eszköz alkalmazása felett, (Igaz! TJgy van! jobb- és balfelöl. Mozgás balfelöl.) a melyet akkor is el kellene ítélnünk, — ós ebben kell a művelt nemzetek szolidaritásának fennállania — ha az az ügy, a melynek szolgálatában ily bűnös eszközöket használnak, önmagában rokonszenvet
