Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-269

269. országos ülés 1908 február 3-án, hétfőn. 371 ságtói érkezett, politikai zaklatás pedig nincs, a bizottság javasolja, hogy Szkicsák Ferencz mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Petrovics István: T. ház! A mentelmi bizottság indítványával szemben bátor vagyok a t. házat kérni, hogy ezen esetben a mentelmi jog felfüggesztését megtagadni sziveskedjék. Teszem ezt egyszerűen jogi szempontból, minden párttekintet mellőzésével. A mentelmi bizottság hivatkozik a törvény 13. §-ára. Én azonban azt tartom, hogy a jelen esetben nem ezen szakasz mérvadó, hanem ugyanannak a törvénynek a 33. §-a, amely kifejezetten az idó'szaki lapokra vonatkozik és következőleg szól: »Minden czikkekért, melyek valamely lapban megjelennek, ha a szerző felelősségre nem vonathatnék, a nyilatkozatban kijelölt felelős személyek is feleletteherrel tartoznak«, azaz a konkrét esetben a törvény világos és kifejezett rendelkezése szerint nem felelős a kiadó, hanem felelős a felelős-szerkesztő, a ki tényleg felelősségre is vonatott, mert megállapittatván, hogy Dubravszky Nándor a felelős-szerkesztő, az eljárás ellene megindult, vád alá lett helyezve, tehát felelősségre vonatott. Az, hogy ő ez időszerint ismeretlen helyen van, és nem vonható tényleg is felelősségre, nem indokolja azt, hogy az akkori kiadó vonassák felelősségre, mert, újból ismétlem, itt nem a 13. §. a mérvadó, hanem a 33. §., a mely specziális rendelkezést tartalmaz az időszaki lapokra vonatkozólag és a mely a kiadóra nézve felelősséget egyáltalában nem állapit meg. Egyéb nyomtatványnál, ha a szerző nem vonható felelősségre, akkor a kiadó felelős, mert annak a kötelessége mindig őrködni, hogy mit ad ki, esetleg a nyomda is felelős. De a specziális esetben a törvény rendelkezése szerint minden czikkért, a melyért a szerző nem vonható felelősségre, csak a felelős szerkesztő lehet felelős, nem pedig a kiadó. Mivel tehát specziális törvényes rendelkezés szerint időszaki lapnak kiadója felelősségre nem vonható, meg kell állapítani, hogy a kiadó felelősségre vonására itt semmi törvényes alap nincs, ha tényleg izgatás is volna abban a czikkben. E tekintetben vagyok bátor még egy megjegyzést tenni. Én nem tartom magamat hivatottnak arra, hogy a czikk tartalmával foglalkozzam, annál kevésbbé, mert a czikk tartalmát nem is ismerjük. Azonban helytelenítenem kell azt, hogy a mentelmi bizottság a szokástól eltérőleg a czikk érdemébe is belebocsátkozik, a midőn azt mondja, hogy (olvassa): »A közlemény hiteles fordítása nem hagy kétséget fenforogni arra nézve, hogy gyűlöletes magyarázatok és szembeállítások folytán a czikkben oly kitételek vannak, a melyek a magyar nemzet elleni gyűlölet felkeltésére és szitására alkalmasak.* Éz annyi, mint az érdembe való belebocsátkozás és ezt helytelenítenem kell, mert ha más esetben sem tesz szűk, ez esetben se tegyük. Vagy áll ez minden kérdésben, vagy egyáltalában nem áll. Ezek alapján, hivatkozással a törvény 33. §-ára, kérem a mentelmi jog felfüggesztésének megtagadását. Hencz Károly jegyző: Vlád Aurél! Vlád Aurél:>T. képviselőház! Az 1848:XVIII t.-cz 13. §-a következőleg intézkedik (olvassa): »Sajtóvétségért büntettetik a szerző; ha ez nem tudatnék, a kiadó; ha ez sem tudatnék, stb....« Tehát mit mond a törvény? Ha nem tudatnék. De ha tudják, hogy ki az elsősorban felelős, ha megindult ellene az eljárás, miért nem folytatták vele szemben az eljárást, és hogyan jövök én ahhoz, hogy ha valaki elbújik a felelősség alól, én kerüljek bele az ő felelősségébe? T. képviselőház! A törvény határozottan intézkedik. Azt mondja, hogy csak abban az esetben, ha nem tudatik, ki az elsősorban felelős, következik a második személynek felelőssége. Ezzel az esettel állunk szemben. A jelen esetben tudjuk, tudta a bíróság is, ki az elsősorban felelős, ellene az eljárás folyamatba is tétetett és így, minthogy tudatott, a törvény értelmében a kiadó ebben az esetben egyáltalában nem vonható felelősségre. Én azt hiszem, hogy a törvény ugy a bíróságot, mint a mentelmi bizottságot, mint pedig a parlamentet is kötelezi. Ennélfogva, minthogy a mentelmi bizottság javaslata olyan tényért akarja a felelősséget megállapítani, a melyért Szkicsák Ferencz a jelen esetben felelősséggel nem tartozik, véleményem szerint a jelen esetben zaklatás forog fenn, azért csatlakozom Petrovics t. képviselőtársam határozati javaslatához. Muzsa Gyula : Kibuvási kaland! Elnök: Kíván még valaki szólni? Fenyvesi Soma : T. képviselőház ! Az előttem szóló t. képviselőtársaim olyanformán óhajtják a fokozatos felelősséget megoldatni, hogy azt akarják elhitetni a t. házzal, hogy a sajtótörvény szerint, amennyiben egy czikk írója eltűnik ismeretlen helyre, a fokozatos felelősség elve alapján az utána következő kiadó már nem volna felelősségre vonható. Ez a tényállás, t. ház nagyon hasonlít egy bizonyos adomához, a mikor a matróz azt kérdezi a tengerész tiszttől, hogy ha tudja valaki, hogy hol van az órája, elveszettnek tekinthető-e az ? A hadnagy azt felelte: Semmi esetre sem. Akkor rendben van, felelte a matróz, mert a hadnagy ur órája a tengerbe esett. Ez a magyarázat mit a t. képviselő urak a sajtótörvénynyel tesznek, a midőn azt mondják, hogy ha egy szerző eltűnik, akkor az utána következő másik ember a fokozatos felelősség elve alapján felelősségre már nem vonható, minthogy nem ismeretlen az, hogy ki irta a czikket. Ez a törvény szavaival való játék, annak helytelen értelmezése, mert hiszen a törvény épen azért állapítja meg a fokozatos fe47*