Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-269

269. országos ülés 1908 február 3-án, hétfőn. 369 czikk szerzősége tekintetében. Ajánlom a bizottság javaslatát elfogadásra. Elnök: Szólni senki sem kivan. A vitát be­zárom. Következik a határozathozatal. A men­telmi bizottság javaslatával szemben, hogy Bernát István képviselő ur mentelmi joga felfüggesztessék, szemben áll Mérey Lajos képviselő ur ellenindit­ványa, hogy a jelen esetben a mentelmi jog ne fiig­gesztessék fel. Fel fogom tenni a kérdést első sorban a men­telmi bizottság javaslatára, t. i., hogy a jelen ügyben Bernát István képviselő ur mentelmi joga felfüggesztessék. Kérem a t. ház azon tagjait, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége a mentelmi bizottság javaslatát fogadta el, és igy Mérey Lajos képviselő ur elleninditványa elesik. Következik Lengyel Zoltán országgvülési kép­viselő ur mentelmi ügye. (írom. 713). Hédervári Lehel előadó : T. ház ! A képviselő­ház 1907. deczember 3-án tartott ülésében a ház a házszabályok 250. §-a alapján Lengyel Zoltán országgyűlési képviselőt az elnök iránt tanusitott engedetlenség miatt a mentelmi bizottsághoz utasí­totta. A napló tanúsága szerint Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő az K07. deczember 3-án tartott ülésben egy ellene irányuló sértő közbe­szólásra több izben közbeszólott, mire az elnök által megintésben és rendreutasitásban részesült. Ezek után azonban semmi olyan ténykedés nem történt a nevezett képviselő részéről, a mi az elnök­séggel szemben való engedetlenséget tanúsítaná és ilyen sem a tanúvallomásból, sem a naplóból ki nem deríthető, ennélfogva a bizottság javasolja, hogy a mentelmi jog megsértve nem lévén, a ház az eset felett térjen napirendre. Elnök: Szólni senki sem kívánván, a vitát bezárom. Kérdeni a t. házat: méltóztatik-e el­fogadni a mentelmi bizottság javaslatát, hogy a ház az eset felett napirendre térjen ? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik Olay Lajos képviselő ur mentelmi ügye. (írom. 714). Hédervári Lehel előadó: T. ház! Olay Lajos képviselő ur a ház 1907 deczember 2-án tartott ülésében mentelmi jogának megsértéséről tett jelentést, előadván, hogy a miniszterelnök ur be­széde alatt valaki az újságírók karzatáról feléje e szavakat kiáltotta : Még ez a vén panamista is okoskodik ! Ebben nevezett képviselő olyan ter­rorizmust és fenyegetést látott, a mely a kép­viselői működésnek szabad gyakorlatát irritálja és annak megfélemlítésére alkalmas. A mentelmi bizottság az esetet tárgyalás alá vévén, kihallgatta a különben is önként jelentkező Lenkey Gusztávot, az újságírók szindikátusának elnökét, a ki kijelentette, hogy az inkriminált közbeszólás nem vonatkozott az illető képviselőre és nem vonatkozott a ház egyik tagjára sem. To­vábbi vizsgálatra tehát szükség nem volt és igy tárgyi tényálladék hiányából a mentelmi bizottság KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XV. KÖTET, javasolja, hogy a ház az eset felett egyszerűen napirendre térjen. Elnök : Szólni senki sem kivan. A vitát be­zárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a men­telmi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kimondom, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatához hozzájárul és az eset felett napirendre tér. Következik Okolicsányi László képviselő ur mentelmi ügye. (írom. 715). Hédervári Lehel előadó: T. ház! A pozsonyi kir. főügyészség 2449. számú előterjesztésében Okolicsányi László országgyűlési képviselő men­telmi jogának felfüggesztését kéri a btk. 360. §-ába ütköző hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt. A tényállás a következő: Okolicsányi László országgyűlési képviselő, Kürner Gusztáv cs. és kir. 72. gyalogezredben' főhadnagy ellen a pozsonyi cs. és kir. hadbirósághoz egy feljelentést adott be, azon az alapon, hogy nevezett főhadnagy egy pol­gári perben hamis esküt tett. A hadbíróság lefoly­tatta az eljárást Kürner Gusztáv főhadnagy ellen, megszüntette az eljárást és utasította a főhad­nagyot, hogy a feljelentésben foglaltakért Okoli­csányi László képviselő ur ellen a büntetőbíróság­nál szerezzen elégtételt. A feljelentés folytán a kir. ügyészség a hamis vád fenforgására nem talált elég alapot, de fenforogni látta a büntetőtörvény­könyv 260. §-ába ütköző hatóság előtti rágal­mazást. Minthogy a becsatolt hadbírósági iratok szerint a büntetőtörvénykönyv 260. §-ába ütköző rágalmazás vétségének tényálladékát fenforogni látta a bizottság, minthogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a deliktum és a képviselő ur közt causalis nexus van. . . . (Mozgás.) Burgyán Aladár: Saját ügyében? (Felkiál­tások: Mint ügyvéd járt el!) Hédervári Lehel előadó: Bocsánatot kérek, polgári per volt folyamatban Okolicsányi László nővére és Kürner Gusztáv főhadnagy között. Burgyán Aladár: Nem saját ügye. Hédervári Lehel előadó: A feljelentést a képviselő ur már nem a nővére nevében, de saját nevében tette. Minthogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett és politikai zaklatás nem látszik fenn­forogni, a mentelmi bizottság javasolja, hogy Okolicsányi László képviselő ur mentelmi joga ebben az ügyben függesztessék fel. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: Méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom, hogy a ház Okolicsányi László képviselő ur mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik Halász Lajos képviselő ur mentelmi ügye. (írom. 716). Hédervári Lehel előadó: T. ház! A nagy­váradi rendőrkapitányság megkeresést intézett a házhoz, hogy a kihágási büntetőtörvénykönyv 75. §-ába ütköző közrend elleni kihágás miatt Halász Lajos képviselő ur mentelmi joga függesztessék. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom