Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-268

350 268. országos ülés 1908 február í-én, szombaton. szonylag mégis kevésbbé rosszul állnak, mint a többiek. (Igaz! Ugy van!) Ezek közé sorozom én a katonatiszteket is. Én soha nem tagadtam, itt is elismerem, hogy a katonatiszteknek, különösen az alsóbb rang­sorban állóknak, illetményei a mai kor követel­ményeinek, a mai megélhetési viszonyoknak tel­jesen meg nem felelnek, azonban konstatálnom kell, — és ezt adatokkal kívánom illusztrálni — hogy a katonatisztek aránylag mégis jobban vannak dotálva, mint a kiket mi még nem ren­deztünk. ]S T em akarnám a t. ház becses figyelmét soká igénybe venni, csak egy terrénumra kívánok kitérni és ez a lakáspénz kérdése. (Halljuk! Halljuk !) Azt, azt hiszem, mindenki tudja, hogy olyan állami alkalmazott, a ki a hivatalosan megálla­pított lakáspénzéből tényleg lakást kaphatna, alig van. Hogy áll ez a kérdés — és ezt az igen t. hadügyminiszter ur szíves figyelmébe szeret­ném ajánlani — összehasonlítván a katonai és polgári alkalmazottak között? (Halljuk! Halljuk!) Egy összeállítást csináltattam magamnak. Ne méltóztassanak megijedni, nem fogom az egészet felolvasni, (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) csak egynéhány adatot kívánok felemlíteni. Mél­tóztatnak tudni, hogy az állami tisztviselők illet­ményeinek rendezéséről szóló törvény értelmében az állami tisztviselők négy lakbérosztályba van­nak sovozva; az elsőbe tartozik Budapest, Fiume és a külföldön szolgálók, a II., III. és IV.-be az ország többi városai és falvai. A katonai lakbér máskép van rendezve, Budapesten külön, és azonkívül tíz kategóriába van osztva. Az állami polgári tisztviselők lakbér­osztályai össze vannak kombinálva a katonaival, ugy, hogy rendesen három katonai lakbérosztály egy polgári lakbérosztálylyal jön össze. A legfon­tosabb természetesen az első és második kategória, mert hiszen mint méltóztatnak jól tudni, az állam­nak ugy polgári, mint katonai alkalmazottainak legnagyobb része a városokban van összpontosítva, ott szolgálnak. A katonai lakáspénzek tekintetében kon­statálom, hogy az V. rangosztálytól lefelé, — az V. rangosztályon felüli lakáspénzekkel, a hol egyes altábornagyok-, táborszernagyokról van szó, államtitkári, miniszteri ranggal, a midőn itt az állami tisztviselők összességéről beszélek, külön foglalkozni nem szükséges, ezek más elbírálás alá esnek — az V. fizetési osztályban a katonai lakás­pénz Budapesten 2800 korona, a polgári tiszt­viselőké 2000 korona, tehát a katonák 800 koro­nával kapnak többet, mint a polgári tisztviselők. A VII. rangosztályban a katonai lakbér Buda­pesten 2024 korona, az ugyanazon rangbéli állami tisztviselőké 1200 korona .... Egy hang (bálfelől) : Ezért kell emelni a ka­tonatisztek fizetését! Gr. Batthyány Tivadar: ... tehát a katona­tisztek 827 K.-val kapnak többet A VIII. fizetési osztályban a katonai lakáspénz 2024 K., a polgári lakpénz 1000 K, a differenczia a katonatisztek javára 1024 K. így van ez a IX. rangosztályban is, a hol 660 K-val kap többet ugyanazon rang­béli katona, a X-ben 133, a Xl-ben pedig 236 K-val kap többet a katonatiszt. S itt olyan ará­nyok jönnek ki, hogy pl. egy VII. rangosztály­beli, tehát alezredesi rangnak megfelelő állami tisztviselő kap 1200 K-át, míg egy IX. rangosz­tálybeli, tehát századosi rangban levő katona­tiszt kap 1460 K-át, tehát a két rangosztálylyal alatta levő katonatiszt még mindig 260 K-val kap többet. Ez az arány ma különösen az első, máso­dik és harmadik lakbérosztályba tartozó polgári lakbéreknek megfelelő katonai lakbéreknél, mig a IV-nél vagyis a falvaknál a differenczia cseké­lyebb, sőt egyes helyeken nincs is a tisztek javára előny. A második osztályból kiemelem a VII. fizetési osztályt, a hol a polgári tisztviselő kap 840 K-át, a katona 1724, 1604, illetőleg 1464 K-át, a differenczia tehát 884, 764 és 624 K. (Zaj a baloldalon.) Ha azt mondja Bozóky Árpád t. képviselő­társam, hogy ez a delegáczió dolga, akkor kijelen­tem, hogy én nem avatkozom bele a delegáczió dolgába, én való tényeket konstatálok, a melyekből az egész vonalon levonom a konzekvencziát. Az első konzekvenezia az, hogy egy perczig se kifogásolom azt, hogy a katonatisztek ilyen lakáspénzeket kapnak, ezek teljesen méltányosak, ezekért a lakáspénzekért kaphatnak, de keveseb­bért nem kaphatnak a maguk társadalmi állásához mért lakást, ez tény, abszolúte nem kifogásolom azt, hogy a katonatisztek ilyen lakáspénzt kap­uak, hanem igenis, ezzel elsősorban a közös hadügyminiszter úrral szemben, de az igen t. házzal szemben is be akartam igazolni azt, hogy az állami tisztviselők, a midőn lakáspénzmizériákról panaszkodnak és a midőn azoknak orvoslását kérik, teljesen jogos és méltányos alapon állanak. És hogy mennyire nem túloznak az állami tisztviselők a maguk kérelmeivel, ebben a tekintetben egysze­rűen utalok arra az egy tényre, hogy a mig a katonai lakbérnek az V. rangosztályban 2800 korona a maximuma, addig az a maximum, a melyet a szegedi kongresszuson kértek a tiszt­viselők, 2500 korona, tehát aránylag még mindig kevesebbet kérnek, mint a mennyit a katona­tisztek kapnak. T. ház ! Én igenis azt hiszem, nekünk figye­lemmel kell lennünk arra, hogy itt 100—120 ezer áUami alkalmazottat ne brüszkirozzunk azzal, hogy a sorrendben őket mellőzzük. Én ismétlem, nem azt kérem, hogy összes kérelmeiket most tel­jesítsük, hanem, hogy mielőtt a katonatiszti fize­tések emelésébe belemehetnénk, itt a kérdés poli­tikai részéről természetesen nem nyilatkozom, de egyszerűen vonatkozással az állam polgári alkal­mazottaira, mig az állam polgári alkalmazottai­nak legégetőbb sérelmeit nem tudjuk orvosolni, addig ne erőltesse a közös hadügyminiszter a katonatiszti fizetések javítását. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom