Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-268
338 268. országos ütés 1908 február 1-én, szombaton. a csendőrség brutális eljárása tárgyában, a belügyi és a honvédelmi miniszterekhez. Elnök: Javaslom a t. háznak, hogy az interpellácziókra 3 / 4 2-kor térjünk át. Méltóztatik javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen?) Ha igen, akkor azt elfogadottnak mondom ki. Következik az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányosításról és tagosításról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módosításáról és kiegészítéséről (írom. 539, 622) szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. .Felkérem Hencz Károly jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Hencz Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki és javaslom a t. háznak, hogy a törvényjavaslatot tárgyalás és fzives hozzájárulás végett tegyük át a főrendiházhoz. Méltóztatik javaslatomhoz hozzájárulni? (Igm!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a bírói és ügyészi szervezet módosításáról (írom. 621, 727) szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Bizony Ákos előadó: T. képviselőház! (Ralijuk ! Halljuk!) Az ügyészi és birói szervezet módosításáról szóló törvényjavaslat ugyanazt a czélt van hivatva szolgálni, melyet az 1906. évben ugyancsak az igazságügyi kormány által hasonló czim alatt beadott 259. számú törvényjavaslat tűzött maga elé, a mely 1907 : 1. t.-cz. gyanánt lett beiktatva törvénytárunkba. A czélzat t. i. az, hogy addig is, a míg a végleges birói és ügyészi szervezet megalkotható lesz. ezen szervezetnek legalább azon kirívó és nehezebben elviselhető fogyatékosságai orvosoltassanak, a melyeknek orvoslása jDénzügyi forrásainkkal arányban áll. A mint méltóztatnak tudni, a mi birói szervezetünk 1871-ben alkottatott meg, azóta többrendbeli apró módosításokon ment keresztül, nagyban és egészben azonban csak akkor lesz végleg megállapítható, ha a szóbeliségre és közvetlenségre alapított perrendtartás az igazságszolgáltatás egész mezején életbe lesz léptetve. Miután azonban különösen az első folyamodásu bíróságoknál alkalmazott birák, albirák, jegyzők, aljegyzők és a kir. ügyészségeknél alkalmazott ügyészek és alügyészek anyagi helyzete olyan, hogy az a végleges szervezés előtt okvetlenül orvoslást igényel, ennélfogva az igazságügyminiszter ur elődjének igéretét beváltva, sőt, azon jelentékeny mérvben túlmenve, olyan javaslatot terjesztett elénk, a mely elfogadása és törvénynyé válta esetén lényeges előrehaladást fog jelenteni bíráink és ügyészeink anyagi helyzetén. A javaslat rendelkezései öt csoportba oszthatók. Az első rendelkezés az, hogy az első folyamodásu bíróságoknál alkalmazott birák, albirák, királyi ügyészek és alügyészek újonnan soroztainak be a fizetési osztályokba a ÍX.-től fel a VI. osztályig és pedig az eddiginél sokkal előnyösebb és méltányosabb arányban. Eddig a VI. fizetési osztályba 146 biró, illetve ügyész volt besorozva. B szám felemeltetik 150-re, a szaporulat lesz 4. A VII. fizetési osztályban eddig volt 437 biró, illetve ügyész, ez a szám felemeltetik 1000-re, a szaporulat tehát 567. A VIII. fizetési osztályban eddig volt 875, ez szintén felemeltetik 1000-re. Itt a szaporulat már természetesen sokkal kevesebb. Azonban leginkább feltünteti a haladás nagy mérvét a IX. fizetési osztálynak a változása. T. i. 1069 helyett marad a IX-ik osztályban csupán 380, vagyis előlép 692 albiró, illetve alügyész. Ha méltóztatnak visszaemlékezni, a korábbi igazságügyi javaslat tárgyalása alkalmával az akkori igazságügyminiszter urnak egy jelentése füzetett az igazságügyi bizottság jelentéséhez, a melyben kifejtette, hogy 240 albirói, illetve alügyészi állásnak átrendszeresitése van tervbe véve, s ez is több évre beosztva. Most pedig ime egyszerre 692 albirói, illetve alügyészi állás rendszeresittetik át bírói, illetve ügyészi állássá. A második csoportba tartoznak azok az intézkedések, a melyek az első folyamodásu bíróságoknál alkalmazott jegyzők illetve aljegyzők anyagi helyzetén kívánnak segíteni, és pedig meglehetős radikális módon. Az aljegyzői állás teljesen megszűnik és a 611 aljegyző jegyzővé válik. Ezenkívül azon jegyzők számára, a kik birói képesítéssel birnak és a kik a 10-ik fizetési osztályban két évet már eltöltöttek, 400 korona képesítési pótlék rendszeresittetik. Ezt a képesítési pótlékot azok a jegyzők, a kiket múlt év deczember 31-óig neveztek ki, már folyó évi január 1-tőlkezdve megkapják, azok pedig akiket a folyó évben a törvény életbeléptéig neveztek ki, az életbeléptetést - követő hó első napjától kezdve. Méltóztatnak tudni, hogy a jegyzői állás, amely a birói állásnak előkészítő iskolája, magas kvalifikációval bir, egyetemi képzettséget igényel és ennek daczára eddig a 11-ik fizetési osztályba voltak az aljegyzők beosztva, oda, ahová a sokkal kisebb kvalifikácziőju segéd- és kezelőszemélyzet. Hogy ez mennyire méltánytalan volt, kitűnik abból, hogy a kormányzat többi ágainál a hasonló képesitettségű egyének egyenesen a 10. fizetési osztályba neveztetnek ki, holott az aljegyzők még ezt megelőzőleg csekély tiszteletdíj mellett 2—3—4 esztendőt joggyakornoki minőségben is
