Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-267

267. országos ülés 1908 január 3l-én, pénteken. 335 HenCZ Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat XVII. cziJckét). Elnök : Kivan a képviselő ur szólni % Pop Cs. István : Igen ! Elnök: Tessék ! Pop Cs. István: T. képviselőház! ügy a tagosítása, valamint az összes úrbéri törvényeknek egyik nagy hibájuk, hogy a közbirtokosság és a volt úrbéresek tekintetében kellő gondoskodást, megfelelő szabályozást nem tartalmaznak. Ha méltóztatnak az egyes törvényeket áttanulmányozni, meg méltóztatnak látni, hogy csak egyben nincsen egyöntetű eljárás a bíróságok előtt, — miután maga a törvény nem rendelkezik — hogy tulajdonképen mik ezek a volt úrbéresek és közbirtokosságok? A budapesti nagy bankok kijelentették, hogy volt úrbéreseknek és közbirtokosságoknak pénzt kölcsön nem adnak, mert nem jogi személyek. Az ujabb törvények ezen jogállapotot szankczionálják, mert ugy az 1894: XII. t.-cz., valamint ez a törvényjavaslat fentartja a közbirtokosságokat, fentartja a volt úrbéreseknek közlegelőit és erdeit és ennek daczára nem intézkedik arról, hogy tulajdonképen hogyan legyenek törvényesen képviselve ezek a volt urbé rések, valamint a közbirtokosságok? Habár én látom, t. ház, hogy az idő nagyon előrehaladt, még is kérem szives figyelmüket néhány perezre, mert azt hiszem, hogy közérdeket szolgálok, a midőn azon indítványomat terjesztem elő, hogy a XIII. czikkely után, a XVII. czikk előtt — a mostani XVII. czikket XVIII. számmal látva el — XVII. czikk gyanánt a következő szöveg volna beiktatandó (olvassa): »A volt úrbéresek és zsellérek egyeteme ugy mint bárminő közbirtokosság jogi személyt képeznek. Hatóságok és harmadik személyek irányában az úrbéri, illetve a közbirtokossági bizottság képviseli a volt úrbéreseket, illetőleg közbirtokosságot. E czikkely rendelkezései kiterjednek Magyarország egész területére, HorvátSzlavón- és Dalmátországok kivételével.« T. képviselőház! Mondom vannak törvények, a melyeknek egyes intézkedései kiterjeszthetők. Én mint ügyvéd, a ki képviseltem úrbéreseket, mindig abban találtam a legnagyobb akadályt és a legnagyobb kárt az úrbéresekre nézve, valamint az eljárás menetére vonatkozólag is, hogy sokszor a kir. törvényszék megelégedett az úrbéri bizottság meghatalmazásával és hogy mikor az ügy a Curia elé került, a Curia az egész eljárást megsemmisítette és azt mondotta, hogy egyénenként kötelesek a volt úrbéresek a meghatalmazást kiállítani. Ilyen körülmények között meg kell szüntetni ezt az anomáliát. Ezt rendelettel, azt hiszem, nem igen érhetnők el, azonban ezen uj törvényezikknek beiktatásával óriási lépést tehetnénk előre abban a tekintetben, hogy a képviselet egyszer s mindenkorra meg volna állapitható. Azért kérem ezen intézkedés kiterjesztését egész Magyarországra, mert itt is még igen sok úrbéri j>er van folyamatban és mert csak a közérdeket szolgáljuk ennek kimondásával. Különben is, ugy tudom, hogy ennek hiányát mindenki érzi és talán nem kell nagyobb szükségre reámutatnom, mint arra, hogy mi beszélünk itt fogalmakról és intézményekről, közbirtokossági és úrbéri intézményekről a nélkül, hogy megállapítanék azt is, hogy azok mikéj)en képviselendők a bíróságok előtt? Ezzel kapcsolatban bátorkodom az igen t. miniszter urnak figyelmét egy olyan körülményre is felhívni, a melyet a végrehajtási rendeletben lehetne orvosolni és a mely a birák alkalmaztatására vonatkozik. Ha az igen t. miniszter ur gondoskodni fog arról, hogy úrbéri birák kizárólag csak úrbéri ügyekkel és egyébbel ne foglalkozzanak, akkor nem történnének meg azok az anomáliák, a melyek fennállanak, hogy t. i. 20—30, sőt 35 év alatt sem fejeződik be egy per, csak azért, mert nincsenek külön úrbéri birák és mert az a gyakorlat: hogyha a biró látja, hogy az az ügy kellemetlen neki, akkor tovább adja, vagy beosztatja magát máshova. A miniszter ur intézkedjék az iránt, hogy egy uj urbériségi tanács állíttassák fel és hogy annak legyen egy állandó előadója vagy kiküldöttje, a ki csak ezekkel a kérdésekkel foglalkozzék. Különösen Arad megyét illetőleg szükséges feltétlenül ez, a hol még igen sok ilyen úrbéri pör nem nyert elintézést. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kivan az előadó úr szólni. Ferenczy Géza előadó: Nem. Elnök: Az előadó ur sem kivan szólni, a tanácskozást tehát befejezettnek nyilvánítom. Pop Cs. István képviselő ur a XVI. és XVII. czikkek közé egy uj czikket akar beiktattatni. Erre fogom tehát mindenekelőtt feltenni a kérdést. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Pop Cs. István képviselő urnak azon indítványát, hogy a XVI. és XVII. ez, közé egy uj czikk iktattassák, a melyet az imént felolvasott és ismertetett, elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) Kijelentem tehát, hogy a kéjDviselőház nem fogadja el Pop Cs. István képviselő ur indítványát. Most pedig felteszem a kérdést a XVII. czikkre. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a XVII. czikket az igazságügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ezzel, t. képviselőház, a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván (Felkiáltások: Éljen az elnöki) és elfogadtatván, javaslom, hogy annak harmadszori olvasását méltóztassék