Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-267
380 267, országos ülés 1908 január 31-én, pénteken. kor,' a mikor abból hasznot, legalább az ő életében, ugy sem remélhet. Emlékeztetem a t. képviselőházat arra az interpelláczióra, a melyet a múlt évben Pop Cs. István a topánfalvai járás érdekében itt elmondott és a melyben kimutatta, hogy ennek a községnek erdejére kitűzték az árverést azért, mert a község lakosai az erdő fentartásával járó költségeket nem birták fedezni. (Zaj.) Hiszen méltóztatnak tudni, hogy az erdők fentartása, ellenőrzése milyen sok költséggel jár. Fizeti a közbirtokosság a közbirtokossági hivatalnokokat és a mellett az ellenőrzésért fizet az államnak is. Hasznot azonban nem lát ezzel a sok megterheltetéssel szemben. T. képviselőház! Ismétlem, itt is szeretném megadni a lehetőségét annak, hogy a közbirtokosok azoktól az erdőktől és havasoktól, a melyek köztekintetekből fentartandók, a földmi velésügyi kormány beleegyezésével szabadulhassanak ; ha pedig az az erdő vagy havas átment a politikai községnek vagy pedig az államnak tulajdonába, akkor ők az erdőknek és havasoknak árán osztozkodjanak. Ez annál inkább helyes, t. képviselőház, mert a község vagy az állam a havasoknak és erdőknek fentartási költségeit fedezheti, mig a szegény ember erre negyven esztendőn keresztül képtelen. Ennélfogva az utolsó előtti bekezdés után a »kérelmezhették volna« szavak után inditványozom a következőket. . . Egy hang (a középen): Kimondtuk már az előbb! Bozóky Árpád: Csak a legelőkre nézve mondtuk ki az előbb, az erdőkre és havasokra nézve nem. Inditványozom tehát, hogy az emiitett szavak után ez tétessék (olvassa) : »Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki azt, hogy a közösen maradt erdőt és havast a közbirtokosság a földmivelésügyi. m. kir. miniszter engedélye mellett, a politikai községnek vagy államnak eladhassa és a vételár a közbirtokosság tagjai között a 4. §. szerint megállapítandó aránykulcs mellett felosztassák«. Elnök: Ki következik? Hencz Károly jegyző: Mezőssy Béla! Mezőssy Béla államtitkár : T. ház ! Kénytelen vagyok egész röviden válaszolni t. képviselőtársamnak. Nagyon sajnálom, hogy nem voltam abban a szerencsés helyzetben, hogy tegnap meggyőzhettem volna őt arról, hogy az az állítás, mintha talán a közbirtokosságoknak az állami kezelés sok költségébe kerülne, a tényállásnak abszolúte nem felel meg. Nem felel meg különösen abban a megyében, a melyre épen hivatkozott, t. i. Pop képviselő ur megyéjében, mert a kezelési költségek tetemes hányadát, igy könyv nélkül nem tudom megmondani, de körülbelül 60—70%-át az áUam viseli. Hogyha pl. egyes megyékben, illetve egyes erdőkben a jövedelem az illető évben nem sok, annak az az egyszerű magyarázata, hogy kiirtott erdőből sem az állami, sem a magánkezelésben sehol a világon nagy jövedelmet húzni nem lehet. Sajnálom, hogy a t. képviselőtársam a tények ismerete nélkül a topánfalvi esetben, a melyet külömben lesz szerencsénk a ház előtt részletesen ismertetni, felült Pop képviselő ur vádjainak, mert az a helyzet abszolúte nem ugy áll, a hogy előadni méltóztatott. A magam részéről tisztelettel kérem, hogy a szöveget eredeti fogalmazásában elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Mert mit a t. képviselőtársam kivan, t. i. hogy az állam bizonyos közbirtokosságban lévő erdőt megvehessen, az, ha az állam érdeke ugy kivánja, meg fog történni. Bozóky Árpád : Ezt nem felesleges kimondani. Mezőssy Béla államtitkár: Egészen felesleges. Mert ha az állami közegek és a minisztérium azt találja, hogy valamely magánerdő megvétele az erdei alap szemjjontjából jövedelmező, akkor ugy is megfogjuk venni. Ha jnedig az nem jövedelmező, akkor akár benne van ez a javaslat, a melyet tenni méltóztatik, a törvényben, akár nem, nem fognék azt megvenni, így tehát a képviselő ur inditványa felesleges és ezért kérem a házat, méltóztassék azt elvetni. (Élénk helyeslés.) Pop Cs. István: T. képviselőház! Nem akartam felszólalni ennél a czikknéi, azonban most mégis szükségesnek tartom, hogy ez ügyben felszólaljak. Én ezelőtt körülbelül 14 hónappal beigazoltam azt, hogy az államkincstár kezelési költségek czimén Topánfalva volt úrbéreseinek az erdeire végrehajtást vezetett és árveréssel fenyegetett. Ezen stádiumban tettem én panaszt a minisztériumnál; ezen stádiumban volt az ügy, a mikor felszólaltam, hogy mi történt azután, nem tudom. Azonban tény, hogy nagyon szomorú tapasztalataim vannak a tekintetben, hogy a telekkönyvi hatóság a telekkönyvi bekebelezést elrendelő végzéssel tényleg a kincstárnak kezelési költsége czimén végrehajtást foganatosított azon úrbéri közbirtokossági erdők ellenében és azok az árverés veszélyének voltak kitéve. Hogyha az államtitkár ur gondoskodott arról, hogy ezek a tények, a melyeket akkor felhoztam és azok a bajok megS7.ünjenek és orvosoltassanak, én ezért hálás vagyok, azonban, a mit én állítottam, . azt okmányokból olvastam ki és tényleg maga a kincstár saját kezelési költségei miatt árveréssel fenyegette azokat az úrbéri érdekeltségeket. Ez megfelel a valóságnak. Nagyon örvendenék, ha a jövőben ilyen nem történnék, mert ez nemcsak Topánfalván volt igy, hanem csak a topánfalvi járásban körülbelül négy úrbéri községben.