Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-267

326 267. országos ülés 1908 január 31-én, pénteken. Ezért indítványozom azt, hogy a távolság szerint, ha a távolság kisebb a járásbirósági székhelytől, akkor a járásbíróság szálljon ki, ha pedig / nagyobb, a királyi törvényszék szálljon ki. És miután minden bíróságnak módjában van megállajntani a távolságot, mert a hivatalos távolsági kimutatás kezében van és ez által az intézkedés által lényeges eljárási költségektől kímélhetjük meg a perlekedő feleket, tekintettel arra, hogy az igazságügyi eljárás főkövetelménye amúgy is az, hogy olcsóbbá tétessék, a a következő módosítás elfogadását indítványozom (olvassa) : »Az úrbéri elkülönítés, arányosítás vagy tagosítás alatti területekre nézve az eljárás folyamán felmerülő határjárási, mesgyeigazitási és sommás visszahelyezés! perek, vitás kérdések felett, a mennyiben a hivatalos távolsági kimutatás szerint a vitás kérdést érdeklő helyszíne nem esik távolabbra az illetékes királyi törvényszék székhelyétől, mint az e kérdésben egyébként illetékes királyi járásbíróság székhelyétől: a kir. törvényszék által kiküldött eljáró biró, minden más esetben az illetékes kir. járásbíróság, de mindkét esetben a sommás eljárás szabályai szerint külön tárgyalást tart és első fokon önállóan ítél. A távolság megállapítására az a bíróságilletékes, a melyikhez a kereset beadatott, és az e szakaszban meghatározott bíróságok közül az, a melyik a távolság miatt eljárni nem illetékes, hivatalból tartozik áttenni a keresetet, vagy beadványt a távolság szerint elj illetékes bírósághoz. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Ferenczy Géza előadó: T. képviselőház! Meg kell vallanom, egyénileg az igazságügyi bizottság ülésén közel álltam azon indítványhoz, melyet Hinléder képviselő ur előterjesztett, a mennyiben magam is egy alternatív eljárást óhajtottam e tekintetben a költségek szenrpontjából. Miután azonban a bizottság többsége ezt az álláspontomat nem tette magáévá, és miután t. képviselőtársamnak az indítványa nem is ezt az alternatívát, hanem a közelséget domborítja ki és e szerint akar egy nagyon ingadozó illetékességet megállapítani, (TJgy van!) a mi a gyakorlatban igen sok zavarral járna, én a javaslatot nem tehetem magamévá, és az eredeti szöveg fentartását kérem. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a VII. czikket változatlanul elfogadni, szemben Hinléder Ernő képviselő ur elleninditványával, igen vagy nem? Kérem azokat, kik az eredeti szöveget változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a képviselőház a VII. czikket változatlanul elfogadja az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, ennélfogva Hinléder Ernő képviselő ur elleninditványa elesik. VIII. czikk. Hencz Károly jegyző (olvassa a VIII. cziJcJcet.): Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. képviselőház! Már az általános vitánál elmondtam a panaszomat a miatt, hogy a tagositó mérnökök milyen helytelenül, milyen igazságtalanul szoktak eljárni, és már akkor felvetettem azt az eszmét, hogy a tagositási, birtokrendezési, elkülönítési eljárást hatósági mérnökökre kellene bizni. Ezt annál inkább is helyesnek tartom, mert hiszen a tagosításnál és birtokrendezésnél köztekintetek a mérvadók, sokszor a köztekintettel szemben a magántekintetek hátrányban vannak; ha pedig már ennyire megszorítjuk a magántulajdonnak az intézményét a tagosításnál, birtokrendezésnél, akkor már mehetünk tovább egy lépéssel, és a tagositó egyéneket ettől a bajtól, a melyet ma a kupeczkedő mérnökök csinálnak, szabadítsuk meg. Számtalan esetet mondhatnék, hogy menynyire visszaélnek a mérnökök a lakosság jóhiszeműségével és tudatlanságával. Hogy többet ne említsek, csak azt az esetet hozom fel, hogy Csépán a harmadik mérnök végezte el a tagosítást. Az első mérnök is kivette a fizetést teljesen, a második is, csak a harmadik csinálta meg tiz esztendő múlva a tagosítást, ügy szokott lenni, hogy az első mérnök a legolcsóbb, de az nem csinál semmit, csak pumpolja a községet, a második drágább, és a harmadik, a ki megcsinálja a munkát, az szokott a legdrágább lenni. A tudatlan lakosság azonban, a mely pályázatot hirdet ki a tagosításra, annak adja ki, a melyik a legolcsóbban vállalja el és a szegény székely ember, meg a többiek is sajnosán tapasztalják ilyen esetekben, hogy olcsó húsnak híg a leve. Ezért, de meg azért is, mert ha a földmivelésügyi miniszter rendel ki oda mérnököket, sokkal igazságosabb és olcsóbb a tagosítás, tisztelettel kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a 14. §-szal szemben, a melyet én egészen elvetni kérek, a következő szakaszt elfogadni: »A 14. szakasz helyett álljon a következő: Úrbéri, elkülönítési, arányositási és tagositási eljárásban a műszaki teendők ellátására a földmivelésügyi m. kir. miniszter által esetről-esetre kirendelt mérnök vagy földmérő alkalmazandó, a ki javadalmazását közvetlenül az államtól kapja. Az alkalmazás, az alkalmazás visszavonásának feltételei, az egyöntetű műszaki eljárás részletei, rendeletileg szabályozandók.« Kérem a t. képviselőházat, hogy méltóztassék e határozati javaslatomat elfogadni. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni. . . ,