Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-267

310 267. országos ülés 1908 január 31-én, pénteken. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa) : »Indit

: ványozom, hogy az első czikk 3. bekezdése kiegészíttessék a következő e) ponttal: A jogosultság mértékének meghatározása oly arányban történik, hogy a legkisebb birtok az aranykulcsban fél holdnak számítandó.* Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Hinléder képviselő urnak most felolvasott pótlását az első czikkhez elfogadni ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A képviselőház nem fogadta el Hinléder képviselő ur pótlását, ennélfogva a módosítás elesik. Második czikk. Hencz Károly jegyző (olvassa a második czikket). Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Az előadó ur nem kivan szólni. Hencz Károly jegyző: Zakariás János! Zakariás János: Tisztelt ház! Tegnap az általános vita során rámutattam azon egyes módosításokra, melyeket a részleteknél külön beterjeszteni szándékozom. Elmondottam azokat az érveket, a melyek a módosításokat indokolják. Minthogy azonban illetékes helyről aziránt, vájjon módosításaim elfogadtatnak-e, vagy nem, semmi néven nevezendő tájékozást nem nyertem, és igy nem tudom sem az előadó urnak, sem a t. igazságügyminiszter urnak véleményét az általam előterjesztendő módosítások tekintetében, kénytelen vagyok eredeti tervemtől eltérőleg minden egyes módosításomat itt a t. ház szine előtt is részletesebben indokolni, egyrészt, hogy azok helyességét kimutassam, másrészt, hogy lehetőleg azok elfogadása érdekében érveimnek súlyt adva. a részletes indokolással az elfogadásra némi kilátásom legyen. A törvényjavaslat II. czikke magában foglalja azt a rendelkezést, a melyet az általános vita során mindnyájan mint a legüdvösebbet állítottuk előtérbe; t. i. azt, hogy a tagosítás elrendelése előtt annak gazdaságilag hasznos voltát a földmivelésügyi miniszter állapítja meg. Ezt a rendelkezést a törvényjavaslat második szakaszának 3. bekezdése szabályozza. A szövegezés azonban, szerény véleményem szerint, nem szerencsés. Azt mondja ez a harmadik bekezdés, hogy a tagosítást bármelyik birtokos kérheti és a bíróság elrendeli azt, ha előzetesen a m. kir. földmivelésügyi miniszter egy e czélra összeállított gazdasági szakbizottság véleménye alapján a tagosítást a községre nézve hasznosnak és czólszerűen keresztülvihetőnek mondotta ki. E kifejezés, hogy a »községre nézve hasznos és czélszerű«, nagyon is homályos, általános és semmitmondó. A »község« közigazgatási fogalom, de sem a birtokosok összességét, sem magát az egész lakosságot nem foglalja magában oly értelemben, a mint azt ily törvényjavaslatnak, a hol gazdasági viszonyok rendezéséről van szó, magában kellene foglalnia. Én, t. ház, tegnapi felszólalásomban részletes statisztikai adatokkal mutattam ki, hogy a Székelyföldön a birtokosok 70°/o-át képezik azok, a kiknek 1-től maximum 10 holdig terjedő birtokuk van. Ebből azt a következtetést óhajtom levonni, hogy a község lakosainak többségét, csaknem háromnegyed részét ezen kisemberek képezik, a kiknek az érdeke talán elsősorban kell, hogy figyelembe vétessék akkor, mikor a tagosítás foganatosittatik. Mert az a földmivelésügyi minisztérium által kiküldött szakértő lehet abban a felfogásban, hogy a községnek érdeke az. hogy a községben levő 2—3 nagybirtokosnak a tagja egyesittessék (Zaj.) . . . Elnök : Csendet kérek ! Zakariás János: . . . hogy ez a két-három nagybirtokos azután nagyobb gazdasági egységen, komplexumon, nagyobb földbirtokon intenzivebb gazdálkodást fejthessen ki és igy a község érdekének tekinti az a földmivelési miniszteri szakember azt, a mi 3—4 nagybirtokosnak az érdeke, hogy a tagositás foganatosittassék és ezen a szemüvegen keresztül fogja a törvényjavaslat értelmében kimondani, hogy a község érdeke a tagositás. En nem akarom ugyan szembeállítani a nagybirtokos érdekét a kisbirtokos érdekével, de azt hiszem, hogy a nagybirtokosnak magának is első és legfőbb érdeke az, hogy a községében lakó kisbirtokosok is. boldoguljanak. Mert ha a kisbirtokos boldogul a községben, ezzel oda lesz kötve ahhoz a földhöz, községhez, ott gyarapodik, családja szaporodik, ezáltal a nagybirtokos nyer munkaerőt és részben fogyasztót is. Nem áll tehát ellentétben a nagybirtokosnak jól felfogott érdeke a kisbirtokos érdekével, és épen ezen érdekeltségnél fogva a fősúlyt arra kell fektetni, hogy a földmivelésügyi miniszternek a szakembere abból a szempontból bírálja el a tagosításnak hasznos és czélszerű vagy kivihető voltát, vájjon az a község lakosainak többségét képező kisbirtokosok érdeke-e, vájjon ezen szempontból czélszerű-e. E gondolat által vezetve, a törvényjavaslat II. czikkének harmadik bekezdéséhez, és pedig annak a hatodik sorába a helyett, hogy »a községre nézve hasznosnak^ teendő: »a tagositandó terület birtokosainak többségére nézve hasznosnak*. Ennél a szakasznál további módosításom is van. Az ötödik bekezdés a tagositás megengedhetősége tekintetében egy nóvumot tartalmaz, a mely a megengedhetőséget még az eddigieknél is könnyebb feltételekhez köti. Készemről sohasem zárkózom el az elől, hogy a tagositás, ha a községre, a község birtokosainak többségére nézve hasznos és czélszerű, megengedtessék; az elől azonban már határozottan elzárkózom, hogy ez feltétlenül és a birtokosság minden meghallgatása nélkül presszionáltassók. Már pedig a mai helyzet is-