Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-266

266. országos ülés 1908 január 30-án, csütörtökön. 303 a minisztérium termében el sem fért, ugy hogy az országháznak egy helyiségét kellett e czélra igénybe venni. Ezen ankéten maga a kisbirtokosság érdeke is képviseletet nyert azon a réven, hogy az Erdélyi Gazdasági Egylet és az egyes vármegyék gazdasági egyesületei is, mint ilyenek, meghivattak. A kisbirtokosság érdekképviseletét szélesebb körben megvalósíthatónak nem tartom, mert hiszen maguknak a kisbirtokossági egyedeknek meghivását keresztülvihetönek sem képzelem. Különben is akkor, midőn a kisbirtokosok érdekeinek oly hatalmas szószólója, mint a minő Nagy György képviselő ur, ott jelen volt, akkor nem tekinthetem a kisbirtokosságot képviselet nélkül maradottnak. Nagy György: Hiszen én képviseltem is a kisbirtokosságot, de egyedül nem sokra megyek ! (Mozgás a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Ferenczy Géza előadó : Nagy György képviselőtársam azt a kivánalmat terjeszti elő, hogy külön speeziális törvények hozassanak magára a Székelyföldre és külön Erdély egyéb részeire. Ugyanezt kevesebb határozottsággal Sümegi Vilmos képviselő ur is felemlitette. Ennek a kívánságnak kénytelen vagyok a leghatározottabban ellentmondani, .... Nagy György: Elég baj! Ferenczy Géza előadó : .... mert hiszen ha járna is valami utilitárius előnynyel az, hogyha a t. háznak rendkívüli jóakarata a székelyek iránt ilyen speeziális törvényt alkotna meg: én ezt is elenyészően csekély értékűnek tartom azzal a mérhetetlen hátránynyal szemben, a melyet a politikai egység terén veszítenénk. Egy hang (balfelől) : Hisz ez gazdasági törvény! Ferenczy Géza előadó ." Gazdasági törvényeket a politikai törvényektől teljesen elválasztani nem lehet. Különben is Erdély a múlt századokban nagyon hosszú ideig érezte a nyomasztó hatását annak, hogy a szász, székely és a magyar föld külön törvények szerint rendeztetett, kezeltetett, ennek hátrányos következményeit ma is érezzük, a mikor még az osztrák bányajog és az osztrák polgári törvénykönyv hatályában fennáll. Az érdemleges kifogásokra vonatkozólag Vértan, Bozóky és Nagy képviselő urak kijelentették, hogy azon esetben, ha a földmivelésügyi miniszter szakvéleménye a tagosítás elrendelését közgazdaságilag előnyösnek nem minősiti, a tagosításnak egyáltalában nem adnának helyet és azt kirekesztendőnek vélik. Ezen óhajt én a tagosításban rejlő jogi és gazdasági érdekek és következmények fogyatékos mérlegelésének kell hogy tekintsem. Ha óhajukat teljesítenénk, akkor csupán a közgazdasági érdek volna az irányadó a tagosítás elrendelése tekintetében és teljesen kizáratnék a tulajdonos szabad rendelkezési joga. Ez pedig a gazdasági érdek túltengésére vezetne. Teljesen megfelel ugy a jogi, mint a közgazdasági állapotnak épen a javaslat által követett középút, a mely respektálja a tulajdonos szabad rendelkezési jogát, azonban annak érvényesülését bizonyos, a közgazdasági érdekek által szabott korlátok közé szorítja(Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Ferenczy Géza előadó : Az arányosítás joghatályának visszamenő erejét kifogásolja Nagy György t. képviselőtársam, ugyanezt teszi Vertán, Sümegi, valamint Hinléder t. képviselőtársam is. A visszaható erő tekintetében egyértelműleg különbséget tesznek a jóhiszemű és a rosszhiszemű jogügyletek között. Az elsőt, a jóhiszeműt feltétlenül érvényben tartandónak, a rosszhiszeműt pedig feltétlenül hatálytalanitandónak vélik, sőt Vertán Endre t. képviselőtársam e tekintetben még tovább is megy, ő egy vélelmet állit fel, a mely szerint, a csekély ellenértékért, vagyis az úgynevezett harisnyáért, pálinkáért stb. kötött jogügyleteket, mint olyanokat, melyek már magukban viselik a fraust, feltétlenül hatálytalannak tekintendőnek, sőt hivatalból is ilyeneknek minősitendőnek vallja. Hangoztatnom kell mindenekelőtt, hogy a törvény visszamenő ereje csakis az érdemleges ítélet jogerőre emelkedése időpontjáig terjed, tehát addig, a míg tulaj donképen az arányosítás és tagositási munkálatok csupán papíron folynak, s semmi természetbeni kihasitási intézkedés nem tétetett, tehát a mig magának a visszaható erőnek az alkalmazása a jogbizonytalanságot és magában a helyzetben nagyobb zavart nem idéz elő. A visszaható erőnek a Vertán képviselő ur által javasolt módoni megszüntetését én kivihetetlennek tartom, mert hiszen magánfelek magánjogi ügyleteiről van szó, melyeket harmadik személyek nem is érinthetnek, s a melyeknek cselekményei közérdek szempontjából érvénytelennek jogállamban ki sem jelenthetők. Itt is teljesen eleget tesz a törvényjavaslat a középút követése által a helyes jogi felfogásnak, a midőn ezen jogügyletek érvényességét elismeri ugyan, de ezeknek nem tulajdonit nagyobb joghatályt, mint a minő korábban volt. Már pedig az 1880 :XLV. t.-cz. 25. szakasza ezen apró arányrészeknek kiszakitási jogosultságot nem adott, ilyet az időközben ingadozó birói gyakorlat sem adhatott, és épen azért ezek kumulácziója révén több jogot senki magának nem szerezhetett, tehát kiszakitási jogosultságot sem szerezhetett. A mi képviselőtársaim azon megjegyzéseit illeti, hogy ezzel nagyobb károsodások következnek be, és ebben a tekintetben különösen Vertán t. képviselőtársam bizonyos kötbérre is hivatkozott, bátor vagyok megemlíteni a t. ház előtt, hogy az által, hogy arányjogosultságok a közösben maradnak meg, külön kiszakitást nyertek, én azonban külön károsodás fenforgását csak azon egy esetben képzelem el, a mikor valaki pillanatnyi kihasználásra szerzett. Mert hiszen annak, a ki a vásárlást családi tűzhely gyarapítása ezéljából eszközölte, annak jogsérelmet az, hogy illetménye a közösben marad, nem fog eredményezni és pedig azért nem. mert a mikor a miniszteri javaslat