Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-265
265. országos ülés Í908 január 25-én, szombaton. 275 tagosítás, a mely csak a birtokos osztálynak a tönkretételére szolgál és anyagi megélhetését veszélyezteti, hogy ha a tagosítást nem kivánja, az meg is szüntettessék. Csak igy remélhető, t. képviselőház, ezen székelyföldi községek felvirágzása. Hiszen én épen az igazságügyminiszteri tervezetre hivatkozva biztattam azt a népet, hogy meg fog szűnni a tagosítás, magam is hivatalos biztatásra támaszkodtam. Kérdem, hogy ha ez az aggodalom el nem oszlik, hogy ha a törvényhozás nem fog eleget tenni jogos kérésüknek, nem lesz-e jogosult a lelkek haragos fájdalma, haragos kitörése, ha látják, hogy az igazságügyminiszteri tervezet ellenére, a melyre hivatkozva biztattuk őket, azt kell mondani, hogy leszavaztak bennünket az uj képviselők, a kik nem a nép érdekét tekintették, hanem a jogállam eszméről beszéltek és tönkremenni engedtek titeket, csakhogy az elmélet megálljon. Ilyen érveléssel menjünk mi ki a választók elé a gazdák, kisbirtokosok közé, és azt mondjuk, hogy a kisbirtokosok érdekében cselekednünk nem lehet semmit ? Ha komolyan a leikünkön viseljük a gazdák, a földbirtokosok érdekeit, ha nem mese és frázis, hogy a Székelyföld felvirágzását kívánjuk, akkor a t. képviselőház elfogadja indítványomat és abban a reményben, hogy ezen módosításomat, valamint a később még megteendő egyes módosításaimat a ház elfogadja, a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául általánosságban elfogadom. (Helyeslések.) Elnök: A tárgyalásra szánt idő letelvén, mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve leszek bátor a t. háznak javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk!) Tekintettel arra a körülményre, hogy a jövő héten hétfőn, kedden és szerdán a képviselőháznak azon tagjai, a kik a delegáczióban részt vesznek, nem lesznek Budapesten, javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését csütörtökön, 1908. január hó 30-ikán délelőtt 10 órakor tartsa, s ezen ülés napirendje legyen: elnöki előterjesztések és irományok bemutatása; a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat tárgyalásának folytatása; a birói és ügyészi szervezet módosításáról, továbbá a nagykikinda— aradi, valamint a szabadka —gombospalánkai h. é. vasút engedélyezéséről szóló javaslatok tárgyalása ; végül a mai ülés napirendjére kitűzött mentelmi ügyek tárgyalása. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, a következő ülés napirendjét ilyen értelemben megállapitva, áttérünk az interpellácziókra. Ki következik ? , Szent-Királyi Zoltán jegyző : Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. képviselőház! Miután nincs itt a közoktatásügyi miniszter ur, rövidre fogom interpellácziómat, inkább neki is majd külön részletesen előadom indokaimat. Gyakran járok, t. képviselőház, Nagyszebenbe, érdeklődöm az ottani közoktatásügyi viszonyok iránt; nagyon szomorú adatokat gjnijtöttem ott, melyeket kötelességemnek ismerek itt a házban élő szóval is elmondani. 145 elemi iskola van Szeben vármegyében, a melyek közül 133 nem magyar tanítási nyelvű. E 133 elemi iskolában a magyar tannyelvet vagy egyáltalában nem tanítják, vagy ha igen, annak semmi eredménye nincs; a mellett van Szeben vármegyében több olyan község, a hol magyarok is laknak, de miután magyar iskola nincs, a magyar szülők magyar fiai azért, mert oláh iskolába járnak, eloláhosodnak. Ilyen községek többek közt Felek és Nagydisznód. Abból meg, hogy nemzetiségi vidékeken állami gimnáziumokat tartunk fenn, egyáltalában nincs semmi haszna az államnak, sőt kára van. Erre példa a nagyszebeni állami gimnázium, majdnem hat és félszáz tanulóval; ebből kb. háromnegyedrész oláh anyanyelvű, az iskolán kívül lévő környezet pedig annyira káros befolyással van a tanulóra, hogy vannak olyan görög-keleti és görög katkolikus fiuk a közeli vármegyékből, a kik a mikor abba a gimnáziumba jönnek, nem tudnak oláhul, de miután őseik oláhok voltak és vallásuk is olyan, eloláhosodnak és csak olyan dászkálok lesznek, mint a többiek. Azonkívül ott van Nagyszebenben az Albina, a mely 50 diákot tart ki. Demján Vazul: Felebaráti szeretetből! Bozóky Árpád : Miért nem tart ki felebaráti szeretetből magyarokat ? Demján Vazul: A magyarok nincsenek ráutalva ! Bozóky Árpád: Még pedig nem is a kisdiákokkal törődik, hanem a 4—6. gimnazistákkal, a jobb tanulókkal, a kiknek ingyen ad kosztot és ugy neveli őket, hogy az ott szerzett tapasztalatok alapján mondhatom, e növendékek között még olyan sincs, a ki indifferens volna a magyar állameszme iránt, mert valamennyi halálos ellensége. Hogyha az a nagyszebeni állami gimnázium környezeténél, az ottani vidék lakosságánál fogva nem hat jótékonyan a magyar állameszmére nézve, nincs értelme annak, hogy megengedje az állam azt, hogy oda 700 tanuló járjon, hogy a nagyszebeni állami gimnáziumnak első és második osztályában három, a harmadik és negyedik osztályban pedig két párhuzamos osztály létesüljön. Hiszen inkább az volna a jó, ha minél kevesebb növendéke volna. Demján Vazul: Karánsebesen négy van! Bozóky Árpád: Annál nagyobb hiba. Helyesebb volna, ha polgári vagy kereskedelmi iskola állna ott fenn, mert tapasztalásból mondhatom, — nem akarom most bővebben indokolni — hogy a polgári iskolai, kereskedelmi iskolai szóval a szaknevelés nem olyan veszedelmes a magyar állameszmére nézve, mint a gimná35*
