Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-265

*2?2 265. országos ülés 1908 január 25-én, szombaton. nik, a kisbirtokosok szegényedését fogja maga után vonni. De a szakasznak többi intézkedésével nem lehetek megelégedve. Kérem a t. miniszter urat, és minthogy tudom, hogy ezúttal Imling Konrád ő méltósága helyettesíti az igazságügyminiszter urat, kérem az államtitkár urat, méltóztassék elfogadni azt az indítványomat e szakasznál, hogy ha egy negyedhez kötve maradna is a tagosítás elrendelése, de a negyedet már közjegyzőileg hitelesített kérésben a község tulajdonának egy negyedét képviselő birtokosok kérjék, és az az anomália szüntettessék meg, hogy egyetlen roszszindulatu külbirtokos kérésére meginduljon a tagositási eljárás és ne idézzék elő a kényszerű tagosítást, mint most. (Helyeslések.) Zakariás János: Ebben van igazság! Nagy György: Abban az esetben pedig, hogyha a gazdasági szakértői bizottság nem tartja czélszerünek a tagosítást, az volna a kérésem, hogy ne rendeltessék el a tagosítás, mert ha kimutatja a bizottság, hogy az gazdaságilag káros, akkor jogállamnak nem lehet érdeke, nem lehet czélja, hogy kárt okozzon saját polgárainak. Azután pedig arra vonatkozólag volna indítványom, hogy az állami törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek, az árvák és gondnokság alatt levők birtoka, úrbéri haszonvételekkel terhelt oly erdők, legelők és nádasok, valamint arányosítás alá tartozó oly közös használatú területek, a melyeknek rendezése még befejezve nincs, ne számíttassanak az általános tagosítást kívánók birtokához. (Mozgás.) Ez igazságtalan volna. 1882-ben a miniszteri javaslattal szemben az igazságügyi bizottság e tekintetben állást foglalt, rámutatott, hogy az árvák, gondnokoltak vagyonát nem lehet így megkötni, azoknak szabad rendelkezési jogot kell adni, hogy képviselőik utján ezek is nyilatkozhassanak, és ha kérik, meg kell adni a módot, a törvényes alapot, hogy véleményüknek kifejezést adhassanak, hogy szavazhassanak, és a mint üdvösnek vagy károsnak tartják, a tagosításhoz hozzájárulhassanak, avagy pedig annak elvetését kívánhassák. Abban az esetben pedig, hogyha a t. földmivelésügyi miniszter ur által alkotott szakértő bizottság nem találja helyesnek egy község határára nézve a tagosítást, — ha nem fogadják el a legradikálisabb indítványomat, hogy ilyen esetben abszolúte mellőztessék a tagosítás. — ha mégis elrendeltetik a tagosítás, abban az esetben is fentminősitett birtokok hivatalból a tagosítást ellenzők birtokához számíttassanak. A távollevők birtokát szintén a tagosítást ellenzők birtokához kell számítani, mert a tagosítás egy már fennálló jogállapot megváltoztatására törekszik és a ki nem jelenik meg, azt dokumentálja, hogy nem járul hozzá. Hibás, helytelen, törvénytelen, embertelen, a józan észszel ellenkező az eddigi eljárás, a mely a távollevőt egy jogállapot felforgatását kívánókhoz számította. A tagosításnál a költségek viselése igen fontos. Ha állami érdek a tagosítás, az állam is vegyen részt ezen terhek viselésében. (Helyeslés.) Én indítványozom, és majd annak idején a részletes tárgyalás rendjén módosítást adok be, hogy az összes tagositási költségek felét az állam fizesse, másfelől azoknak a kisbirtokosoknak az összes költségét az állam viselje, a kik tíz holdnál kevesebb birtokkal bírnak, a kik tíz holdnál kevesebb birtok után vannak földadóval megróva. Hogy miért kell ezt az államnak viselni, és hogy mennyire nem tud egy székely még birtokrendezési költséget is fizetni, engedje meg a t. képviselőház, hogy gyakorlati példákkal illusztráljam. (Zaj. Felkiáltások: Elhiszszük!) Elmondom, hogy meg legyen örökítve, hogy azoknak, kik egyszer majd olvassák a naplót, fogalmuk legyen arról, hogy a Székelyföldön milyenek a gazdasági viszonyok, mert valahányszor egy magyar gazdával beszélek, nem képes megérteni azon szomorú viszonyokat, a melyek minálunk vannak, nem képes felfogni, hogy a birtoknak olyan nagy megoszlása mellett, olyan kis terjedelmű birtokon hogyan tud megélni a nép. Itt van pl. Tusnád község. Ezen községben van összesen 3199 hold szántóföld, 88 hold kert, 1348 hold rét, 740 hold legelő, 4926 hold erdő, összesen 9954 hold. Ebből 5000 hold a tagosításnál nem számit, a költségek megállapításánál tehát csak a többi veendő figyelembe. Erre van 1043 birtokos, kik közül 50 holdon felül egyetlenegy sincs, 20 holdon felül 38, 10—20 hoídas 180, 5-10 holdas 143, 1 — 5 holdas 287 és egy holdon alul 395. Költségekben előirányoztak a tagosításra 58.000 K-át. Ha már most tekintetbe veszszük, hogy Tusnádon az u. n. két forda rendszerű ugargazdálkodás van, és ha tekintetbe veszszük, hogy a kataszteri tiszta jövedelme a földnek 9042 K 90 fillér, akkor egy holdra esik a tagosításból 11 K 71 fillér költség, vagyis a földnek 12 évi tiszta hozadéka. Hogyan lehessen megélni ott, a hol birtokrendezési költségekben az összes 12 esztendeig befolyó jövedelem felemésztetik, mikor majdnem összes jövedelme a kisgazdának a földből van? Csoda-e, ha tusnádi székely testvéreim kitörnek az áldatlan tagosítás ellen? De van ehhez hasonló szomorú adat nagyon sok. Hogy egyre mutassak rá, egy igen szegény székely községre, Ménaság községre mutatok rá, a melyre vonatkozólag az adatokat annak a járásnak a főszolgabírója, Bartalis Ágost állította össze hivatalos statisztika alapján, tehát mindenesetre teljesen megbízható. Felhívom a méltóságos államtitkár úr figyelmét Ménaság község viszonyaira, hol 1 holdon aluli terjedelemmel bír földet 75 személy, 1—4 holdat 66 személy, 4—10 holdat 101 személy, 10—15 holdat 72 személy,