Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-254

254. országos ülés 1908 január 11-én, szombaton. 9 hogy emléke iránti tiszteletünknek és kegyeletünk­nek kifejezést adjunk. (Helyeslés.) Ezért csak örömmel üdvözöltük azt, a midőn emlékének megőrzése végett egy Petőfi-ház felállítása iránt tettek tisztelői lépéseket és a kormány a ház föl­állításának javadalmazására máris bizonyos össze­get vett fel a költségvetésbe. En most is azt java­solom, hogy méltóztassék megengedni azt, hogy a kormány intézkedjék az iránt, hogy az itt javas­latba hozott 10.000 korona adományképen adassék a Petőfi-ház felállításának költségeire. (Általános helyeslés.) Két szempont vezet erre, t. képviselőház. Először az, mert az a tiszteletünk és kegyeletünk, a melylyel Petőfi emléke iránt tartozunk, mél­tóbban fejeztetik ki akkor, ha a törvényhozás a maga egészében ad annak kifejezést, fölajánlva ezt az összeget; a második szempont pedig az, hogy akkor is, mikor ilyen nagy és nemes czéllal állunk szemben, akkor is maradjunk azok közt a határok közt, a melyek bennünket köteleznek. A ház budgetjoga ugyanis csak saját költségveté­sének megállapítására terjed ki; és ne alkossunk preezedenst, hogy e határon tul is szavazzon meg a ház egyoldalulag költségeket. Ez a két szempont indit engem arra, hogy a gazdasági bizottság javaslatával szemben a követ­kező elleninditványt nyújtsam be : Utasittatik a kormány, hogy a Petőfi-ház czéljaira az állam által eddig nyújtott támogatáson felül 10.000 koronát adományképen tegyen folyóvá. Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni ? Gr. Üchtritz Amadé Emil előadó: Nem kívá­nok. Elnök: Az előadó ur nem kivánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a szavazás. A miniszterelnök ur javaslatát szembe fogom állitani a gazdasági bizottság javas­latával. Ha a gazdasági bizottság javaslatát nem méltóztatik elfogadni, akkor a miniszterelnök ur javaslatát fogom elfogadottnak nyilvánítani, ha pedig a gazdasági bizottság javaslatát méltóztatik elfogadni, akkor a miniszterelnök ur javaslata elesik. Kérdem: méltóztatik-e belenyugodni, hogy a kérdést igy tegyem fel ? (Igen !) Kérdem tehát a t. házat : méltóztatik-e a gazdasági bizottság javaslatát, szemben id. Wekerle Sándor képviselő ur elleninditványával elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képvi­selőház nem fogadja el a gazdasági bizottság javaslatát, ennélfogva tehát elfogadja id. Wekerle Sándor képviselő ur elleninditványát. (Helyeslés. Felkiáltások: Egyhangúlag!) Következik a stájerlaki és aninai elemi isko­lák elhelyezési költségeinek fedezéséről (írom. 659, 680) szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Bedőházi János előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A stájerlaki és aninai elemi iskolákat KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XV. KÖTET. a szabadalmazott osztrák-magyar államvasút tár­saság tartotta fenn, és ezeket az iskolákat a köz­oktatásügyi kormány már évekkel ezelőtt átvette és kötelezettséget vállalt a társasággal szemben, hogy az iskolákat fenn fogja tartani és azokat ki fogja építeni. Megjegyzem, hogy maga az osztrák-magyar szabadalmazott vasiittársaság bizo­nyos tekintélyes összeggel járult hozzá ez iskolák fenntartásához, és igy a közoktatásügyi kor­mányra az a kötelezettség háramlott, hogy bizo­nyos számú tanerőket, tanítókat oda kinevezzen, továbbá kötelezettség hárul abban az irányban is, hogy azokat az iskolákat a közoktatásügy igényei­nek megfelelően felépítse. Az épités közbejött körülmények követ­keztében hosszabb ideig elhúzódott; ma azonban már az iskolák felépitése teljesen halaszthatatlan ; és a költségek fedezését illetőleg a közoktatási kormány ugy óhajtott intézkedni, hogy az 1900. évi XXIV. t.-cz. első pontjában a közoktatási kormány rendelkezésére bocsátott 5 millió koro­nának a megmaradt részét forditsa ezekre az építkezésekre, és ez iránt terjesztett be törvény­javaslatot a házhoz. Hogy ez törvényjavaslat alakjában került ide, annak indokolása abban áll, hogy az 1900 : XXXIV. törvényezikk ugy intézkedik, hogy az ott meg­jelölt összeg az abban az időben, tehát 1900-ban fennálló iskolák építésére fordítandó, akkor pedig még a stájerlaki és aninai iskolák nem voltak az állam kezelésében, tehát nem voltak befoglalhatok azon törvény intézkedéseibe. Itt tehát tulaj don­képen hitelátruházásról van szó, hogy t. i. ennek az ötmilliós hitelnek megmaradt részét engedé­lyezze a képviselőház törvényhozási intézkedés alakjában arra, hogy ebből a stájerlaki és aninai iskolák felépíttessenek. Tekintve ezeket és az indokolásban felhozot­takat, kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor azt álta­lánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Vertán Endre jegyző urat, c ziveskedjék felolvasni a törvényjavaslat czimét. Vertán Endre Jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Ha szólni senki eem kivan, kérdem a t. házat: Méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Vertán Endre jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: Méltóztatik-e az ]. §-t változatlanul 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom