Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-261

261. országos ülés 1908 január 21-én. kedden. 151 Hogy a házszabályokat helyesen kivántam-e felszólalásomban értelmezni vagy nem, azt nem kívánom most vitatni. Lehet, hogy abban, a mit előadni kívántam, nem volt igazam, de lehet, hogy igazam volt. Ha igazam lett volna, lehet, hogy a ház akképen határozott volna, a hogy én azt előadni kívántam, ha pedig nem lett volna igazam, ezt az elnök ur konstatálhatta volna utólag felszólalásom után, a mikor már kifejtettem nézetemet a házszabályok alkalmazásáról. Semmi esetre sem volt azonban joga az elnök urnak arra, hogy tőlem a szót — mondom — egy ilyen sértő élű kifejezés kapcsán megvonja és engem megakadályozzon abban, hogy a házszabályokhoz hozzászóljak. (Ugy van! balfelöl.) De bocsánatot kérek, még az sem történt meg, hogy a t. elnök ur tőlem a szót megvonta volna. Én itt álltam és kívántam a házszabályokhoz hozzászólni, az elnök ur pedig egyszerűen tovább ment és először maga tett enuncziácziókat, azután pedig más valakinek adta meg a szót, ugy hogy én nem is tudom, hogy tőlem megvonta-e az elnök a szót, vagy önként álltam el attól, azonban tény az, bogy előadandóimat én nem tudtam kifejteni és más valaki szólott. Nem tulajdonítanék az esetnek túlságos súlyt, ha ez inczidentaliter történt volna és ha szórványosan előforduló dologról volna szó, de a közelmúltban tapasztaltuk azt, hogy a házszabályokat ugy alkalmazzák, hogy mi azzal teljesen megelégedve nem lehetünk. Nem ugyan a ház nyílt ülésén, de a házon kívül kifejezést is adtunk azon nézetünknek, hogy a szóelvonások óriási serege és a házszabályok magyarázatának bizonyos módja nem felel meg a parlamentarizmusnak és a szólásszabadság követelményeinek. Ugyanakkor azonban azzal nyugtattak meg minket, hogy nem kell tartani attól, hogy egy magyar ellenzék esetleg a házszabályoknak különös és helytelen alkalmazása által elmondandóiban korlátozva lenne, mert ez csak bizonyos specziális esetre vonatkozik, a melyet most említeni nem kívánok és ha egyszer normális körülmények között a magyar képviselő szólásjogáról lesz szó, teljesen a régi rend fog alkalmaztatni és senkinek sem kell tartania attól, hogy szólásszabadságában, vagy elmondandóinak kifejtésében korlátozva leend. Mondhatom sokan voltunk, a kik ebben nem tudtunk megnyugodni, és az volt a nézetünk, hogy mindenkivel szemben, a ki e háznak tagja, egyenlően, igazságosan és elfogulatlanul kell a házszabályokat alkalmazni. Hogy mennyire igazunk volt, azt a tegnapi inczidens, a melyet bátor vagyok itt szóvá tenni, igazolja a legvilágosabban. Az elnöki széket Návay Lajos alelnök ur foglalta el, a kiről tudjuk, hogy igen konczilians, előzékeny, elfogulatlan és jóindulatú ember és mégis abba a hibába esett, hogy ugy alkalmazta a házszabályokat, a hogy az abszolúte semmiképen nem magyarázható. Eljárása semmikópen sem menthető, mert tény az, hogy Navay Lajos ismételten egymásután súlyosan megsértette a házszabályokat. A mikor tehát ilyen elfogulatlan és jóindulatú elnök is igy alkalmazza a házszabályokat, akkor nekünk nem lehet más feltevésünk, mint az, hogy az elmúlt időnek helytelen praxisa annyira belevette magát már az elnöki székbe, hogy a legjobb szándék mellett sem tudnak attól eltérni. Ha mi akkor hallgattunk és hagytuk magunkat kapaczitálni, hogy ilyen módon nem fogják többé a házszabályokat alkalmazni, nem tehetjük ezt most és igy végre is eljött az ideje annak, hogy a legerélyesebben és a leghatározottabban tiltakozzunk az ellen, hogy a házszabályokat másként alkalmazzák, mint a hogy évtizedeken át alkalmazták olyanok is, a kiknek elfogulatlanságát soha abszolúte elismerni nem tudtuk. ISTem vagyunk hajlandók elfogadni és hosszasabban tűrni, hogy a házszabályok alkalmazásánál bármily tekintetben a szabályoktól a legcsekélyebb mértékben is eltérés mutatkozzék, különösen velünk, a kisebbséggel szemben, a kikkel szemben még a legviharosabb időben is mindig azt az álláspontot foglalta el az elnökség is, hogy a házszabályok első sorban és főképen a kisebbségnek, a gyengéknek a védelmére szolgálnak. Ezért kijelentem, hogy mi, de legalább is én minden esetet a legenergikusabban szóvá fogok tenni akkor, hogy ha az elnökség ilyen eszközökhöz nyúl és biztosithatom a t. házat, hogy a mennyiben az elnökség ezen az utón időt vagy előnyt akarna magának biztosítani a többség számára és javára, mindig csak hátrányosabb helyzetbe fog kerülni, mert nem fogjuk megengedni, hogy velünk szemben a házszabályok akként alkalmaztassanak, hogy szólásszabadságunk a legcsekélyebb mértékben is korlátoztassék. De, t. ház, egy másik okom is van arra, hogy a házszabályok alkalmazásának tegnapi inczidenséből kifolyólag e kérdéshez hozzászóljak. Akkor, midőn tőlem a házszabályokhoz való hozzászólási jog megvonatott, illetőleg meg sem vonatott, hanem egyszerűen elüttettem attól, a napirend kitűzésére került a sor és annak folyamán a t. elnök ur azt a javaslatot tette, hogy többi közt a pozsony-bécsi villamos vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása is napirendre tűzessék. Muzsa Gyula: Benne volt az előző najnrendben is! Farkasházy Zsigmond: Az nem számit, hogy mi volt az előtte való napirenden, mert a napirend megállapítása minden nap külön a ház joga, de egyszersmind kötelessége is. T. képviselőtársamnak különben méltóztassék figyelembe venni, hogy evvel a közbeszólásával egyáltalában nem tesz szolgálatot a t. kormánynak, a mely-