Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-260

260. országos ülés 1908 január 20-án, hétfőn. 137 nak tartják azt. Ezen kivül afelett is napirendre tért már az igazságos közvélemény, hogy a párbaj egy magát leélt intézmény, középkori • alkotás, a mely mint idétlen szörny, mint Minotauriisz maradt reánk a középkorból. Ha nem ez volna a helyes és az uralkodó felfogás, akkor a büntető-törvénykönyv nem intézkednék a párbaj vétségéről. Igaz, hogy csak olyképen intézkedik, a mi úgyszólván büntetés számba sem megy, mert párbajért elitéltetni nem olyan dolog, hogy azért valaki titkot csináljon belőle. Ha párbajért valaki elitéltetik, azt a legtöbb esetben dicsőségnek tartja. Sőt a legtöbb párbaj azért történik, bogy a nyilvánosság előtt ismeretessé váljék és bogy a sajtó, ha másutt nem, legalább a törvényszéki rovatban tudomást vegyen róla, hogy X. és Y. urak a párbajhoz, a lovagiasságnak ezen eszközéhez fordultak, hogy egy pár karczolással vagy azáltal, hogy egykét lyukat lőttek a levegőbe, beigazolják, hogy becsületük intakt és hogy beléptek a lovagok sorába. A párbaj, mint ilyen nem egyéb, mint a büdösek szagositója, a kik nem a becsület tántoríthatatlan követésében, a kötelességek hű teljesítésében látják a férfi-jellem tüzpróbáját, hanem abban, hogy lovagias hírnevük legyen. Bizonyos tekintetben vétkes a társadalom is, mert habár elitéli a párbajt, mint a középkorból reánk maradt és a jelenlegi viszonyokba be nem illeszthető szörnyszülöttet, de azért teljesen nem tud annak az előítélete alól szabadulni és ezen előítélet járma alatt nyög. Nagy György: Papp Bélának, a testvérgyilkosnak hét párbaja volt! Benedek János: T. képviselőház! Nem akarok én itt most a párbajról hosszasabban szinczerizálni. Ismeretesek azok a szempontok, a melyekkel a párbaj intézményét védik és ismeretesek azoknak a szempontjai is, a kik a párbaj intézményét támadják. Én az utóbbiak közé tartozom, a kik minden tekintetben pálczát törnek ezen intézmény felett, nemcsak azért, mert igazságtalan, mert ha ugy tekintjük, mint az igazságszolgáltatás fegyverét, akkor jóformán visszamegyünk abba a korba, a mikor bírói ítélet volt az isten ítéletre való hivatkozás — hanem elitélem demokratikus szempontból is, azért is, mert minden embert egyenlőnek és egyformának tartván, tagadom a létjogosultságát az olyan kiváltságosaknak, a kik a párbaj kiváltsága által akarják magukat különbnek tartatni a többieknél! (Nagy zaj. Markos Gyula közbeszól, Elnök csenget. Somogyi Aladár Mzbeszől. Zaj.) Elnök (csenget) •' Somogyi képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben lenni. Benedek János: Míg tehát egyfelől ádáz gyűlölettel viseltetem ezen szörnyeteg intézmény iránt és magam részéről abban a szerény körben, a melyben munkálkodom, szóval és tollal KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XV. KÖTET. megteszem kötelességemet, hogy addig is, mig törvényhozásilag teljesen kiküszöbölhető lesz a párbaj azáltal, hogy a büntetőtörvénykönyvnek rája vonatkozó fejezete elhag}'atik, a mi által a párbaj közönséges bűntetté aljasul, addig másfelől mély tisztelettel viseltetem azok iránt, a kik enyhíteni igyekeznek azokat a borzalmakat, a melyeket a párbaj okoz a társadalomban: a párbajellenes liga iránt. Igaz, hogy e liga működése jóformán akadémikus jellegű, mert csak arről tanácskoznak, mikép lehetne a becsületnek orvoslást találni a nélkül, hogy a párbajhoz kellene folyamodni, — a liga tagjai maguk is rabjai a párbaj előítéletének és szükség esetén nem térnek ki a párbaj elől, nehogy a gyávaság színében tűnjenek fel, az álszemérem mindenkinek kezébe adja a kardot, a pisztolyt, — ők mégis minden tőlük telhetőt elkövetnek ellene nemcsak nálunk, hanem még inkább a művelt külföldön s olyan országban is, mint pl. Spanyolországban, a hol a középkornak ez intézménye annak idején legjobban divatozott. Teljes tisztelettel viseltetem tehát a Magyarországi Országos Párbajellenes Szövetség iránt, a mely legközelebbi nemzetközi gyűlését a jövő évben Budapesten fogja megtartani. Ez a tiszteletem teszi kötelességemmé, hogy azt a rövid felhívást, a melyet Magyarország művelt társadalmához intéztek, itt felolvassam, hogy ennek nyoma legyen a képviselőház naplójában, hogy itt az ország szine előtt, szélesebb körben is elhangozzék a párbajellenes ligának ez a kiáltványa, a melyet minden művelten gondolkozó, humánusan érző emberhez intéz. (Zaj. Felkiáltások : Nem tartozik idei) Buza. Barna: Hát nem kell házszabályrevizió ? Benedek János (olvassa): »Magyarország művelt társadalmához! A párviadalok előítéletének fokozatos leküzdése végett szólítjuk sorompók közé Magyarország művelt társadalmát! A harcz Európa-szerte csaknem mindenütt folyik már korunknak eme legnagyobb előítélete ellen. Magyarország a küzdők sorából legkevésbbé maradhat el, mivel épen hazánk áldott földje az, a hol legtöbb könynyel öntözött vérvirágot termett a letűnt századok eme vészes hagyománya. Szövetséget alkotunk tehát, hogy ellene mi is felvegyük a küzdelmet. Jól tudjuk, hogy a piárviadalok nagy előítélete egyszerre nem fog rohamunknak tágítani; de tudjuk azt is, hogy a művelt és emberséges lelkek kitartó, együttes küzdelmének sokáig ellene állani nem lesz képes. Meghívunk tehát szövetségünkbe mindenkit, a ki ezt a nemes és hazafias küzdelmet föl akarja vállalni. Meghívjuk Magyarország művelt, lovagias férfiait, a kiknek vállán a felelősség súlya nyugszik. Meghívjuk Magyarország művelt hölgyeit is, hogy gyöngéd kezükkel a multak véres 18