Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-259

120 259. országos ülés 1908 január 18-án, szombaton. Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíves­kedjenek csendben lenni. Maniu Gyula: A csoportosulás minden tagja, tekintet nélkül arra, hogy milyen mértékben járult hozzá egyik-másik a sebesüléshez, feltét­lenül büntetendő. Kérdem én, ha egy nem szer­vezett csoportosulásról ez áll, miért ne állna ez a katonaságra nézve, a mely parancsra dolgo­zik, és a melynek vannak emberei, a kik fele­lősséggel tartoznak. A választ nem veszem tudomásul. Elnök: Következik a szavazás. Felteszem a kérdést: Méltóztatik-e a miniszter ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége a választ tudomásul veszi. Következik ? Vertán Endre jegyző: Sziklay Ottó! Sziklay Ottó: InterjDelláczióin tárgytalanná vált, mert a mire nézve interpellálni akartam, azt a napirendbe felvenni méltóztatott. Vertán Endre jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. ház! Vannak kérdések, melyek a politika körén kivül esnek, és ilyen­nek tartom én a birói és ügyészi fizetés ren­dezését is. A birói testület az . alkotmánynak egyik védbástyája, szükség van tehát arra, hogy az alkotmány ezen védbástyáját minden erkölcsi és anyagi garancziával körülövezzük, hogy méltó­kép beválthassa és teljesíthesse feladatát. Már pedig nagyon szeretném, és azt hi­szem, velem együtt a háznak sok tagja nagyon szeretné, hogy a birói testületnek a dolgába, a fizetésrendezés kérdésébe beleszóljon a politika; azt hiszem, mindannyiunk feladata az, hogy ezt az intézményt, ezt a testületet lehetőleg óv­juk az élet viharaitól s ne tegyük ki a politika esélyeinek. Már pedig ebben az esetben a poli­tika beleszólt ennek a kérdésnek a dolgába is, mert előttünk van egy törvényjavaslat, a mely szól a birói és ügyészi szervezet módosításáról, a mely törvényjavaslat 7. §-a azt mondja, hogy ezen törvény 1908. évi január 1-én lép életbe. 1908. évi január 1-je elmúlt, azonban a politi­kának forgatagai és változó esélyei miatt ez a törvényjavaslat mind ez ideig nem került az igen t. ház tárgyalása alá. Én azt hiszem, hogy akkor, a mikor már rendezve lett a tanitók fizetése, a mikor rendezve lett a vasutasok fize­tésének ügye, igazán méltányos, hogy most már végre a birák fizetésrendezése is napirendre kerüljön. (Helyeslés.) Magának ennek a törvényjavaslatnak az indokolása adja elém azt, hogy régebben milyen mostohán bántak el a birói és ügyészi szerve­zet tagjaival. Magának a törvényjavaslatnak indokolása emeli azt ki, hogysem az 1893: IV. t.-cz., a mely az állami alkalmazottak illetmé­nyeiről szól, sem az 1904 : I. t.-cz. nem gon­doskodik kellőleg róluk. Elérkezett tehát a tizen­kettedik órája annak, hogy ez a kérdés elintéz­tessék és rendeztessék. Én röviden csak azt kivánom felemliteni, hogy magának a fizetés­rendezésnek tényével 322 jegyző, 611 aljegyző, 567 törvényszéki biró és 692 VIII. osztályba sorozott törvényszéki biró, tehát 2196 férfiú van érdekelve. Akkor, mikor ilyen nagy számról van szó, mikor a legjogosultabb igények kielé­gítéséről van szó, akkor azt hiszem, semmi aka­dálya nem lesz annak, hogy, a politika esélyei­től eltekintve, ezen törvényjavaslat végre tár­gyalásra kitüzessék. Én tehát ezen alapon a következő interpellácziót intézem az igen t. igaz­ságügyminiszter úrhoz (olvassa): »Tekintettel arra, hogy az igazságügymi­niszter ur a birói és ügyészi szervezet módo­sitásáról szóló törvényjavaslat 7. §-ban a tör­vény életbeléptetését 1908 január 1-ére ter­vezte ; tekintettel arra, hogy ezen határnap elmúlt és igy a kilátásba helyezett előnyök és előlép­tetések napról-napra késnek, jóllehet a javaslat költségeinek fedezetéről az idei költségvetési törvényjavaslat már 1908 január 1-tó'l gondos­kodik ; tekintettel végül arra, hogy a törvényja­vaslat letárgyalása esetén a birák és ügyészek a javaslatban meghatározott előnyöket csak az eskütétel, illetve a kinevezés utáni időjjonttól kezdve élvezhetnék — kérdem az igazságügy­miniszter urat: 1. Hajlandó-e kezdeményezőleg közremun­kálni az iránt, hogy a birói és ügyészi szerve­zet módositásáról szóló 621. számú törvényja­vaslat sürgősen napirendre tűzessék; 2. Hajlandó-e a törvényjavaslat szövegébe oly értelmű intézkedést felvenni, mely szerint a törvény 1908. január hó l-ig menő visszaható erővel birjon ?« (Helyeslés a Icözépen.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik az igaz­ságügyminiszter urnak. Az igazságügyminiszter úr azonnal nyilatkozni kivan. Günther Antal: T. képviselőház! A mit a t. interpelláló képviselő ur hozzám intézett kérdéseinek elsejét illeti, a mely igy szól: »Hajlandó-e kezdeményezőleg közremunkálni az iránt, hogy a birói és ügyészi szervezet módo­sításáról szóló törvényjavaslat sürgősen napi­rendre tüzessék«, — erre válaszom az, hogy senki nálam melegebben nem óhajtja, hogy ez a törvényjavaslat, a mely a bírósági személyzet igen tetemes részének sorsát lényegesen javítja, minél előbb tárgyalás alá kerüljön. (Élénk he­lyeslés.) Ez a törvényjavaslat az igazságügyi bizott­ság által letárgyaltatott, a jövő szerdán fog a pénzügyi bizottságban tárgyaltatni. A mint a pénzügyi bizottság jelentését beadja, kérni fogom a t. házat, hogy ezt a törvényjavaslatot a most napirendre tűzött javaslatok után, mindenesetre

Next

/
Oldalképek
Tartalom