Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-259

259. országos ülés Í9Ö8 j hogy a sebesülteket összeszedhesse és kellő gondozásban részesíthesse. Erre a szakaszvezető nemcsak hogy eleget nem tett felszólításnak . . . Bolgár Ferencz: Hallatlan! Eddig minden szó ferdítés! (ügy van! Ugy van! balfelöl.) Nagy György: Ugy van! Minden szava alávaló ferdítés. (Zaj.) Elnök: Kérem Nagy György képviselő urat... Nagy György: Ne hazudjék! (Zaj.) Elnök: Nagy György képviselő urat rendreutasítom. Maniu Gyula: A szakaszvezető a helyett, hogy rendelkezésére állott volna, durván elutasította a jegyzőt s azt mondta neki: eredj innen büdös, mert téged is leszúrlak. (Zaj.) A mi az egyes sértéseket illeti, — csak a pregnánsabh eseteket emlitem — legyen szabad a következőket előterjesztenem: Mindenekelőtt a Rátky századossal és Hutiray hadnagygyal lefelé menő katonaság betért egy zsákutezába, a hol semmi keresni valója nem volt és itt a legvégén, a 307. és 308. számú belsőségnél a kapun keresztül szuronynyal megszúrta egy katona a kapu mellett lévő embernek a fejét, a kit Lupean Pávelnek hívnak. Lejcbb a 27. és 28. helyrajzi számú teleknél behatoltak a katonák és ott Czipár Tódort, feleségét és leányát Mintiát az udvaron összeszurták és csak akkor távoztak el, a mikor a községi segédjegyzőnek Koros Pilonnak közbejövetele következtében egy tiszt jött és a katonákat eltávolította. (Zaj). A 315-ik helyrajzi számú belsőség kapuját kivették a sarkából, miközben egy honvéd szuronya el is tört. Bementek az udvarra és Angudean Zakariást, valamint leányát Zoitiat és két fiát megsebesítették. Ezenkívül a 326. hrsz. belsőség tulajdonosa Zerjest Györgye és annak felesége Mária, hallván azt, hogy kinn zaj van és hogy a gyermekek kinn vannak az utczán, kimentek az utczára, hogy a gyermekeket felkeressék. Az asszony egyik: gyermekét, egy hároméves gyermeket, kezébe kapta és avval jött vissza. Útközben azonban Zerjest Györgye látta, hogy jönnek a honvédek és siettette az asszonyt, hogy menjen be. Nem sikerült azonban kitérniök, mert Zerjest Györgyét egy szúrással leterítették, az asszonyt pedig a honvédek ugy a kapuhoz vágták, hogy a hároméves gyermek, kiesett a kezéből a földre és hasba és jobbról oldalba szúrták, ugy hogy, a mint orvosi bizonyitványnyal fogom majd kimutatni, életveszélyes sebeket szenvedett. A 327. »hrsz. ingatlan tulajdonosa, özv. Ampean Mária, a ki testvére az előbb nevezett Zerjest Györgyének, erre kijött, hogy megnézze, mi történik a testvére családjával. Ugyanaz a sors érte őt is, amennyiben orvosi bizonyítványok tanúsága szerint szintén hasba és balról oldalba szúrták. (Zaj.) KÉPVH. IfAPlA 1906 1911. XV. KÖTET. inuár 18-án, szombaton. 113 Nagy György : Magát kellene hasba szúrni! (Zaj.) Elnök: Nagy György képviselő urat ezért a kifejezéseért ismételten rendreutasitom. Markos Gyula (közbeszól). Elnök: Markos Gyula képviselő urat kérem, ne tessék közbeszólni. Bredicean Koriolán (közbeszól). Elnök: Bredicean kéjiviselő urat kérem, tessék csendben maradni; tessék a csendcsinálást reám bízni. Maniu Gyula: De van ennél tragikusabb eset is. Boicea Iván Sonicu elindult a maga beltelkéből, a mely a község másik oldalán fekszik; szekérrel ment, hogy valamelyes takarmányt hozzon magával. Azonban szerencsétlen pillanatban indult el hazulról, mert a 317. és 318. hrsz. ingatlanok előtt a katonák utolérték és őt, a ki békésen ment a szekér mellett, valami Sárdi nevű zászlóalj-trombitás a maga kardjával többször megütötte, földre teritette, valamint megsebesítette a szekéren lévő és onnan leszálló és menekülni kívánó Boldis Anna asszonyt is. Muzsa Gyula: Támadó egy sem volt az oláhok között ? Maniu Gyula: Tanuk bizonyítják, hogy a katonák bementek a 392- és 393. hrsz. telkek kukoriczásába is és onnan kihoztak egy asszonyt, Scortia Siat és egy félkegyelmű embert, Brasiovean Juont, kik ijedtükben menekültek oda és azt folyton ütlegelték. Jellemző, hogy ennél az esetnél jelen volt Iiátki százados is. (Zaj.) Hogy a t. ház meggyőződjék, hogy nincs szándékomban a dolgokat sem nagyítani, sem ferdíteni, sem helytelen világításba helyezni, (Zaj.) hanem hogy kizárólag a tényálláshoz ragaszkodom, leszek bátor egynéhány orvosi bizonyítványt felolvasni, a mely az egyes sérüléseket igazolja, bizonyítván azt is, hogy ezek az emberek mind a mai napig betegek s örökké nyomorékok maradnak. (Mozgás balról.) Ha a t. ké]3viselő ur bebizonyítja, hogy én akár nyíltan mondtam, akár híreszteltem azt alap nélkül, hogy egy ember meghalt, vagy hogy azt megölték, akkor bocsánatot fogok kérni. Nagy György: Most mondta! Kérem konstatáltatni a gyorsírói jegyzetekből! Elnök: Ne tessék engemet utasítani! Maniu Gyula: Itt van, t. képviselőház, Zeres Györgyné sz. Pracila Mária sérüléséről felvett bizonylat. Ez az, a ki a gyermeket az ölében vitte. Nagy György: Ki vette fel ? Maniu Gyula: Eelvette Rohonczy Béla járási orvos Balázsfalván, tehát egy magyar ember, de aláirta Pop Sándor is, és így teljesen föltétlen hitelt érdemlő bizonylat. E bizonyítvány a következőképen szól (olvassa): Jelen állapot: 1. A jobb hipogastrum táján, annak külső 15