Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-228

ovember 27-én, szerdán. 44 228. országos ülés Í907 foglalkozzék, (Zajos felkiáltások: Semmi szük­ség rímes rá. Nagy zaj.) Elnök : Szmrecsányi képviselő urat ismétel­ten kérem csendre. Bozóky Árpád: Szükség van azért, mert a kultuszminiszter ur a parlamentnek felelős a politikájáért. Helyén van tehát, hogy a kultusz­miniszter ur itt a parlamentben tisztázza ma­gát ezen vádak alól. (Nagy zaj a ház minden oldalán. Felkiáltások: Éljen Apponyi! Felkiál­tások: VIjön le!) Elnök (Csenget): Csendet kérek, t. ház! (Folytonos nagy zaj.) Kérem gróf Batthyányi képviselő urat, méltóztassék csendben lenni. (Zaj.) Bozóky Árpád : Interpelláczióm alkalmával megmondottam és most ismét hangsúlyozom, hogy soha nem azonosítottam magamat ezekkel a vádakkal. (Zaj. Elnök csenget.) De igenis az ország érdekében lévőnek és szükségesnek tar­tottam, hogy megfelelő helyről adassék válasz magában a parlamentben azokra a vádakra. Ugy veszem észre, hogy nem is volt kellemetlen a válasz adása a miniszter úrra nézve. Azt hi­szem, tehát, hogy ezzel használtam az ügynek. 8 mi­vel a t. miniszter ur feltétlenül és határozottan kijelentette, hogy nem adott okot ezekre a vá­dakra, sőt ellenkezőleg, kultuszpolitikájában mindig az arravalóság vezette ós kijelentette, hogy politikájában soha felekezeti szempontok nem vezérelték . . . (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! (Folytonos zaj.) Elnök: Kérem Szmrecsányi képviselő urat, szíveskedjék csendben lenni. Bozóky Árpád: Engedjék bevégezni! (Zaj a baloldalon és a középen.) Én feltétlenül meg vagyok győződve arról, hogy a kultuszminiszter ur ezt jóhiszemüleg mondta, és azért én inter­pelláczióm első és második kérdésére adott vá­laszát tudomásul veszem. Azonban az interpellá­cziómra adott válasz azon részét, a mely a fele­kezeti békére vonatkozik, sajnálattal nem vehe­tem tudomásul. (Nagy zaj és mozgás a jobb­és a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Folytonos zaj.) Gr. Batthyány képviselő urat rendreuta­sítom. (Nagy zaj ) Bozóky Árpád : Igaz, hogy a miniszter ur nem tehet róla, de végre is nem lehet szemet hunyni azon jelenségek előtt, a melyeket nem a Magyar Szóban, hanem tekintélyes protestáns gyűléseken tesznek szóvá. (Folytontartó nagy zaj a középen és a bahklahn.) Mezőfi Vilmos : Követelik a szekularizácziót. (Nagy zaj. a jobb- és a baloldalon.) Szokoly Tamás: Téged tesznek meg el­nökké. (Folytontartó nagy zaj. Elnök csenget.) Bozóky Árpád: Felhoztam azokat a gyű­léseket . . . Szmrecsányi György: A hol izgattak! (Foly­tontartó zaj. Elnök csenget.) Elnök: Szmrecsányi képviselő urat másod­szor rendreutasítom. (Folytonos zaj.) Bozóky Árpád: Felhoztam azokat a gyűlé­seket, a melyeken a vádak elhangzottak. Itt az ideje, hogy ezekkel szemben tegyünk valamit; ne egyszerűen folytassuk a régi politikát, hanem igenis az előidézett súrlódásokat lokalizáljuk vagy szüntessük meg. Ezt pedig csak akkor lehet . . . (Folyton-is nagy zaj. Elnök csenget.) Szokoly Tamás: Osszuk fel a vagyont! Mezőfi lesz a direktor! Bozóky Árpád : ... ha a kultuszminiszter ur felhagy eddigi kultuszpolitikájával. (Nagy zaj és ellenmondások a baloldalon és a középen. Zajos felkiáltások balfelöl: Eláll!) Okolicsányi László: Hogy lehet ilyeneket beszélni ? (Nagy zaj. Elnök csenget.) Elnök: Kérem Okolicsányi képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. (Zaj.) Bozóky Árpád :... ha a t. kultuszminiszter ur felhagy eddigi kultuszpolitikájával ós a fele­kezetek kezéből kiveszi a közoktatást, mert akkor... (Folytonos nagy zaj.) Számolva a képviselőház idegességével, be­fejezem beszédemet. (Helyeslés.) Arra kérem azonban a t. házat és a t. elnök urat, méltóz­tassék külön szavazásra bocsátani az interpel­lácziő első és második pontjára adott miniszteri választ, a melyet velem együtt az egész ház egyhangúlag tudomásul vesz, ós külön a minisz­ter urnak az interpelláczió harmadik pontjára adott válaszát, a melyet én nem veszek tudo­másul. (Zaj a jobb- és baloldalon. Többször meg­úiuló zajos felkiáltások bál felől és a középen: Éljen Apponyi!) Elnök: A miniszter ur nem kivan nyilat­kozni ? Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem! Elnök : Felteszem tehát a kérdést, és pedig ha méltóztatik hozzájárulni, a kérdést két részre osztom. (Helyeslés.) Először is kérdem, tudomásul veszi-e a ház az interpelláczió első és második pontjára adott választ, igen, vagy nem ? (Felkiáltások: Igen!) A ház a válasznak ezt a részét egyhangúlag tudomásul veszi. Kérdem már most a t. házat, móltóztatik-e tudomásul venni a miniszter urnak az interpel­láczió harmadik pontjára adott válaszát, igen, vagy nem ? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a válasznak ezt a részét tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. Nagy zaj a baloldalon.) Többség. Kijelentem tehát, hogy a ház a válasz ezen részét is tudomásul veszi, (Élénk felkiáltások bal felöl és a középen. El jen Apponyi !) Zlinszky István jegyző: ISTagv György! (Zaj.) Nagy György: T. ház! Tekintettel az idő

Next

/
Oldalképek
Tartalom