Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-228

228. országos ülés 1907 november 27-én, szerdán. 43 tanítótestület, hogy szocziális tevékenységre akarja képesíteni és buzdítani a tanítókat,^ ugy ez részemről csak rokonszenvre találhat. (Elénk helyeslés.) Szmrecsányi György: Ez a legszebb hivatás! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ha pedig az keletkeznék, a mit t. képviselőtársam mond, hogy e keresztény-szocziá­lis tevékenység csak, hogy ugy mondjam leple annak, hogy a keletkezőfélben lévő keresztény­szocziális vagy más párt korteseiül avattassanak fel a tanítók, erre csak az a válaszom: azt, hogy a tanítóságnak bármely része, mint tes­tület, akármilyen pártpolitika szolgálatába szer­veztessék bele, megengedhetőnek nem tartom, (Helyeslés.) nem is fognám megengedni; az egyes tanítóval szemben j>edig, valamint a veze­tésem alatt álló minisztériumban működő vala­mennyi közeggel szemben álláspontomat a poli­tikai mozgalmak tekintetében világosan meg­jelöltem mindjárt kormányvállalásom első hetei­ben, a mely időpont összeesett az országos választásokkal, a midőn az összes tanügyi ható­ságokhoz és alkalmazottakhoz a következő kör­levelet intéztem (olvassa): A képviseló'választási mozgalmakra való tekintettel felhívom a Czim figyelmét a kor­mánynak azon elhatározott akaratára, hogy az összes honpolgároknak, tehát az állami alkal­mazottaknak is törvényes politikai szabadságát mindenkivel szemben megóvja. A Czimnek tehát felelősség mellett lelkére kötöm, hogy közvetlen alárendeltjeivel szemben a politikai befolyásolás minden cselekményétől gondosan tartózkodjék, azok politikai meggyőződésének és nézetnyilvá­nitásának szabadságát semmiben se korlátozza (Tetszés.) és csupán a törvény, a hivatali köte­lesség és tisztesség és az államhoz való hűség által szabott korlátok megtartása fölött őrköd­jék, valamint a fölött is, hogy alárendeltjei közül senki hivatali hatalmával a többi hon­polgárok ^szabadságának korlátozására vissza ne éljen.« (Elénk éljenzés.) Ez az az irányadó elv, a melynek gyakor­latilag érvényt szereztem mindjárt hivatalba­lépésem alkalmával. Ez az az elv, a melyet követni fogok tanitók és egyéb, az én veze­tésem alatt álló állami és nem állami alkalma­zottak szabadságával és szabadságának etikai korlátaival szemben. (Általános élénk helyeslés.) Már most a t. képviselő ur minden többit összegező azon kérdésére nézve, hogy mit szán­dékozom tehát tenni a megzavart felekezeti béke helyreállitása végett, (Zaj. Elnök csenget.) az a válaszom, hogy mivel én ugy tartom, hogy az én kultuszpolitikám a felekezeti béke megzava­rására, semmiféle okot nem szolgáltat, miután én ugy vagyok lelkemben meggyőződve, hogy teljes lelkiismeretességgel teljesítem egy paritásos állam miniszterének állásához kötött azon köte­lességet, hogy mindenkinek egyenlő mértékkel mérjek, mindenkivel szemben teljes elfogulatlan­ságot tanúsítsak, hogy az 1848-iki törvényhozás hagyományait felébreszszem, {Elénk éljenzés a baloldalon.) felébreszszem azokkal szemben, a kik éveken át a hatalom birtokában voltak és az 1848 : XX. t.-czikk végrehajtására egy lépést sem tettek (Szűnni nem akaró lelkes taps a ház minden oldalán.) ós most elég vakmeroek arra, (Elénk felkiáltások a jobboldalon: Zsilinszky Mihály. Halljuk! Halljuk!) hogy ellenem, a ki miniszterségének első heteiben kezeimbe vettem és ernyedetlenül folytatom és folytatni fogom az 1848 : XX. t.-czikk végrehajtását és érvénye­sítését mindenkivel szemben, mindenkinek javára, mondom, a kik elég vakmerőek arra, hogy ilyen múlttal megterhelve ellenem, a ki igy járok el, agitálnak, (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) én igenis csendesen, igen nyugodtan, minden idegesség, minden apprehenziviíás nélkül, bízva minden felekezet hozzátartozói nagy többségének méltányossági érzésében, józanságában, hazafisá­gában, haladni fogok tovább azon az utón, a melyre léptem. (Szűnni nem akaró általános éljenzés és taps.) Remélem, hogy a tények ereje, a tények világa győzedelmeskedni fog a konkolyhintés minden kísérletével szemben (Általános helyes­lés.) és hogy a felekezeti bókének, a mely meg­zavarva nincsen, megzavarása nem fog sikerülni azoknak, a kik ettől a fegyvertől sem riadnak vissza, hogy az ő politikai czéljaikat elérhessék, (Szűnni nem akaró általános élénk éljenzés és taps. A szónokot tömegesen üdvözlik.) Következnek az interpellácziók. Zlinszky István jegyző : Polónyi Géza. (Fel­kiáltások: Nincs itt!) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház. Bozóky Árpád : Azokkal a vádakkal szem­ben, a melyek különösen ezekről a padokról elhangzottak, (Zaj.) hogy t. i. engem erre az interpelláczióra . . . Szmrecsányi György: Felbérelték! Elnök: Rendreutasítom Szmrecsányi kép­viselő urat. Bozóky Árpád: . . . báró Bánffy felbérelt vagy beleugratott, szükségesnek tartom az igaz­sághoz hiven kijelenteni, hogy ez nem igaz, hogy engem senki sem ugratott ebbe bele. Van Bánffy Dezső olyan férfi, hogy ha van valami mondanivalója, ne legyen szüksége arra, hogy Bozóky Árpádhoz folyamodjék. Megtettem inter­pellácziónwt azért, mert meggyőződésem szerint a felekezeti béke csakugyan nincs meg (Nagy zaj és ellenmondás a ház minden oldalán. El­nök csenget.) és mert körülbelül másfél év óta szerte az országban hangzanak a vádak a kul­tuszminiszter ur ellen. (Zaj. Elnök csenget.) Ilyen körülmények között igenis szükség van arra, kogy ezzel a kérdéssel a parlament 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom