Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.
Ülésnapok - 1906-250
454 250. országos ülés 1907 deczember 22-én. vasárnap. zetre és ellenkezik elvi álláspontunkkal. Ezenkívül még egy indok van, és ez a legfrissebb, a függetlenségi párt által választott delegácziónak viselkedése Bécsben, (Zaj) a mely Kmety Károly képviselő ur és delegátus tag urnak egy stiláris módosításra vonatkozó indítványán kivid egyetlen egy szót nem szólt, hanem vita nélkül nemcsak nappali, hanem valósággal éjjeli ülésben is (Zaj) a legnagyobb sietséggel, a legnagyobb meghunyászkodással. . . Nagy Emil : Ez szamár beszéd ! (Nagy zaj.) Nem szószátyárkodással mentjük meg a hazát! (Zaj.) Lengyel Zoltán : T. képviselő ur, igaza van önnek, minden beszéd nem hallatszik a menyországba (Felkiáltások balfelöl: Igaz !) és minden közbeszólás sem, akármilyen indulatosak a t. képviselő urak. Nem fogjuk ezt a dolgot sem közbeszólásokkal, sem in vekti vakkal, sem lovagias ügyekkel elintézni. (Felkiáltások jobbfelől: Azt tudjuk !) Ifj. Madarász József: Nagyon kényelmes álláspont! Lengye! Zoltán : Azt sem fogom megtenni, hogy a képviselő urak mindegyikének kiabálását észrevegyem és valamennyire reflektáljak ! (Zaj.) Egy hang (balfelöl) : De nagy ur az ur ! (Zaj.) Egry Béla: Én első Lengyel Zoltán ! Elnök : Csendet kérek ! Lengyel Zoltán : Igenis, a függetlenségi delegácziótól legalább annyit megvárt volna az ország .... Elnök: Ez eltérés a napirendi tárgytól, a mit nem engedhetek meg. Tessék a tárgyhoz szólni ! (Helyeslés.) Lengyel Zoltán : Ha mi elégtételt nem kaptunk a nemzetet ért sérelemért az osztrák parlamenttől és kormánytól, akkor legalább ebben a parlamentben kell helyt állnunk és pedig oly mértékben, hogy meg mutassuk, hogy ha ők velünk szemben igy viselkednek, akkor retorzióvol élünk és nemcsak a magasabb kvótát, de a kvótát egyáltalában nem szavazzuk meg addig, míg elégtételt nem kapunk. (Zaj.) Hammersberg László jegyző: Gaal Gaszton! Gaal Gaszton : T. képviselőház ! Én a magam részéről a benyújtott határozati javaslatot nem fogadom el, és ennek kapcsán kénytelenitve érzem magamat arra, hogy Lengyel Zoltán kéj)viselő urnak jiár megjegyzésére reflektáljak. (Halljuk ! Halljuk !) Nevezetesen azt mondotta ő, hogy nekünk, a függetlenségi pártnak nincs bátorságunk az osztrákokkal szemben azt az áUáspontot elfogadni, a melyet ő elfoglalt. Lengyel Zoltán : Ezt nem mondtam ! (Zajos ellenmondások!) Gaal Gaszton: Hát, t. képviselő ur, ebben tökéletesen igaza van! Arra nekem nem lenne bátorságom, hogy olyan dolgokat mondj ak,a melyek a férfiúi komolyságnak rovására mennek. (Élénk helyeslés.) Mert azt tartom, hogy a mikor itt egy képviselő feláll és felelősségének teljes tudatában beszél, akkor legalább tartsa meg azt a mértéket, hogy csak olyat mondjon, a minek aztán ura is tud lenni. (Élénk helyeslés.) Á mi a miniszterelnök ur felvilágosítását illeti, az engem tökéletesen kielégített. Az osztrák kormány állásfoglalása ebben a kérdésben teljesen korrekt. (Ugy van !) A mi pedig az osztrák parlament határozatát illeti, erre vonatkozólag csak az a véleményem, hegy ez a határozat legfeljebb egyre alkalmas, arra t. i., hogy az osztrák parlament nevetségessé tegye magát ország és világ előtt. (Ugy van! Ugy van!) Beleesett ugyanabba a hibába, a mibe talán öntudatlanul minket akar belevinni a t. képviselő ur : (Ugy van ! Ugy van !) olyan határozatot hozott, a minek ura lenni nem tud. Engem a miniszterelnök ur válasza teljesen kielégítvén, a határozati javaslatot nem fogadom el, ellenben a czimet igenis elfogadom. (Élénk helyeslés és taps.) Hammersberg László jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. képviselőház! A magam részéről hozzájárulok a Earkasházy t. képviselő ur által előterjesztett határozati javaslathoz, még pedig a következő okokból. Tudvalevő dolog, hogy a kvótát nem gazdasági és pénzügyi okokból emeljük, hanem azért, hogy a két állam között béke legyen. Én tisztán azon okból indítványozom ezen kérdés tárgyalásának elhalasztását, mert a két állam között nincs béke. Hiszen a mikor az az osztrák parlament beleavatkozik a mi dolgainkba, még pedig olyan ponton, a mely pont reánk, magyarokra nézve nagyon érzékeny és a mikor az osztrák parlament álláspontját az osztrák kormány nem teszi magáévá, hanem vita tárgyává teszik a miniszterelnök nyilatkozatát, akkor el lehet mondani, hogy már Ausztriában sincs béke e kérdés tekintetében, annál kevésbbé van béke Ausztria, és Magyarország között. Hogy az osztrák miniszterelnök állítólag nem azonosítja magát az osztrák államnak, az osztrák parlamentnek eljárásával, az nekem nem elég, mert először is bizonyos mértékben mégis azonosította magát, mert hiszen, daczára annak, hogy meg vannak a kontroverziák, mégis megmarad a maga állásában, másodszor pedig mi nem az osztrák miniszterelnökkel állunk szemben, hanem az osztrák állammal, a melyet jelen esetben nem az osztrák miniszterelnök képvisel, hanem az osztrák parlament. A béke tehát nincsen meg, t. képviselőház, és minthogy ugy látszik, hogy az osztrákok annyira beleavatkoznak a mi dolgainka, hogy béke hamarosan nem is lesz közöttünk, elesik annak az indoka, a melynek alapján mi a felemelt kvótát hajlandók lettünk volna megszavazni. (Zaj. Felkiáltások : Hát megszavaztátok volna ! Halljuk ! Halljuk !) Elnök '.(csenget): Kivan valaki szólni? Szappanos István vépkiselő ur Mván szólni. .
