Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-232

%32. országos ülés 1907 deczember 2-án, hétfon. 151 törvényjavaslatot nemcsak közgazdasági szempontból tartom károsnak erre az országra, hanem alkotmánysértésnek is és olyannak, a mely a függetlenségi párt megrontására vezethez. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur legutóbb itt e házban mondott beszédében azt mondta, hogy ezen törvényjavaslati komplexumon mint egy veres fonál húzódik végig a függetlenségi párt programmja. Én e helyett a veres fonál helyett fekete fonalat, gyászszalagot látok, és a közt a veres fonál és fekete gyász-szalag között egy oly óriási politikai világűrt, a melynek betöltésére 40 év óta ugy látszik, hiába küzdöttünk. (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Én ebben a kiegyezésben a függetlenségi pártnak semmiféle vívmányát nem tudom felfedezni. Vívmányként tüntetik fel azt, hogy a vámszövetség helyett szerződéses formában köttetik meg a kiegyezés. Ez nem a függetlenségi pártnak a vívmánya, hiszen az 1899: XXX. t.-czikkben már biztosítva van Magyarországnak az önálló vámterület jogi állapota; szerződés vagy vámszövetség nem egyéb, mint egy jogi distinkczió, ha tehát mi jogilag az önálló vámterület alapján állunk, s helyes jogi kifejezést akarunk használni ennek az egyezménynek megkötésénéLnem is használhatunk más kifejezést,mint vámszerződést, nem is nevezhetjük azt máskép. Ennek tulaj donképeni csirája már az 1889: XXX. t.-cz.-ben található. És ezzel a közjogi vivmánynyal szemben kellett nekünk egy másik közjogi sérelmet elszenvednünk, azt, hogy az Ausztriával közös egyetértéssel elintézendő ügyekhez a közös ügyeket is hozzákapcsolták, hozzákapcsolták ezekhez a kiegyezési törvényjavaslatokhoz a kvótát és ennek érvényessége feltételéül tűzték ki a kvótának 2 százalékkal való felemelését. Ez nemcsak anyagi megterheltetés, hanem óriási közjogi sérelem is. A kvótának 2 százalékkal való felemelése nézetem szerint káros most annál inkább, mert hiszen előtte állunk egy másik megterheltetésnek is, előtte állunk annak, hogy a katonatiszti fizetések emelése révén 3 millió koronával fog Magyarország többet fizetni. Egy hang (a baloldalon): Meg fogja szavazni? Éber Antal: Már pontosan tudja az összeget is! Pilisy István : Azt kérdezte tőlem a t. képviselő ur, hogy megszavazom-e. Igenis van bátorságom kijelenteni, hogy ha ide terjesztetik, a magam részéről meg fogom szavazni, meg fogom szavazni nyugodt lelkiismerettel és meg fogom szavazni azért, mert én ezt azzal a paktummal, melynek alapján mandátumot nyertem, szemben állónak, azzal ellentétesnek nem látom. Ha elismerem azt, hogy a drágasági viszonyok folytán a tanitók fizetését, a vasutasok, a bírák és más államhivatalnokok fizetését emelni kell, akkor el kell ismernem azt is, hogy a katonatisztek fizetését is emelnem kell. (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon: Majd ha önálló magyar hadsereg lesz ! Ha magyar vezényszó lesz !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Pilisy István : A közös hadsereg intézményét. . Somogyi Aladár: Kilépett a függetlenségi pártból! Pilisy István : Azért, mert ennek a közjogi intézménynek . . . (Nagy zaj a baloldalon.) Zakariás János: Legyen magyar hadsereg, akkor emeljük! (Zaj. Elnök csenget.) Somogyi Aladár: Tisztes mameluk! (Zaj.) Éber Antal : Kormányképesség ! Pilisy István : Bámulok azon a türelmetlenségen, a melyben részem van akkor, a mikor a horvát lázadással szemben itt végre magyar kritika és jogos kritika hangzik el. Bámulom ezt a nagy türelmetlenséget épen ezen az oldalon. Zakariás János : Csak a katonatisztek fizetésemelése eUen! Kmety Károly: Még nem is kérték, máris felajánlják! Pilisy István : Ez az én teljes egyéni meggyőződésemből folyik . . . (Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek. Méltóztassék nyugodtan meghallgatni a szónokot. Somogyi Aladár: Nagyon nehéz. Elnök (csenget) : De kötelesség ! Thaly Kálmán: Hagyjuk itt! Menjünk ki mindnyájan ! Ilyen közös hadsereges vitéz ! Pilisy István : Meglehet, hogy ma ezen a nézeten magam vagyok, de jótállok róla, hogy majd ha szavazásra kerül a dolog, akkor Thaly képviselő ur is megszavazza méltányossági okokból. (Zaj a baloldalon.) Thaly Kálmán : Soha ! Elnök (csenget): Csendet kérek! Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni! Pilisy István : Alkotmányunkat és a parlamentarizmust sérti az, hogy ezt az óriási törvényhalmazt egy szakaszban terjesztették a ház elé. (Felkiáltások a baloldalon ; Ezt már hallottuk!) Nem abban látom a sérelmet, hogy egy szakaszszal történik az elhatározás, hanem, hogy olyan óriási anyagot foglaltak ebbe az egy szakaszba, a melynek megvitatása igy teljesen lehetetlen. Az nem változtat a helyzeten, hogy fenn van tartva későbbre a részletes tárgyalás, mert akkor, a mikor már régen életbe lesz léptetve a kiegyezés, csupán csak a beczikkelyezés kérdésénél aligha fog valaki felszólalni. Bozóky Árpád : Komédia lesz ! Laehne Hugó: Ez a komédia! Pilisy István: T. ház! En nagyon röviden akarok a kérdéshez szólni. (Felkiáltások a baloldalon : Nagyon helyes!) Az obstruálás terére még Kelemen Samu t. képviselőtársamat sem akarom követni. De nem maradhatott el az én felszólalásom azon közjogi és közgazdasági sérelmek miatt,