Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-229

229. országos ülés 1907 n< jogi és parlamentáris szempontból is ezen sok törvénynek egyetlen szakaszban való letárgyalása kifogás alá esketik és nem bizonyos, hogy indokolt-e, hogy épen ehhez az eszközhöz kellett folyamodni. Beismerem, hogy ez az eszköz, a melyet némelyek szükségesnek tartanak a horvát-szlavonországi képviselő urakkal szemben, t. i. a házszabályoknak más kezelése, mint a hogy az általában eddig divatban volt vagy talán az elnöki szigor tulerős érvényesítése helyes megoldás nem lett volna. Amint már volt alkalmam elmondani Horvát-Szlavonországgal szemben fennálló nagy és szerintem igen fontos közjogi konfliktust, nem a házszabály rendén, nem a házszabályok körébeni intézkedésekkel, hanem mélyreható, a kérdést gyökerében megoldó, ha kell gyökerében elvágó eszközökkel kell megoldani. (Élénk helyeslés.) Ugron Gábor: Uri nevelés kell ! B. Bánffy Dezső: Tehát, t. ház, előttünk fekszik egy törvényjavaslat, a melyet a kormány beterjesztett és a mely, a mint mondottam, szól az Ausztriával kötött némely gazdasági és pénzügyi megegyezés jóváhagyásáról. Mikor a közgazdasági bizottság ezen javaslatot tárgyalta, a házszabályok 128. §-ában biztositott jogomból kifolyólag inditványt terjesztettem be, a mely ennek a kérdésnek másként való megoldását czélozta. Természetesen, daczára annak, hogy az igen t. bizottság nekem megengedte, hogy beadott indítványomat indokoljam, az el nem fogadtatott. Ma is azon az állásponton vagyok, t. ház, a melyen akkor voltam, és azon inditványom szellemében hasonlóképen egyszakaszos törvényjavaslatot terjesztek a t. ház elé, szemben a kormány által beterjesztett és ugy a közgazdasági, mint a pénzügyi bizottság által elfogadásra ajánlott egyszakaszos törvényjavaslattal. A bizottságban azt indítványoztam (olvassa) : »Mondja ki a képviselőház, hogy a magyar korona országainak a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok irányában való vám- és kereskedelmi viszonyait 1908 január 1-től 1917 deczember 31-ig terjedő időre a jelenlegi állapot, vagyis a viszonosság fentartása utján kivan ja szabályozni; utasitja ennélfogva a magyar királyi kormányt, hogy az 1899 : XXX. t.-cz. intézkedései érvényének megfelelő kiterjesztése iránt mielőbb törvényjavaslatot terjeszszen a képviselőház elé.« Ha a bizottság elfogadja ezt a javaslatot, természetesen a ház előtti tárgyalás esetén is arról lett volna szó, hogy a kormány utasittassék arra, hogy mielőbb egy ilyen rövid, szerintem most már igenis egyszakaszos törvénynyel is intézkedő előterjesztéssel jöjjön a ház elé és ezen javaslattal szemben nekem államjogi, parlamentáris szempontból kifogásaim nem lettek volna, mert ez nem jelentett volna egyebet, mint az 1899 : XXX. t.-czikk hatályának további kiterjesztését a viszonosságra épitve. Erről, a viszonosság kérdéséről egyelőre többet nem fogok szólni; talán felszólalásom rendjén, a melyet különben igyekezni fogok lehetőleg röviddé tenni, erről is fogok szólni. KÉPVII. NAPLÓ. 1906—1911. XIV. KÖTET. >ember 28-án, csütörtökön. 65 Most, miután a bizottsági javaslatok alapján a t. ház előtt az egyszakaszos törvényjavaslat fekszik, ezen egyszakaszos törvényjavaslattal szemben én is, a mint már jeleztem, egyszakaszos törvényjavaslatot terjesztek be, a mely természetesen abban az eszmekörben mozog, a melyben mozgott javaslatom, a melyet a bizottság elé terjesztettem. A törvényjavaslat, a melyet szemben a bizottsági javaslatokkal beterjesztek, igy hangzik : (olvassa) : »Törvényj avaslat a külkereskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről. Minthogy a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az 1907. deczember 31-én túlterjedő időre való szabályozása iránt szerződés létre nem jött, másfelől azonban az 1906. évi III. t.-czikk 2. §-ában foglalt fölhatalmazás alapján az autonóm vámtarifáról 1906. május hó 29-én a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslat rendelkezései és az 1906. évi III. t.-cz. 2. §-ának pontjában felsorolt külállamokkal megkötött szerződéseit és megállapítások 1906. márczius 1-étől kezdődő joghatálylyal életbe léptek, a Svájczczal megkötött kereskedelmi szerződés és az annak életbeléptetésére vonatkozó nyilatkozat pedig az 1906. évi VII. t.-czikkel az ország törvényei közé iktattatott az 1867 : XII. t.-cz. 68. §-a alapján, a mely szerint »az ország önálló törvényes intézkedési jogát magának fentartja és minden jogai e részben is sértetlenek maradnak«. 1. az 1887 : XXIII. t.-cz. 1. §-ának második bekezdésében foglalt határozatok, továbbá az 1878 : XX. t.-czikknek az I-től bezárólag XXII-ig terjedő czikkeiben foglalt határozatoknak megfelelő jelenlegi állapotok azon módosításokkal, melyek ezen határozatokon az 1887 : XXIV., az 1891. évi XIX., az 1892: XVIII., az 1893 :XLL, az 1897. évi VIII. és az 1899 : XXX. t.-czikkek által tétettek, az 1917. deczember hó 31-ig hatályban maradnak. 2. Utasitta tik a kormány, hogy legkésőbb 1915. január l-ig törvényjavaslatot terjeszszen a törvényhozás elé, az 1906 : III. t.-czikkel a törvényhozás további intézkedéséig életbe léptetett autonóm vámtarifának egy oly uj vámtarifával való helyettesítése iránt, a mely kizárólag a magyar mezőgazdasági és ipari érdekek védelmét tartja szem előtt. Utasittatik továbbá a kormány, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokkal a kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az 1918 január 1-től kezdődő időre való szabályozása iránt a tárgyalásokat legkésőbb az 1915-iki év elején megindítsa, azon az alapon, hogy a magyar korona országait 1918 január 1-től kezdődőleg külön vámvonal veszi körül . . .« Egy hang (a középen) : Közbeeső vámvonal! B. Bánffy Dezső: Közbeeső vámvonalról nem szóltam, nem is fogok szólni. (Tovább olvassa) : ». . .és hogy e tárgyalások eredményéről az ország9