Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-237

276 237. országos ülés ly07 deczember 7-én, szombaton. tétele után a t. horvát képviselő urak annyira zajongtak, hogy innen az elnöki székből nagyon nehéz volt Pop képviselő ur szavait figyelemmel kisérni, de megállapíthatom a gyorsírói feljegy­zésekből, hogy a képviselő ur annak ellenére is. hogy a ház nem adta meg az engedélyt a tárgy­tól való eltérésre, ilyen irányban akarta beszé­dét folytatni, vagy elutasított kérelmét részle­tesen indokolni. (Igaz! Ugy van!) Tehát telje­sen jogosan — a tárgytól való eltérést véve alapul — alkalmaztam a házszabályok 221. §-át akkor, midőn a szót tőle megvontam. (Ugy van! Élénk helyeslés.) Hogy pedig kulánsan jártam el a képviselő úrral szemben, az világos abból, hogy a ház­szabályok 206. §-a alapján azonnal megkérdez­tem a házat: megadja-e az engedélyt a tárgy­tól való eltérésre, vagy sem? Ezzel tehát, a midőn elismertem Maniu képviselő urnak és bár­kinek is jogát abban a tekintetben, hogy kriti­kát gyakorolhasson, azt hiszem, meggyőztem a t. házat arról, hogy sem ebben, sem más eset­ben sohasem iparkodtam a szólásszabadságot törvény vagy házszabály ellen korlátozni. (Helyes­lés balfelöl.) Endrey Gyula: Haladjunk ! Pop Cs. István : T. ház ! Elnök: Mi ezimen kivan szólni ? Pop Cs. István : A házszabályok 221. szakasza czimén. (Zaj és mozgás. Felkiáltások : Már szólt !) Lányi Mór : Kétszer nem lehet. Pop Cs. István : Nem szólok kétszer. A ház­szabályok 221. szakaszához szólok. Tárgyilagos leszek, szivesen bizom bárkinek megítélésére. Elnök : Bocsánatot kérek, a t. képviselő ur nem is lehet tárgyilagos, mert a 221. §. épen azt a kellemetlen viszonyt tárgyalja, a mikor a szónok az elnökkel áll szemben. Itt mindig szub­jektiv dolgok merülnek fel. A házszabály vitát e ezimen nem engedhetem meg. Hiszen a figyel­meztetést épen a t. képviselő úrra alkalmaztam, és ép e figyelmeztetés ellen a 222. §. alapján felszólalni nem szabad. Tessék a következő szónokot felszólítani. Hencz Károly jegyző: Zagorac István! Zagorac István (horvátul beszél). Elnök : Kérem a t. képviselő urat, ne tessék az 1867 : XII. t.-cz. pragmatikai részeit, illetve Ausztria és Magyarország közjogi helyzetét fejte­getni. Erről most nincs szó. A gazdasági kiegye­zésről van szó. (Zaj a horvátok padjain.) Zagorac István (folytatja horvát beszédét). Elnök : T. ház ! A képviselő ur most az 1867: XII. t.-ezikkről. Magyarország és Axisztria közjogi viszonyáról akar szólni. Supiló Ferencz: A házszabályokhoz kérek szót. (Nagy zaj baljelöl. Felkiáltások : Üljön le!) Elnök : Zagorac képviselő ur kérdést kíván intézni a t. házhoz, vájjon megengedi-e, hogy a tárgytól eltérőleg beszéljen ? (Nagy zaj és felkiál­tások balfelöl: Nem engedjük meg !) Kérem, szíves­kedjenek azok felállni, a kik megengedik ! (Meg­történik.) Kisebbség. A ház többsége nem engedi meg. (Nagy zaj a horvátok padjain.) Supiló kép­viselő ur, mit óhajt ön ? Supiló Ferencz: Én kértem .... (Nagy zaj bal felől.) Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ez már a második inczidens. Minthogy az előbbi­hez hasonlóan most is az elnökkel szembeszáll, kérdem a t. házat, kivánja-e Supiló képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasítani ? (Élénk helyes­lés balfelöl. Taps és nevetés a horvátok padjain.) A kik kívánják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) A ház többsége . .. Popovics Dusán: Nem volt többség! (Nagy zaj.) Elnök : ... Supiló képviselő urat engedetlen magaviselete miatt a mentelmi bizottsághoz uta­sítom . Zagorac képviselő urnak pedig tudomására hozom, hogy kérdésére a ház tagadólag válaszolt és ezért tessék szorosan a tárgyhoz szólni, mert első figyelmeztetésem után, ha a tárgytól eltérne, rövidesen másodszor is figyelmeztetni fogom. (Popovics Dusán közbeszól.) Popovics képviselő urat ismételten rendreutasítom. Olay Lajos : Ö a tapsoncz, a mentelmi bizott­ság elé vele ! Zagorac István (folytatja horvát beszédét. Nagy zaj). Elnök : Csendet kérek. Zagorac István (folytatja horvát beszédét). Elnök : A képviselő urat másodszor figyelmez­tetem, hogy maradjon szorosan a tárgynál, mivel a ház az engedélyt nem adta meg, hogy attól eltér­jen. (Elénk helyeslés balfelöl. Nagy zaj a horvátok padjain.) Zagorac István (horvátul tovább beszél). Elnök: Zagorac képviselő úrtól megvonom a szót. (Nagy zaj és folytonos felkiáltások a horvátok padjain.) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A t. ház nyugodtságára és higgadtságára appellálok mind­két részről. Szíveskedjenek az egész helyzetet és inczidenst a maga egészében kezdetétől fogva ellenőrizni és megállapítani, vájjon mennyiben szolgáltam indokul, hogy a t. képviselő urak any­nyira megfeledkeztek magukról, hogy az elnökkel szemben — nem akarok erősebb kifejezést hasz­nálni — fenyegető magatartást tanúsítottak. (Igaz! Ugy van ! balfelöl.) Én Zagorac István képviselő urnak meg­adtam a szót a tárgyhoz. A képviselő ur maga beismerte, hogy a tárgytól eltért, mert hiszen a képviselő ur volt az, a ki felszólított engem arra, hogy a tárgytól való eltérésre a ház engedélyét kikérjem. Ugyebár ez megtör­tént? (Igás! Ugy van!) A képviselő nr persze akkor abban a reményben volt, hogy ők többen

Next

/
Oldalképek
Tartalom