Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-237

2G2 237. országos ülés 1907 deczember 7-én, szombaton. így van, a mint én mondtam és hogy neki esze ágában sem volt Körber volt miniszterelnök urnak az emiitett czélzatot imputálni, (Helyeslés.) A mi pedig azt illeti, hogy nem volt reménység, hogy ez a kiegyezés parlamentáris utón keresztülvitessék és hogy ez csakhamar kisült, ebben épen nem vagyok egy nézeten t. barátommal. Sőt állítom, hogy sohasem konstatáltatott és épen nem sült ki semmi, a mi a mellett bizonyítana, hogy a kiegyezés nem lett volna parlamentáris utón keresztülvihető. Befejezett tényekkel bebizonyítani a dolgot végre is egyikünk sem tudja. Ezt a nyilatkozatot tartottam kötelességemnek a t. ház előtt kifejteni. (Általános élénk helyeslés.) Elnök : A vallás-- és közoktatásügyi miniszter ur kivan szólani. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : T. ház ! Nagyon szívesen járulok hozzá ennek a félreértésnek tisztázásához, mert ez nem is itten ebben az országban keletkezett, hanem egyenesen abból a fordításból, a melyet a bécsi lapok az én beszédemből közöltek. T. barátom felszólalásában maga megállapította, beszédem illető passzusának felolvasásával, hogy én nem mondtam, nem is mondhattam azt, hogy a két volt miniszterelnöknek, Széll Kálmánnak és Körbernek az lett volna a szándéka, hogy a közöttük megkötött kiegyezés Ausztriában a 14. §. alapján menjen keresztül. Ezt nem is mondhattam, mert Széll Kálmán t. barátomnak, mint akkori miniszterelnök urnak nyilatkozatából az ellenkezőt tudtam. Tudjuk valamennyien, hogy mikor vámszövetség megkötéséről van szó. az Magyarországon nem is léphetett életbe ugy, hogy az Ausztriával csak a 14. §. alapján léptettessék életbe. Maga t. barátom konstatálta, hogy nem mondtam azt, a mit Körber volt oszrák miniszterelnök kifogásolt, hogy t. i. az lett volna a szándék, hogy a 14. §. alapján lépjen életbe a megegyezés. A mi végül t. barátomnak azt az ajjprecziáczióját illeti, a mely szerint beszédemben olyasmi foglaltatik, a melylyel t. barátom nem ért egyet, hogy t. i. nem lett volna kilátás akkori időben sem ennek a kiegyezésnek parlamentáris utón való keresztülvitelére Ausztriában, szívesen elismerem, hogy az ő apprecziácziója, a ki az eseményekhez közelebb állt, nagyobb sulylyal bír, mint az enyém, de az egész az én érvelésem szempontjából, teljesen irreleváns, mert ez egy históriai retrospektív megjegyzés, a melyet épen arra a tényre alapítottam, hogy a kiegyezés lényeges alkatrészét képező vámtarifa egyes pontjaira nézve az osztrák bizottság fentartással élt, ugy hogy azok mellőzése a lehetőségek sorába tartozott és evvel veszélybe jött volna az egész kiegyezési javaslat. Széll Kálmán: Elismerem, hogy teljesen jogosult! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ismétlem, ez érvelésem szempontjából teljesen irreleváns. Az a fontos és döntő, a mit t. barátom is megerősít, hogy az azóta bekövetkezett események olyan helyzetet teremtettek, hogy ma, a mostani viszonyok közt már csakugyan lehetetlennek mutatkozott, hogy a Széli-Körber-féle kiegyezés az osztrák parlamentben keresztülvitessék. Én tehát azt hiszem, hogy itt köztünk e tekintetben semmi félreértés fenn nem foroghat, s ezen rektiíikácziók után odaát sem lesz olyan félreértés, a melyet bárki magára és intenczióira nézve sértőnek vagy bántónak vehetne. (Elénk helyeslés.) Elnök: Következik az Ausztriával kötött némely gazdasági és pénzügyi megegyezés jóváhagyásáról (írom. 636, 638) szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Ki következik szólásra? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Mazsuranics Bogoszláv! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök : Nincs itt. Ki következik ? J Szent- Királyi Zoltán jegyző: Pribicsevics Szvetozár ! (Felkiáltások: Nincs itt! Itt van ! Zaj.) Elnök : Tessék szólni. Pribicsevics Szvetozár (horvátul beszél). Elnök: Kérem, szíveskedjék szorosabban a tárgyhoz szólni. Pribicsevics Szvetozár (folytatja horvát beszédét). Elnök: Másodszor figyelmeztetem, hogy szíveskedjék a tárgynál maradni. Nem a kvótajavaslat tárgyalásáról van szó. 4$ Egry Béla : Senki többet, harmadszor ! Elnök: Csendet kérek! Pribicsevics Szvetozár (folytatja horvát beszédét). Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a saját szólásjoga érdekében ne tessék a szólásszabadsággal visszaélni. Kijelentettem tegnap és fentartom ma is, hogy a szólás jogával való ilyen visszaélést nem tartom összeegyeztethetőnek a parlament tekintélyével és nem fogom megengedni. (Helyeslés balfelöl.) Pribicsevics Szvetozár (folytatja beszédét). Elnök (csenget) : Utoljára figyelmeztetem a képviselő urat, szíveskedjék rövidebbre fogni beszédét. A képviselő urat a szólás joga tényleg megilleti, de a folytonos ismétlést, a mely a tárgyalásnak mesterséges és készakarva való elnyujtására irányul, nem fogom megengedni. (Elénk helyeslés.) Szíveskedjék lehető röviden befejezni beszédét. (Helyeslés.) Pribicsevics Szvetozár (folytatja horvát beszédéi). Elnök: Senki sem vonta kétségbe a képviselő urnak és társainak azt a jogát, hogy a kérdéssel foglalkozzanak; hiszen épen hatvanöt perczig méltóztatik ezzel foglalkozni; azonban a tolmács urnak bemondása alapján konstatálom, hogy a képviselő ur beszédének legnagyobb része