Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.
Ülésnapok - 1906-236
deczember 6-án, pénteken. 254 236. országos ülés 1907 < szerint, hanem tartalmuk szerint itélendők meg. Kern a czim irányadó itten, nem az, hogy szerződésnek vagy egyezménynek nevezzük, hanem az, hogy mi a tartalma. Ebben a jelen törvényben pedig abszolúte semmi néven nevezendő előnyt, vívmányt a czimen kivül nem találok, Mert az önálló bank ép ugy, mint az önálló vámterület felállítása, a mint már régen meg van állapítva, nem jogi kérdés, nem jogi formula, hanem kizárólag gazdasági kérdés. Ha pedig a gazdasági kérdés szempontjából vizsgálom a dolgot, akkor két szempont domborodik ki. Az egyik az, hogy vájjon lehetséges-e az önálló bankot létesíteni egyfelől, másfelől, hogy czélszerü-e azt létesíteni? Hát, t. ház, nem kell hogy én mondjam ezt. Maga Apponyi t. miniszter ur jelentette ki, hogy a lehetőséget illetőleg már előbb is meg volt ehhez a jogunk. De, t. ház, akkor, a mikor ezt egyrészt megállapítjuk, ós a mikor gróf Apponyi Albert maga kijelenti, hogy az önálló vámterületre való áttérés joga minden kormánynak lehetségében állott, akkor mi szüksége volt a kormánynak ezt a jogot újból megszerezni? (Zaj.) Azt mondja egy t. közbeszóló ur, hogy most nem állott. Nem akarom a t, ház türelmét fárasztani olyan dolgokkal, a melyek itt már elmondattak, de meg kell jegyeznem, hogy a külföldi szerződések lejárati ideje most nem vág össze a kiegyezés lejárati idejével. A külföldi szerződések 1915-ben járnak le, akkor azonban — ez is meg lett mondva — nekünk nincs jogunk önállóan külföldi szerződéseket kötni. (MlenmondásoJc balfelöl) De hát fogadjuk el a vitatkozás kedvéért azt az álláspontot, hogy 1917-ben szabad lesz a kezünk, Hogy fognak alakulni akkor a viszonyok ? Meg kell jegyeznem, — és ezt mindnyájan jól tudjuk — hogy itten csak erőkérdésről van szó. Mi tehát milliókra menő áldozatokat hozunk, pedig jól tudjuk, hogy itten nem papirosról van szó, nem arról a szóról, hogy szerződés vagy pedig szövetség, hanem arról az eró'kérdésről, hogy át tudunk-e térni az önálló vámterületre. Mi azonban kiadtunk kezünkből tiz meg tiz milliókat, vagyis saját erőforrásunkat gyengítettük, megbénítottuk azzal, hogy ujabb jogunk legyen papiroson biztosítva, a melyből már ugy is volt és van elég. Szász Zsombor: Ha nincs meg a mód, mire való az erő! Maniu Gyula: Ha az erő megvan, akkor a mód is megtalálható! A mint én már most, t. ház, Ausztriához való viszonyunkat, Ausztria érdekét és Ausztria egész fejlődését ismerem, ugy gondolom, hogy Ausztria nem fog beleegyezni abba, hogy mi az önálló vámterületet felállítsuk. (Zaj. Felkiáltások balfelöl: Nem tőle függ!) Az erőviszonyoktól függ, ezek pedig nem lesznek jobbak. Ausztria tehát nem fog beleegyezni, mert neki létérdeke, hogy termékeinek állandó elhelyezést biztosítson. Miután tehát én előrelátom, hogy Ausztria 10 év múlva sem lesz hajlandó nekünk önálló vámterületet adni, másfelől ezen kiegyezés nem adja meg nekünk a lehetőséget, hogy az erőviszonyok tekintetében a mi mérlegünk emelkedjék: nem tudom megérteni azt a »vivmányt« és annak a fontosságát, a melyet az tartalmazna, hogy ezentúl szerződésről és nem szövetségről lesz szó. De az önálló vámterület és az önálló bank kérdésében van még egy másik igen fontos kérdés. Ez t. ház, a czélszerűség kérdése. A czélszerűség pedig a gazdasági érdekek alakulásától függ. Most már az az eldöntendő kérdés, — és ez képezi nagy vitáját a mi közgazdasági életünknek — vájjon az önálló bank és az önálló vámterület felállítása 1917-ben gazdasági szempontból czélszerű-e, érdekében áll-e az országnak ? A mi a mi pártunkat illeti, ez ebben a kérdésben álláspontot nem foglalt el — nyílt kérdésnek hagyta. Én egyénileg szorgosan és lelkiismeretesen egybevetve azon érveket, a melyek akár az egyik, akár a másik oldalról felhozhatók és felhozattak, abban a meggyőződésben vagyok, hogy az önálló bank és az önálló vámterületnek az emiitett terminusokban való felállítása, különösen pedig most felállítása feltétlenül gazdasági érdekeink ellen van. (Mozgás bal felől.) Tudom én azt, hogy egy-egy népszerű jelszó mennyire alkalmas arra, hogy az egész közvéleményt a maga részére megnyerje a nélkül, hogy az a közvélemény annak a jelszónak tartalmával tisztában volna. Az önálló vámterület és az önálló bankra vonatkozó jelszavakat is el kell választanunk attól az úttól, a melyet a józan megfontolás diktál. Én kijelentem, hogy az önálló bank, az önálló vámterület mostani felállításának nem vagyok, de valószínűleg 1917-ben való felállításának sem leszek híve. Egy hang (balfelöl): Mindjárt gondoltuk ! Maniu Gyula: Kötelességemben állónak tartom, hogy az országnak itten szóban forgó érdekeit itt védelmembe vegyem. A mi országunkra, a mely eminenter mezőgazdasági ország, a mely nyerstermények előállításával foglalkozik, az államot fentartó mezőgazdasággal foglalkozó osztályra nézve valóságos csapás volna az, ha az önálló vámterületet kellő átmenet nélkül behoznók. (Mozgás a baloldalon.) Én elhiszem, hogy minden államban törekedni kell az ipar fejlesztésére, elhiszem azt is, hogy ezen iparfejlesztés érdekében áldozatokat kell hozni, elhiszem azt is, hogy el kell tűrnünk megrázkódtatásokat és talán • el is tűrjük, de nem ez a kérdés, az a kérdés, hogy vájjon ez a generáczió, a mi generácziónk képes-e ezen megrázkódtatást túlélni és pedig ugy, hogy ne ártsunk többet a meglévő erőknek, mint a. mennyit használunk a megszer-