Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-235

218 235. országos ülés 1907 deczember 5-én, csütörtökön. az volt a kifogása, hogy azt zsebkendővel szavaztatták meg, hanem azért következett be az obstrukczió és az kényszeritette Tisza Istvánt a zsebkendőszavazásra, mert az a javaslat egy szakaszban volt összefoglalva. (Ellenmondás.) Okolicsányi László: A tartalma miatt! Lengyel Zoltán: Bocsánatot kérek, a tartalom miatt nem lehetett ezt tenni, mert hiszen a tartalom még csak azután került volna a bizottság elé és onnan került volna vissza, mint kázszabálymódositó terv, mert az csak egy határozati javaslat volt, a mely arra a tárgyra vonatkozott, hogy bizottság küldessék Id a házszabályok módosítására. A tartalom tehát nem lehetett kifogás tárgya, hanem a kormány törvényalkotási módja volt az, a mit kifogásoltak és megobstruáltak. (Zaj.) Okolicsányi László :, Elfelejtette ! Lázár Pál : A házszabályrevizióba a párt nem akart belemenni! Lengyel Zoltán : A házszabályrevizió ténye is ott szerepelt; de ott van az egyszakasz is; és nagyon kérem azokat a t. képviselő urakat, a kük ebben kételkednek, szíveskedjenek elővenni az akkori parlamenti naplókat és azokból láthatják, hogy ennek az oldalnak érvei közt egy harmadrészben a javaslatnak egyszakaszos minősége szerepelt. HÓdy Gyula: Itt van a koronatanú, Sándor Pál; ő meg fogja mondani, hogy volt. (Zaj.) Lengyel Zoltán : Majd a szabadelvű pártra vonatkozó megjegyzéseimnél fogok a képviselő urnak felelni. A másik dolog pedig az, hogy ez által puccsnak teszszük ki a házszabályok szempontjából az egész házat és pedig forma szerint ugy, a mint az itt már az indemnitási javaslatnál történt, hogy t. i. általánosságban elfogadta tik, a mi elfogadandó és akkor a részleteknél, a vita bezárása előtt az utolsó szónok feláll és bead egy módosítást, a mely módositás az egész magyar alkotmányt is eltörölheti ezen rendszer szerint. (Ellenmondások.) Ha a t. képviselő urak érdekesnek találják, én ezt meg fogom mutatni, sőt, ha a hecczet szeretik, ezen bemutatás szempontjából azt is meg tudom csinálni, mert módomban van, mint utolsó szónoknak, a részleteknél három sorral toldást indítványozni a javaslathoz, akkor, mikor már senki sem szólhat többet hozzá, s ez a toldás abból is állhat: felhatalmazta tik a kormány, hogy az összes eddig benyújtott javaslatokat törvényerőre emelje. (Zaj.) Mit szólnának a képviselő urak hozzá, ha ilyen preczedenst teremtenénk, a melylyel a házszabályoknak és a parlamentarizmusnak kijátszása igy lehetővé tétetnék ? Thaly Kálmán: 1647-ben is volt már erre eset! A linczi béke is egy paragrafusban volt bevezetve ! Lengyel Zoltán: Mélyen tisztelt képviselőtársamnak és hajdani vezéremnek, a kit ma is ugy tisztelek, mint tiszteltem eddig, ezen megjegyzésére is fogok majd felelni, mert a kettő között igen nagy különbség van ; t. i. ha a Rákóczit diffamáló törvény . . , Thaly Kálmán : De ez nem az ! A bnczi békéről szóló, 1647-iki törvény ! Lengyel Zoltán: Az akkori törvényalkotás nem a mai házszabályok szerint történt, sőt sokkal kisebb részben folyt le preczizen a házban, mint ma, mert hiszen Ö felsége sokszor megtette azt, hogy egész uj törvényszakaszokat, sőt egészen uj törvényeket iktatott be . . . _l_j Thaly Kálmán: Egyszer tette! Akkor is megjárta ! Lengyel Zoltán : ... a nélkül, hogy azokkal a ház foglalkozhatott volna. Tehát akkor a pucscsoktól nem a házszabályok szempontjából kellett tartani, hanem ö felsége az uralkodó szempontjából, a kivel szemben az akkori nemzet bizony meglehetős mértékben védtelen volt. Thaly Kálmán: Micsoda ? Hisz megverte Rákóczi György őtet! Linczig kergette! (Derültség.) Lengyel Zoltán : Hát kérem, én elismerem, hogy Thaly Kálmán mélyen tisztelt képviselő urnak a hadi jog és a történelem szempontjából igaza van, de most a házszabályokról van szó; én a házszabályok szempontjából vitatkozom és engem nem lehet e tekintetben Linczig kergetni. (Derültség.) Tisztelt képviselőház! Az egyszaka.zba való összefoglalás tehát a házszabályok szempontjából veszélyes kisérletezés és veszedelmes preczedens, a melyet minden időben ki lehet használni, a melynek alapján minden kormány mindenféle viviszekcziót véghez vihet nemzettel és parlamenttel, mert akkor csak egy többség, nem is állandó, de momentán többség szükséges, hogy ez utón ha tovább megyünk, a magyar alkotmányból még illuzóriusabb fogalmat csináljunk. Azt mondja Okolicsányi képviselő ur, ha jól tudom, ő szólt közbe, hogy nemzetközi szerződésen nem lehet változtatni. Okolicsányi László: Egyes részleteken nem. Lengyel Zoltán: Nem az egyszakaszos törvény a nemzetközi szerződés, hanem a kiegyezés. De én azt hiszem, hogy most az egyszakaszos törvényről van szó és én erről beszélek, a melyet annyira lehet megváltoztatni, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök ur a pénzügyi bizottságban maga is változtatott rajta, sőt azt hiszem, hogy ha most is a kormány mögött ülnék, régi szokás szerint tudnék magyarosabb szöveget ajánlani, mint a milyenben most van megírva, és a t. miniszterelnök ur akkor elfogadná. Ez a törvényjavaslat azonban szerintem annyira sérelmes, hogy azt szépíteni én nem akarhatom, maradjon az csak meg abban a magyarságban, abban a terjedelemben és szépségben, a melyben azt a t. miniszterelnök ur elénk tálalta. De a mi a nemzetközi szerződés vonatkozását illeti, ez a kiegyezésre nézve önök szerint áll, szerintem azonban erre nézve sem áll, mert valótlan, hogy a kiegyezés nemzetközi szerződés. (Moz-