Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-235

235. országos ülés 1907 deczember 5-én, csütörtökön. 217 ügyet csinálunk, hanem közügyet képviselünk. Ha pedig közügyet képviselünk, akkor ne vegyitsük a vitába azokat az egyéni érzelmeket, a melyekkel egymás iránt kölcsönösen viseltetünk, mert akkor lehetetlenné lesz ebben a házban a parlamenti tanácskozás, már pedig a többségnek, különösen a jelen viszonyok között, és a kormánynak igen nagy érdeke az, hogy az a kisebbség, a mely vele szemben áU és a mely a többségből vált ki, elvi alapon álljon és ne legyen vele szemben agressziv. Ha többségről van szó — és ezt a t. miniszter urak igen sokszor hangoztatják — az a többség változzék is át ezen minőségében is többséggé ; nemcsak azon minőségében, hogy elveiben a kormány politikájához alkalmazkodik, hanem abban a minőségében is, hogy mint többség a kisebbséggel szemben nem járhat el ugy, mint a hogy esetleg kisebbség korában eljárt, a midőn valósággal ökölharczokká fajult a parlamentarizmus ebben a házban. Egy hang (a baloldalon) : Nincs szükségünk illemszabályokra ! Lengyel Zoltán : Nem illemszabály, csak egyszerűen kérelem, a melyet előterjeszteni kötelességem és a melyet itt megindokolok is. Ezek előrebocsátása után foglalkozni kivánok a tárgyalás alatt lévő javaslat kritikájával. Gróf Apponyi Albert igen t. miniszter ur elsősorban azt mondja ezen javaslatra, hogy ez sem a házszabályokba, sem a törvénybe nem ütközik ; hogy ezt a javaslatot a házszabályok szerint nyújtották be; a házszabályok szerint fogják letárgyalni, s ennélfogva meg van adva a házszabályoknak az, a mi a házszabályoké. (Igaz ! baljelöl.) Azt mondja továbbá, hogy mint törvény minden törvény egyforma és ennélfogva ezt a törvényt sem lehet különösebben kritizálni és különösebben támadni. Szerény felfogásom szerint a t. képviselő urnak ez a gondolkodása nem egészen áll meg, sem abban a tekintetben, hogy ez a javaslat házszabályszerű, sem abban a tekintetben, hogy a törvényes formának megfelelő, sem abban a tekintetben, hogy az alkotmányos és parlamentáris elveknek talajából nőtt volna ki. A házszabályokat utólag nem lehet az ilyen javaslatokra^visszaforditani, mert a házszabályok, a mikor elkészültek, már feltételezték azt, hogy itt a törvényjavaslatok törvényjavaslat formájában terjesztetnek be, a házszabályok feltételezték azt, a mikor azt mondták, hogy minden javaslathoz előbb az általános vita kezdődik, aztán a részletes vita kezdődik és igy állapítják meg a parlamenti tanácskozás formáját. Nem tételezték fel a házszabályok, hogy kilométer hosszúságú mondatokban megszerkesztett egyparagrafusos törvényjavaslatokat is lehet előterjeszteni, hanem feltételezték azt, hogy a mint ennek a nemzetnek a törvényei ezer esztendő óta készülnek, a törvényjavaslatnak czime van, szakaszokba van foglalva és e szerint állapította meg a vitatkozás formáit. Mihelyt egy törvényjavaslat KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XIV. KÖTET, már benyújtásakor eUentmond a házszabályok ezen formájának és ezen megállapitott technikának, akkor igenis, az a törvényjavaslat beleütközik a házszabályokba, beleütközik nem a forma, hanem a lényeg szerint, mert lehetetlen, hogy a házszabályok szerint kellőleg megvitassuk azt, s a szerint szavazhassunk is. A legelső dolog, hogy a kérdésnek ugy kell feltéve lenni, hogy minden képviselő igennel vagy nemmel szavazhasson. Hogy lehessen szavazni igennel vagy nemmel, a mikor öt javaslat van egy szakaszba összefoglalva, a melyek közül hármat-négyet vagy ötöt vagy akármennyit az egyik képviselő elfogad, a másikat nem ? Hát ebben az esetben, bocsánatot kérek, az a képviselő általában nem szavazhat, mert nem szavazhat sem igennel, sem nemmel. És itt egy törvényjavaslatba öt darab van összefoglalva, a melyek közül egy, kettő vagy három tetszik neki, a többi nem tetszik és igy sem igennel, sem nemmel nem szavazhat. A maga egészében kell venni vagy elfogadni vagy nem, mert különben lelki kényszer elé állit] a a képviselőt, hogy mégis bármennyire nem tetszik neki, ez vagy az a törvényjavaslat, neki mégis meg kell szavazni, vagy meg nem szavazni az egészet. Okolicsányi László: A nemzetközi szerződéseknél mindig ugy van! Lengyel Zoltán : Beleütközik expressis verbis a házszabályok rendelkezésébe, hogy egy javaslatban több törvényjavaslat foglaltassák, mert a több törvényjavaslat lehetetlenné teszi a szavazást azáltal, hogy összefoglal olyan dolgokat, a melyek közül egyiket vagy másikat elfogadja az illető, a többit pedig nem fogadja el. Ez az egyik. Majd felelni fogok a nemzetközi szerződésekre vonatkozó közbeszólásokra is. Egy hang (baljelöl) : Allamrezon ! (Zaj.) Lengyel Zoltán : Az államrezonba ezen az oldalon ugy látszik, nem ütközik bele semmi, mert jó volt a kiegyezési javaslat azelőtt és jó ma is, a mikor egészen más formába van öntve, tehát az allamrezon azt kivánja a többségtől, hogy a kormánynak megszavazzon mindent. Ebbe tehát nem ütközik bele ; de beleütközik az én felfogásom szerint a házszabályokba ; és én most nem az allamrezon szempontjából, hanem a házszabályok szempontjából vitatkozom. Az allamrezon és a józan ész szempontjából fogok vitatkozni beszédem végén, ha t. képviselőtársamnak elég türelme lesz azt megvárni. (Derültség). Tehát beleütközik a hászszabályokba már ennélfogva is. De bele ütközik a házszabályokba azért is, mert •— és ez igen nevezetes szempont — itt oly preczedenst alkotunk, a mely a nemzeti ellenállást lehetetlenné teszi vagy egészen tönkre teszi és a mely ajtót nyit akármilyen kormány részéről egy olyan puccsnak, a mely helyrehozhatlan hibákat eszközölhet. A t. képviselő urak közül azok, a kik még annak idején képviselők voltak, emlékezni fognak a lex Dánielre, a mely lex Dániel] ellen ennek az oldalnak november 18-án este kilencz óráig nem 28