Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.
Ülésnapok - 1906-233
233. országos ülés 1907 deczember 3-án, kedden. 183 Beszédem végén azután rá fogok mutatni azokra a messze czélzatokra, a melyeknek szolgálatába 1867 óta most először állítja a kormány a kiegyezést és a kiegyezési javaslatokat. Felszólalásomban hivatkozni fogok az illetékes tényezők kijelentésére, de csak azokra, a melyeket itt a házban tettek, mert én csak azokat tartom olyanoknak, a melyekre a házban hivatkozni illő és helyes, azokat tartom csak igazán hivatalos kijelentéseknek. Fejtegetéseim során óvakodni fogok attól, hogy bármilyen pártra vagy személyre vonatkoztatva sértő, avagy akár a legkevésbbé is bántó megjegyzéseket tegyek. Mert azon a nézeten vagyok, hogy különösen a fórumon nagyon őrizkedni kell a szenvedélyektől, őrizkedni kell attól, hogy a szenvedélyek sugallata alatt tegyünk nyilatkozatokat, mert nagyon könnyen megtörténhetik, hogy azokat a nyilatkozatokat később azután vissza kell szivni. Sine ira, sine studio fogom tehát beszédemet elmondani és kérem a t. házat, méltóztassék azt figyelemmel kisérni. A mint beszédem bevezetésében rámutattam, először is foglalkozni akarok azzal a kérdéssel, vájjon a benyújtott egyszakaszos törvényjavaslat az alkotmányosság követelményeinek teljesen megfelel-e, igen vagy nem ? Ebben a tekintetben mindenekelőtt keresem, hogy az illetékes tényezők hogyan akarták bebizonyítani azt, hogy az egyszakaszos törvényjavaslattal a magyar alkotmány nem ellenkezik. Mindenekelőtt Kossuth Ferencz igen t. kereskedelemügyi miniszter ur lett volna hivatva arra, hogy ezt a kérdést előttünk megvilágítsa és már most utalnom kell arra, hogy ugy az igen t. miniszterelnök ur, mint az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur is egészen őszintén megvallottak azt, hogy nekik is igen súlyos aggodalmaik vannak . . . Egy hang (a baloldalon); Toltak! Goldis László: . . . vannak vagy voltak az iránt, hogy vájjon ez az egyszakaszos törvényjavaslat tényleg megfelel-e a magyar alkotmányosság követelményeinek ? Ebben a tekintetben azonban ugy látszik, hogy a kormány a maga aggályait teljesen eloszlatta; szerettem volna azonban, t. ház, hogy azokat az indokokat, a melyek arra birták Kossuth Ferencz t. kereskedelemügyi miniszter urat, hogy aggályait akkor, a mikor ez a törvényjavaslat benyuj tátott, ne tartsa súlyosaknak, mint előbb a ház előtt is kifejtette s igy minket is abba a helyzetbe hozott volna, hogy lelkünket ezektől az aggályoktól megszabadíthassuk. A t. kereskedelemügyi miniszter ur e dologról itt a házban nagyon röviden nyilatkozott. Legyen szabad az e kérdésre vonatkozó szavait idéznem. (Halljuk! Halljuk! Olvassa:) »Az ellen a gondolat ellen, hogy egyszakaszos törvényjavaslattal oldassák meg ez a fontos kérdés, némelyeknek tiszteletreméltó aggályaik vannak. És magam sem könnyen győződtem meg róla, hogy a magyar országgyűlésnek ebbe minden kár nélkül bele lehet mennie; de mély megfontolás után beláttam, hogy mikor törvény alkotásáról van szó, nem alkothat veszélyes előzményt az, hogy törvény hozatik, mert a törvényeket nem rőffel szokás mérni«. Tisztán csak ezekkel a szavakkal indokolta meg Kossuth Ferencz t. kereskedelemügyi miniszter ur azt, hogy ez az egyszakaszos törvényjavaslat megfelel a magyar alkotmányosság követelményeinek. A másik illetékes tényező . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Goldis László: . . . aki e kérdésben szintén nyilatkozott és a ki ezen kérdés elől tulajdonképen kitért, Szterényi József államtitkár ur ő méltósága volt, a ki e kérdésben elegendőnek tartja a következőket kijelenteni (olvassa) : »Konstatálni kívánom mindenekelőtt, hogy a kormány nem kéri, de nem is kérheti, hogy az ezen egyszakaszos törvényjavaslatban felsorolt vagy idézett törvényjavaslatok, mint ilyenek, hagyassanak jóvá, mert hiszen a legelemibb közjogi tétel, hogy benyújtott törvényjavaslat csak törvényerőre emelkedése által válhatik törvénynyé. A kormány kizárólag a törvényjavaslatokban foglalt határozmányok jóváhagyását kéri a törvényhozástól, vagyis, — a mint egy t. képviselőtársam helyesen szólt közbe — a ratifikálását kéri és azt a felhatalmazást, hogy ezen ratifikáczió alapján azon törvényjavaslatoknak határozmányait, tehát a szerződéseket, egyezményeket és pótegyezményeket alkalmazhassa és hatályba léptethesse.« Ugy látszik tehát, t. ház, Szterényi József t. államtitkár ur ebben az egyszakaszos törvényjavaslatban tulajdonképen csak egy indemnityt, egy felhatalmazási javaslatot lát, a melylyel a képviselőház felhatalmazza a kormányt egy szerződés életbeléptetésére. Sokkal közelebbről fejtegeti ezt a kérdést a t. előadó ur. 0 mint egyetemi professzor, a ki folyton distinctiókkal dolgozik és a defmicziók pontosságára a legnagyobb gondossággal kénytelen figyelni, már e hivatása következtében is érezte kötelességét, hogy mélyebben térjen rá azon kérdés vitatására, vájjon ez az egyszakaszos törvényjavaslat megfelel-e az ország alkotmányos elemeinek, vagy sem. (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) T. képviselőtársam több pontban foglalja össze azon magyarázatot, a melylyel azt iparkodik kimutatni, hogy ez a törvényjavaslat tulajdonképen nem alkotmányellenes és eközben több olyan törvényre hivatkozik, a melyekről azt hiszi, hogy egyszakaszos javaslathoz hasonló természetűek; ezek az 1885 : XXVI. t.-cz., az 1884 : VI. t.-cz., az 1889 : III. t-cz., az 1889 :
