Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.
Ülésnapok - 1906-232
232. országos ülés 1907 deczember 2-án, hétfőn. 167 és ezért hozzá még csekély 500.000 koronát is adtunk most ugy, hogy eddig 5 milliót, ezentúl 5,500.000 koronát fog kapni Ausztria vámkezelési átalányképen. (Mozgás.) A magyar áruk transito-forgalmának kérdése nehéz kérdés, a melyhez kevesen értenek és sokan szólnak hozzá. (Mozgás.) Ifj. Madarász József: Látjuk! Pető Sándor: Épen azért, minthogy csak ahhoz szólok, a mihez komolyan értek, (Derültség.) vagy hiszem, hogy értek, ehhez nem szólok, csak megállapitom a t. kereskedelemügyi miniszter urnak azt a kijelentését és a t. államtitkár ur álláspontját, hogy rosszabbul vagyunk e - tekintetben, mint voltunk a Széli-féle kiegyezéssel. Ugy-e ez igaz ? Tehát in pejus mentünk. Ez a t. kereskedelemügyi miniszter ur szerint 200.000 korona eltolódást jelent. Azt hiszem, — e pontban is a legklasszikusabb tanura hivatkozom, a t. államtitkár úrra — e pontban sem sikerült győzelmet aratnunk. Szterényi József államtitkár: Ugy van! (Zaj.) Pető Sándor: A t. államtitkár ur elég kompetens, az ő ugy van-ja engem megvigasztal. Nem beszéltek eddig, a mint emlékszem, 'a czukoradóról; a czukorkérdést nem hozta itt még senki szóba. Ha Wekerle Sándor miniszterelnök ur, mikor itt bejelentette október 16-án a kiegyezést, szóba is hozta ezt, de erről még nem sokat beszéltek, pedig szerény nézetem szerint ezen kérdésben igen súlyos vereség érte a magyar kormányt és a magyar közgazdasági érdekeket. Egész röviden indokolom is ezen álláspontomat. Az 1903. szeptember 1-étől kezdve érvényben levő Széli-féle szerződés szerint az osztrák czukorgyárosok, ha Magyarországba czukrot hoztak, a finomított czukor után 100 kilogrammonkint 3 korona 50 fillér illetéket voltak kötelesek otthon fizetni. Ez életbe csak annyiban lépett, hogy az osztrák czukorgyárosok terhére a Magyarországba szállított czukor után az illeték feljegyeztetett ugyan, de kifizetniök eddig nem kellett... Ugron Gábor: Hamis név alatt szállítottak. Pető Sándor: . . . mert függőben maradt a kérdés törvényhozási végrehajtása. Átlag 250— 300 ezer métermázsa czukor jön be Ausztriából Magyarországba évenként, vagyis körülbelül 3 millió forintot tesz ki azon teher, a mely (Ellenmondás.) 1903. szeptember elseje óta egész mostanig az osztrák czukorgyárosok terhére fel lett jegyezve, minélfogva abban a veszélyben és abban a kellemetlen reményben voltak az osztrák czukorgyárosok, hogy 1907-ben 3 millió koronát kell kasszájukból az osztrák kincstárba befizetniük. Ezt a kérdést most ugy szabályozták a kormányok, hogy megengedik a kiegyezéstől fogva, hogy Ausztriából illeték mentesen 225.000 métermázsa czukrot hozhassanak évenként Magyarországba, a többi után pedig illetéket fizessenek. Nemcsak ezt, hanem egyúttal azt a Damokles-kardot is kegyes volt a kormány az "osztrák czukorgyárosok fejéről elhárítani, hogy elengedték az osztrák ezukorgyárosoknak ezen elmúlt három évre való 3 millió koronát is. Mit jelent ez? Azt, hogy miután Magyarországba körülbelül 250—300.000 métermázsa czukrot szállít Ausztria évenként, körülbelül az egész ezukormennyiséget Ausztria illetékmentesen hozhatja Magyarországba, Versenytársat szerzett ezzel a kormány a magyar ezukorgyártásnak és a ez ukorrépa- termelésnek, versenytársat, a melyre annál kevésbbé van szükség, mert hiszen Magyarországon 3 millió métermázsa - czukor készül' és csak 1 milliót fogyasztanak el átlag, tehát 2 milliót úgyis ki kell vinni Magyarországból. És megkönnyítik Ausztriának a czukorbehozatalt nemcsak azzal, hogy illetékmentesen hozhat be czukrot, hanem azzal is, hogy egy olyan nagy terhet, melyre az osztrák czukorgyáraknál már be voltak rendezve, a melyre már az osztrák gyárak számítottak, elengednek az osztrákoknak, vagyis 3 millió koronát ajándékoznak még az osztrák ezukorgyárosoknak, hogy annál nagyobb financziális erővel vehessék fel a versenyt a magyar ezukorgy árakkal. Vagyis Kampf-Eondot kaptak az osztrák czukorgyárosok, hogy annál nagyobb erővel folytathassák a versenyt a magyar czukorgyárosok ellen, noha azok egyébként is tőkében gazdagabbak, iparban fejlettebbek ós még a czukor feldolgozására is jobb anyaguk van, mint Magyarországnak. Zakariás János : A répa ezukoranyaga több! Pető Sándor: Igen. Azután egy nem ép túlságosan fontos kérdésre hívom fel a t. ház figyelmét, annak igazolására, hogy mennyire nem vigyázott ez a kormány még a nuanceokban sem arra, hogy kedvező színben feltűnő egyezséggel jöjjön a ház elé. Itt van a tiroli gabona-vám kérdése. A mikor mi azon vitatkozunk, hogy van-e önálló vámterületünk jogilag vagy tényleg, a mikor egyik azt mondja, hogy csak jogilag van meg, a másik azt mondja, hogy már tényleg is megvan, Tirol, megmutatja, hogy neki megvan az önálló vámterülete és megmarad az önálló vámterületen, mert a kormány a tiroli gabonavámok tekintetében meghagyta a régi állapotot, daczára annak, hogy pl. a nagyon sokat üldözött ós lenézett 1898. évi Bánffy-féle tervezet 12. czikke eltörölte a tiroli gabonavámokat, illetőleg megállapította azt, hogy 1903-tól kezdve a tiroli gabonavámok eltörlendők. Tehát itt volt a preczedens. Ez a kormány, a nagy, az erős kormány ilyen kis kérdésben nem tudta elérni azt, a mit az elátkozott Bánffy-kormány 1898-ban . . ,
