Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-207

128 2ü7. országos ülés Í9ü7 október 3i-én, csütörtökön. T. képviselőház ! Egyrészről g}^engén kezeljük a nemzetiségi kérdést azért, mert meghagyjuk az oláh tanitókat, sőt azokat úrrá tettük, javadalmazzuk őket, másrészről pedig elkövetünk olyan hibákat, odakünn, nem itt a parlamentben, hanem a megyékben, a közigazgatásban, hogy bizony el kell ismernünk, hogy némi tekintetben igazuk van a nemzetiségieknek, az oláhoknak, különösen akkor, a mikor a magyar közigazgatás ellen panaszkodnak. Az igazsághoz hiven kijelentem, hogy igenis kötelessége lenne a magyar államnak már csak azért is. hogy jó közigazgatás legyen s azért, hogy béke legyen odalenn, a nemzetiségi vidékekre oláhul, tótul tudó egyéneket alkalmazni. De nem olyan egyéneket odaállitani, olyan köztisztviselőket, a kik jóravaló magyar emberek voltak, s a mint azt maguktól az ilyen tisztviselőktől pl. Gallér Istvántól tudom, némely közigazgatási tisztviselőnek hazafiassága abban rejlik, hogy az oláhokkal ugy bánik, mintha nem is emberek volnának, nem akarom azokat a parlamentbe nem illő jelzőket használni, a hogyan az oláh kérdést odalenn kezelik, de ezek a dolgok nagyon elmérgesitették az oláhokat és magyarok közti érintkezést. Inkább ezek a helyi bajok okozói annak a nagy nézeteltérésnek, a mely közöttünk van, mint inkább az . . . (Mozgás.) Zakariás János : Nem élsz közöttük, nem értesz hozzá ! Miért beszélsz ! (Zaj.) A kik ott élünk, azok tudjuk ! Bozóky Árpád : A horvát kérdés is olyan, a melyet szerintem a kormány nagyon rosszul kezelt és a mely miatt én iránta bizalommal nem viseltetem. Nagyon helyesen mondta az imént b. Bánfly Dezső képviselőtársam, hogy, sajnos, megvan az 1868 : XXX. t.-czikk. Sajnos azért, mert a magyar államnak létérdeke az, hogy tengerpartja legyen. Különösen Iá fog tűnni majd ez akkor, a mikor teljesen elválunk Ausztriától. Pető Sándor: Mikor lesz az ? Bozóky Árpád: Létérdeke Magyarországnak, hogy Fiume a magyaroké legyen és hogy Fiume és a szorosan vett Magyarország között a horvát államot ne engedjük felépiteni. A t. kormány azonban nemcsak azt teszi, hogy megadja azokat a jogokat a horvátoknak, a melyek az 1868 : XXX. t.-czikkben gyökereznek, hanem ennél tovább megy és mint a hogy tegnap Wekerle Sándor miniszterelnök ur beismerte, — itt van a beszéde — mikor Supilo Ferencz t. képviselőtársam megtámadta a miatt, hogy a kormány programnrját megváltoztatta in pejus, akkor elmondta a miniszterelnök ur mindazokat az adatokat, a melyekből kitűnik, hogy igenis megváltoztatták a kormány programmját in pejus, azonban az a pejus nem a horvátok szempontjából in pejus, hanem a magyarok szempontjából. A mellett az a politika, hogy mi szakítottunk a régi horvát nemzeti párttal, a mely mégis annyira, a mennyire, alkalmazkodott a magyar állam egységéhez és barátkoztunk .... Supilo Ferencz (közbeszól). Bozóky Árpád: .... oly egyénekkel, a kik' nek otthon nyíltan bevallott czéljuk a magyar államtól való elszakadás, helyes nem lehet. A pénzügyi bizottság minapi ülésén már sem Polónyi Géza, sem a miniszterelnök ur nem akarták elvállalni, hogy melyikük a horvátok barátja. Már ebből látszik, hogy ez a politika csütörtököt mondott. Zakariás János: A horvátoknak mindannyian barátai vagyunk, de a rezoluczionistáknak nem. Bozóky Arpád : Mit csinálnak most azok az egyének, a kikkel a kormány közösen akarta a politikát folytatni ? A törvény világos rendelkezése ellenére ugy akarják feltüntetni a magyar államot, mintha nem is magyar állam volna, hanem egy közös horvát-magyar állam, a mi pedig határozottan ellenkezik alkotmányunkkal és különösen ellenkezik azzal a történelmi ténynyel, hogy a mikor a magyarok ezt az országot meghódították, meghódították egészen a Száváig, és akkor Horvátország a Száván túl létezett és a horvátokat később az osztrákok csempészték be arra a területre, a melyet ma a történelmi igazság ellenére HorvátSzlavonországnak hívnak. Lika-Krbava vármegye kivételével a többi terület már Árpád alatt magyar kézre került és Kálmán király nem Zágrábban koronáztatott meg, hanem Zárában. (Zaj.) Beszélnek a magyar állam egysége ellen és ugy tüntetik fel a dolgot, mintha itt magyar és horvát államegység volna, sőt Supilo Ferencz t. képviselőtársam beszédében a magyar kormányt mindig közös kormánynak nevezte, a mi jjedig nem igaz. Supilo Ferencz: Közös kormány! Bozóky Árpád: Tessék megnézni a törvényt, abban közös kormányról sehol nincs szó, hanem igenis van központi kormányról. Azután beszéltek delegátusokról, a mi szintén nagy sérelem, mert államok szoktak egymással delegátusok utján érintkezni, nem pedig egy autonóm terület. Sőt Supilo Ferencz t. képviselőtársamnál a magyar belügyminiszter egy autonóm terület minisztere, azzá akarja lealacsonyítani, ugy nevezvén őt, hogy »autonóm magyar belügyminiszter«. Mikor látjuk azt, hogy ők igazán külön horvát államot akarnak fölépíteni és mikor tudjuk azt, hogy ezt mind a magyar kormány csinálta, én már ezen okból is megtagadhatom bizalmamat a kormány iránt. (Helyeslés a középen.) Thaly Kálmán t. képviselőtársam, a 48-as párt vezérszónoka azt mondotta, hogy azért szavaz bizalmat a kormánynak, mert a kormány előkészíti a 48-as politikát és majd a közeljövőben eljön az idő. a mikor majd színtiszta 48-as kormány és politika lesz. Hát, t. képviselőház, ennek épen az ellenkezője igaz. Nem mondom ugyan, hogy a kor-