Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-202
44 202. országos ülés 1907 október 22-én, kedden. esik; 50.000 koronával magasabban kívánjuk azonban dotálni külkereskedelmi czéljainknak előmozdítását, és 2.600.000 koronát veszünk fel ujabban az iparfejlesztésre, ug)>- hogy- a múlt esztendőben, illetőleg a folyó évre adott jelentékeny dotáczióval együtt immár 5,000.000 korona költségvetésünkben az az összeg, a melyet direkte állami segélykép iparfejlesztésre fordítunk. (Helyeslés.) Ilyen emelkedő tendencziával találkozunk gazdasági szempontból a földmivelésügyi tárcza körében is. 282.000 koronával emeltük ujabban az állattenyésztési és tejgazdasági szükségletek kielégítését. (Helyeslés.) Ezenkívül a különböző mezőgazdasági czélokra 154.000 koronával többet vettünk fel, és a földmivelésügyi tárczának minden egyes, a gazdaság fejlesztését, előmozdítását és belterjesebbé tételét érintő tételénél, habár nem is nagy összegekkel, de fokozatosan mindig emeltük a kiadási tételeket azért, hogy fejleszszük mezőgazdaságunkat. Hogy mennyire foglalkoztat bennünket kulturális és gazdasági szükségleteink fejlesztése : annak illusztrálására a költségvetés számadatai közül még csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy a beruházási és az átmeneti kiadásoknál 1.400,000 K-val emelkednek a vallásügyi tárczának kiadásai ; 3,700.000 K-t meghaladó összeggel a kereskedelmi tárcza és 1,880.000 K-t meghaladó összeggel ujabban a földmivelésügyi tárcza költségei. Viszonylag, t. ház, talán még jelentékenyebbek azok a kiadási többletek, amelyeket szocziális czélokra fordítunk. (Halljuk ! Halljuk !) Eltekintve azoktól a közoktatásügyi és humanitárius kiadásoktól, a melyek szintén legelsősorban szocziális jelentőséggel birnak, tisztán szocziális czélokra vettünk fel a kereskedelmi tárczánál 1,027.000 K többletet munkásbiztositási czélokra ; a földmivelési tárczánál 260.000 K-t a gazdasági munkások ügyeinek elősegítésére, munkáslakások és népházak létesítésére (Helyeslés bal jelöl.), ujabban 300.000 K többletet a hegyvidéki és székelyakeziónak fokozottabb emelésére (Elénk helyeslés.) ; 65.000 K-t a rendes szükségletek között, 580.000 K-t a rendkívüli szükségletek között a telepítési és parczellázási czéloknak előmozdítására. (Helyeslés.) És ezekhez a szocziális kiadásokhoz kell még számitanom azokat a munkásjóléti áldozatokat, a melyeket a bányászati és erdészeti társládák és egyéb betegsegélyző intézetek körében az állami üzemeknél hozunk azért, hogy a munkásoknak jólétét, betegsegélyezését és aggkori biztosítását különböző intézményekkel elősegítsük. De legjelentékenyebb része szocziális kiadásainknak, t. ház, az illetmények emelkedése. Ebben a költségvetésben" 23,600.000 K többletet idéz elő maga az államvasutak alkalmazottainak, a birói személyzetnek és a tanítóknak illetményemelése. Ehhez még számitanom azt a 4,300.000 K-át, mely eddig a pénzügyi tárcza átmeneti kiadásai között szerepelt és most a különböző tárczák rendes kiadásai között osztatott meg ; valamint ehhez kell még számitanom azokat a tetemes kiadásokat is, a melyek — mint emlitém— a csendőrség, a rendőrség és a pénzügyőrség illetményeinek javítására fordíttatnak ; ehhez azokat a kiadásokat, a melyeket státus-rendezésre fordítunk azáltal, hogy a tisztviselők előmenetelét biztosítjuk; ehhez a nyugdijak emelkedését 1,900.000 koronával, ehhez végre azokat a milliókra menő kiadásokat, a melyek munkabér czimén az állami gazdaságoknál és üzemeknél fordulnak elő. Megdöbbentően nagy összegek ezek, t. ház, a mikor az állam rendes szükségletének egy évi emelkedéséről van szó. Ezekből arra a következtetésre kell jutnunk, (Halljuk ! Halljuk !) hogy ha bár az illetményrendezést ki kell terjesztenünk azokra az ágazatokra is, a melyeknél eddig helyet nem foglalt, keresztül kell vinnünk a megígért státus-rendezéseket; törekednünk kell azoknak a tűrhetetlen különbözeteknek fokozatos kiegyenlítésére, a melyek a lakbérilletményekben mutatkoznak a tényleges szükséglettel szemben. — mellesleg megjegyzem, hogy e költségvetésben az eddigi 150.000 korona helyett 550.000 koronát vettünk fel e czélra — de hacsak nagy bajokat feüdézni nem akarunk, ezentúl az illetmények további emelkedésének minden körülmények közt határt kell szabnunk, (Helyeslés.) és bármily méltányosak is legyenek erre nézve a kívánalmak, az olcsó megélhetés biztosítása végett más hatékony eszközök alkalmazásához kell nyúlnunk. (Elénk helyeslés.) Az előadottakban, t. ház, korántsem vontam meg azt a kört, a melyben a kormánynak gazdasági és szocziális tevékenysége mozog. Nekünk a gazdasági fejlődésnek nem államilag patroczinált, hanem automaticze előálló fejlődésére kell a fősúlyt fektetnünk. Minden jövedelmi forrást fel kell tárnunk ; különösen fel kell tárnunk azokat a kiadó jövedelmi forrásokat, a melyek a széles néprétegeket képesek foglalkoztatni; a fejlődésnek minden akadályát el kell hárítanunk, minden előfeltételét meg kell teremtenünk. Ez irányította a kormányt, midőn legközelebbi közgazdasági tevékenységének körébe felvette a t. képviselőház által is ismert szénkérdés megoldását. (Elénk helyeslés.) Ez irányította, midőn a jjroviantálás kérdését tűzte napirendre, és nemcsak az állami üzemekre és állami alkalmazottakra kitérj edőleg, hanem népességünk egész körére kitérjeszkedőleg kívánja a proviantálás kérdését megoldani. (Elénk helyeslés.) Sümegi Vilmos: Az élelmiszer-uzsorásokat ránozba kell szedni ! Wekerle Sándor miniszterelnök: De gazdasági és szocziális téren teendő intézkedéseink ezáltal sincsenek kimerítve. Egyik leghatékonyabb eszközét látjuk ezen tevékenységünknek azokban az adóreformokban, a melyeket ma leszek bátor előterjeszteni a t. háznak. (Elénk helyeslés.) A földI adóról szóló indokolás általános részében fejtettem
