Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-227

368 227. országos ülés 1907 november 26-án, kedden. már rég iktatva. Mindjárt megadom a feleletet. Vagy azt az autonóm vámtarifát érti a törvény­javaslat, a mely most van tárgyalás alatt, abban az esetben igenis először az autonóm vámtarifát kell letárgyalni, vagy azt hiszem Batthyány Tivadar gróf képviselő ur közbeszólása az 1908-iki autonóm vámtarifára irányul, ebben az esetben legyen szabad azt kérdeznem, hogy ha erre a mostani vámtarifára semmi szükség nem volt, miért kellett ennek tárgyalásával annyi időt tölteni ? (Nagy zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne térjen el a tárgytól. Nagy György: Tehát ebből a két okból, először politikai okból és másodszor a nemzeti érdek szempontjából, nevezetesen, hogy ne alkos­sunk ilyen veszedelmes preczedenst, hogy ne akarjuk ilyen veszedelmes módon megoldani a horvát obstrukcziót: mindkét szempontból indo­kolva van, hogy ellene vagyok az elnök ur által javasolt napirendnek. Mert, t. képviselőház . . . (Nagy zaj a baloldalon. Felkiáltások jobbfelől: Jól van! Már elég. Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek! Nagy György: Azt hiszem, ez a kérdés megérdemel két perez időt. (Zaj a baloldalon.) Lengyel Zoltán : Majd beszélünk még róla! (Zaj. Elnök csenget.) Nagy György: Ugy a közgazdasági, mint a pénzügyi bizottság egyaránt avval indokolja e javaslat elfogadását, hogy hivatkozik a horvát obstrukezióra. Azonban a bizottsági jelentés indokolásában az is benne van, hogy ezt a egyszakaszos törvényjavaslatot azért is el kell fogadni . . . (Zaj a baloldalon-) Elnök: Legyen szives a képviselő ur a tárgyhoz szólani, mert különben kénytelen le­szek a szót megvonni. Igazán nem szivesen teszem. Nagy György: T. ház, mert ez a szerződés a kiegyezésre vonatkozó összefüggő öt törvény­javaslat nemzetközi szerződés jellegével bir . . . (Zaj a balodálon.) Elnök : A képviselő úrtól megvonom a szót. (Helyeslés a jobb- és baloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Következik ? Vertán Endre jegyző: Hédervári Lehel! Hédervári Lehel: T. képviselőház! Mielőtt az uj nemzeti ellenzék elkövetkező szónokának átadnám a szót, foglalkozni kívánok röviden az uj nemzeti ellenzékhez tartozó, a parlamenta­rizmust privilegizáltán őrző előttem s?.ólott Nagy György t. képviselő társam inditváiryával, (Halljuk! Halljuk!) Az uj nemzeti ellenzék bemutatkozik azzal, hogy a parlamentarizmust mindenek felett meg­óvni akarja és ugyanekkor Nagy György t. képviselőtársam a törvénynek egy különös ma­gyarázatot ad. A törvény magyarázat eddig ugy állott fenn, hogy a jogrend magaslatáról nézvén a dolgokat, nem avatkoztunk bele más fegyverekkel a szólásszabadságba. Nem tettük ezt azért, mert a jogrendet, tehát a parlamen­tarizmust tartottuk szem előtt. (Helyeslés a baloldalon.) Nem tettük, daczára annak, hogy azok az urak, a kik ezt kifogásolják, mindeddig nem állottak elő olyan parlamentáris módoza­tokkal, a melyekkel a horvát obstrukcziót le lehetne törni. (Ugy van! balfeV'l.) Én nem szaporitom tovább a szót, hanem egyszerűen hozzá járulok a ház elnökének azon inditványához, hogy az Ausztriával kötendő megegyezés a holnapi ülés napirendjére tűzes­sék ki. Hozzájárulok azon indoknál fogva is, mert valamennyien érezzük szükségét annak, hogy egy nem a nemzeti érzés által táplált obstrukezió káros munkájának minden erővel parlamentáris utón korlátot vessünk. (Elénk helyeslés a báloldalon.) A parlamentarizmus lényege nemcsak az, hogy szabad utat engedjen az obstrukeziónak, hanem igazi lényege az, hogy a törvényhozás akarata megnyilatkozzék. (Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Egyébiránt a magyar szupremáczia ellen folytatott ilyen ellenséges indulatú obstruk­czióhoz, nézetem szerint, magyar ember segéd­kezet nem nyújthat. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Következik? Vertán Endre jegyző: Farkasházy Zsig­mond ! (Zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Farkasházy Zsigmond: T. ház! (Zaj a bed­oldalon. Elnök csenget.) Elnök: Méltóztassanak figyelni Farkasházy Zsigmond urnak a felszólalására. (Derültség.) Farkasházy Zsigmond: T. ház! Nem vonom kétségbe a t. háznak azt a jogát, hogy napi­rendjét teljesen belátása és tetszése szerint állapitsa meg. (Zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek t. uraim, a kik folytonos elmés megjegyzéseikkel zavarják szerény felszó­lalásomat, ugylátszik, már annyira elszokott a t. ház a magyar szótól, hogy a mit megért azt rögtön ellenzi. (Zaj a jobb- és balodalon. Elnök csenget.) Az ellenvélemény iránt ebben a par­lamentben évtizedeken keresztül nagyobb tisz­telet uralkodott . . . (Zaj a jobb- és a baloldalon^) Elnök: Kérem, ne méltóztassék a tárgytól eltérni. A képviselő ur másnak a mesterségét akarja űzni, — elnökölni akar. (Felkiáltások balfelöl: ügy van!) Ez pedig lehetetlen, mert csak egy ember elnökölhet. (Ugy van bal felöl.) Farkasházy Zsigmond: Kétségtelen, hogy a ház, illetve annak többsége belátása szerint álla­pithatja meg a napirendet és olyan tárgya­kat tűzhet ki, a minőket neki tetszik. Mégis kissé szokatlan ós nem mindennapi, bár elisme­rem, hogy volt rá preczedens, hogy félbeszakít­ják egy törvényjavaslat tárgyalását és más tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom