Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-227

227. országos ülés 1907 álló kötelességeknek pontos teljesítésére. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon és a középen.) Miskolcz városának eredetileg színmagyar lakossága a fejlődéstől elválaszthatatlan bevándorlás folytán igen sok idegen elemmel szaporodott, de azokat mindig magába olvasztotta, saját képére alakította át és megmagyarositotta, ugy hogy Miskolcz város lakossága, bár többé nem színmagyar, de hazafiságában nem áll mögötte egyetlen városnak sem. Azt hiszem, ennek a körülménynek köszönhetjük azt, hogy 1848-ban, a midőn megalkottatott a népképviselet, Miskolcz városa két képviselő küldésének jogával ruháztatott fel. Hogy Miskolcz városa mindig hazafiasán érzett, annak illusztrálására csak két aprólékosabb körülményt említek fel, a melyek azonban, nézetem szerint, nagyon jellemzők. (Halljuk ! Halljuk !) Az egyik az, hogy midőn 1848-ban a horvát invázió és a nemzetiségek lázadása folytán zászlóaljak felállítására volt szükség, a honvéd zászlóaljak egyik legvitézebbje, a híres vörös-sapkás zászlóalj, Miskolczon kapta első önkénteseit. (Éljenzés a baloldalon.) a másik pedig az, hogy Magyarországon Miskolcz városa emelt először szobrot Kossuth Lajosnak. (Éljenzés balfelől.) Ezek után azt az ígéretet teszem, hogy az a fontos, lélekemelő feladat, a mely a magyar törvényhatóságokat a művelt világ összes önkormányzati testületei közt az első helyre érdemesiti, Miskolcz városában egy hű, tántoríthatatlan, hazafias harczossal fog szaporodni. (Élénk helyeslés.) Elfogadom a javaslatot és kérem a t. házat annak elfogadására. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Miskolcz rendezett tanácsú városnak törvényhatósági joggal felruházásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, a közigazgatási bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a képviselőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Vertán Endre jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Vertán Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Az előadó ur nem kíván szólani. Szólásra senki feljegyezve nem lévén, ha a czimhez szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. 8. november 26-án, kedden. 355 Vertán Endre jegyző (olvassa az 1. §-t.) Elnök : Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 2. %-t.) Elnök: Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Vertán Endre jegyző: (olvassa a 3. %-t.) Elnök : Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3. §-t változatlanul elfogadni a közigazgatási bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem % (Felkiáltások: Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 4. §-í). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 4. §-t változatlanul elfogadni a közigazgatási bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Vertán Endre jegyző (olvassa az 5. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 5. §-t változatlanul elfogadni a közigazgatási bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 6. §-íj. Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni ? (Nem !) Zlinszky István jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! A 6. §. meggyőződésem szerint alkotmányjogi szempontból súlyos aggodalmakra okot szolgáltató elvi intézkedést tartalmaz. A szakasz röviden azt tartalmazza, hogy a megyei tisztviselőknek, a kik meghatározott időre szóló választás alapján töltik be állásukat, megbízó leveleit meghosszabbítja, nemkülönben meghosszabbítja a megyebizotssági tagok megbízó levelét azon határidőn tuí, a melyre szól. A magyar törvényhozás csak rövid idő előtt látta be, hogy a megyei önkormányzatnak milyen nagy horderő jutott és jut Magyarország jövendőjének megalkotásában. Igaz, hogy a törvényhozás, a mint az angol mondja, mindent tehet, csak azt nem, hogy fiúból leányt dekretálhasson, de a törvényhozásnak mégis" vannak alkotmányjogi korlátozásai. Mit jelent az, ha egy mandátum, a mely választás alapján önkormányzati utón ugy töltetik be, 45*