Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-225
346 225. országos ülés 1907 november 23-án, szombaton. viselőtársam hivatkozott. (Hosszantartó zajos helyeslés és éljenzés a baloldalon és a középen.) Ismétlem, engem attól az úttól, a melyet én követtem, és a melyet addig, a mig ezen a helyen ülök, követni fogok, ezen mozgolódások nem fognak eltántorítani. (Zajos helyeslés és éljenzés.) Vállalkoztam és vállalkozom arra, hogy az én kultuszpolitikámmal a felekezeti béke fentartását szolgálom ; mert nem helyreállításáról van szó — az, hála Istennek létezik, és bizom eléggé a magyar józanságban, létezni is fog — de fentartásáról, megszilárdításáról igenis van szó. Engem attól az úttól, hogy ezt tűzöm ki legfőbb czélomul, a mig ezen a helyen vagyok, és ha ezt a helyet elhagyom, más helyen is, a mig a közéletben részt veszek, semmi el nem fog tántorítani. (Lelkes éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Az én eszközeim erre nagyon egyszerűek; az én eszközeim igenis a 48-iki törvényhozás alapján a teljes viszonosságnak, egyenlőségnek mindenkivel szemben való fen tartása. (Zajos helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Rakovszky István : Autonómia! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: És ebből a szempontból már eddig is kormányzati és budgetáris utón minden lehetőt megtettem ; legközelebb törvényhozási utón fogom kezdeményezni, s rövid idő múlva a t. ház abban a helyzetben lesz, hogy foglalkozzék azokkal a törvényjavaslatokkal, a melyekben az 1848 : XX. t.-czikknek nem csupán 3-ik de a jogegyenlőségre vonatkozó 2. §-ának teljes végrehajtására nézve is az alapokat lerakom. (Zajos éljenzés és taps.) Találkozni fog e tekintetben, arra vonatkozó törvényhozási kezdeményezéssel is, hogy ugyancsak az 1848 : XX. t.-cz. alapján a katholikus autonómiának létesítését eszközöljük. (Éljenzés a baloldalon és a középen.) En azt hiszem, hogyha a tényeket szemügyre vesszük, hogyha nem a nemtudásra spekulálva (ügy van! ügy van! Zajos éljenzés a középen.) dobunk ki, sőt viszünk nagytekintélyű gyűlések elé is képzelt adatokat, hogyha elfogulatlanul mérlegeljük a helyzetet, hogyha senki mást nem akar, mint azt, hogy az ő jogköre biztosítva legyen, s hogy a mi a jogegyenlőség alapján neki jár, annak élvezetében — és a mennyiben nem élvezi — annak elnyerésében biztosítva legyen ; hogyha egymásnak a jogait tiszteletben tartjuk a jogegyenlőség azon szellemében, a rnely a 48-iki törvényekben le van fektetve : akkor igenis ez a nagy szellemi áradat, a melynek szolgálatában állok, diadalmaskodni fog minden apró mesterkedés felett, és nem fog megzavartatni ebben az országbon a felekezeti béke. (Zajos éljenzés és taps a jobb és baloldalon.) Különben ismételve bejelentem, hogy a szerdai napon adom érdemleges válaszomat a t. képviselő ur interpellácziójára és ugyanakkor fogok nyilatkozni Markos képviselő urnak Pikler Gyula egyetemi tanár működésére vonatkozó interpellácziója tekintetében is. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és baloldalon és a középen.) Elnök : Következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Surmin György! (Felkiáltások a balodalon : Magyarul! Zaj. Elnök csenget.) Surmin György (horvátul beszél). Elnök: Kérem a jegyző urat, méltóztassék az interpellácziót felolvasni. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa) : A kereskedelemügyi miniszternek 1907. X. 22/69.342. sz. végzésével a kereskedelemügyi minisztérium átlépje hatáskörét, még pedig a zágrábi tramwayrészvénytársaság javára és a városi érdekek kárára. Bevezetésében azt mondja a végzés, hogy nincs se czélja, sem praktikus értéke a dolognak és hogy a kormány ép azért nem ad engedélyt villamos vasút épitésére, hanem, hogy az engedélyt a már meglevő társaságnak fogja adni, a melynek lóvasutja van. Ezen oknál fogva kérdem a kereskedelemügyi minisztert: 1. Mivel igazolhatja azon állítását, hogy Zágráb városára nézve nincs se czélja, se praktikus értéke annak, hogy a város vegye a saját kezelésébe a saját területén építendő villamos vasutat ? 2. Milyen lépéseket szándékozik tenni a miniszter ur, hogy Horvátország saját hazai vállalatai, jelen esetben pedig Zágráb városa vállalata elé akadályok ne gördittessenek ? .3. Hajlandó-e a miniszter ur indokolatlan és káros végzését megváltoztatni és Zágráb városának megadni azt a jogot, melyet emiitett végzésével idegen társaságnak megadott ? Ugron Gábor : Hogy van aláírva ? (Mozgás és zaj.) Elnök: Az interpelláczió ki fog adatni a kereskedelemügyi miniszter urnak. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Polónyi Géza ! Polónyi Géza : T. ház ! (Halljuk !) Azon interpelláczió, a melyet előterjeszteni szándékozom, hosszabb időt vesz igénybe (Halljuk! Halljuk!) és azért nagyon sajnálom, hogy ilyen későre maradt. Nem élhetek vissza a t. ház türelmével és kérvekérem, méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat szerdán terjeszthessem elő. Elnök : Méltóztatik-e a t. háznak hozzájárulni ahhoz, hogy Polónyi Géza képviselő ur interpelláczió ját szerdán terjeszsze elő ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy Polónyi Géza képviselő ur interpelláczióját szerdán fogja előterjeszteni. Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Modrusán Gusztáv ! (Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Modrusán Gusztáv (horvátul beszél). Elnök: Kérem az interpellácziót felolvasni. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa): »Interpelláczió. Nagyméltóságú Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter úrhoz : hogy Lazina Draganic melletti megállóhelyen váróterem építtessék fel és hogy vásári napokra elegendő számú vaggon bocsáttassék rendelkezésre és hogy Károlyváros pályaudvara kibővittessék a teherkocsi