Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-225

342 225. országos ülés 1907 november 23-án, szombaton. Elnök: Hoitsy Pál képviselő ux kivan szólni. (Halljuk ! Halijuk! a baloldalon.) Hoitsy Pá! előadó : T. képviselőház ! Minthogy a XIV., a XV. és a XVI. czikkek összefüggnek, bátor vagyok proponálni, hogy a ház ezeket együttesen tárgyalja. (Elénk helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ehhez a javaslathoz hozzájárulni? (Felkiáltások: Igen! Elfogadjuk/) Ha igen, akkor a ház határozataként kimondom, hogy a XIV., XV. és XVI. czikk együttesen fog tárgyaltatni. (Helyeslés.) Szólásra következik ? Szent- Királyi Zoltán jegyző: Lukinics Ödön ! Lukinics Ödön (horvátul beszél. Zaj balfelől). Elnök : Ki következik ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Surmin György! Surmin György (horvátul beszél. Olvassa): »Inditványozom, hogy a XIV. czikkben ez a kitétel »valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak« töröltessék*. (Horvátul folytatja.) Sümegi Vilmos: Beszéljen tovább magyarul! Surmin György (horvátul beszél). Elnök (csenget) : Tessék szorosan a tárgyhoz szólni. Surmin György (folytatja). Elnök (csenget): Másodszor figyelmeztetem! (Zaj « jobbközépen.) Surmin György (folytatja). Elnök : A képviselő ur kétszeri figyelmeztetés daczára eltért a tárgytól, kénytelen vagyok tehát a szót megvonni. (Zaj a jobbközépen.) Ugron Gábor : Igaz ! Nem szégyenli magát ? (Zaj a jobbközépen. Helyeslés a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szent- Királyi Zoltán jegyző : Lorkovics Iván ! Lorkovics Iván (horvátul beszél. Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Tessék, kérem tovább beszélni. Lorkovics Iván (horvátul beszél). Elnök : Tessék, kérem, érthetőbben beszélni, különben elvonom a szót! Csendet kérek ! Lorkovics Iván (folytatja). Elnök : Másodszor figyelmeztetem a képviselő urat, hogy szíveskedjék érthetőbben beszélni, mert" a tolmács nem érti szavait és kénytelen leszek a szót elvonni ! (Elénk helyeslés a baloldalon.) Ugron Gábor: Jöjjön előbbre ! Lorkovics Iván (előbbre jön. Folytatja horvát beszédét. Zaj a horvátok padjain. Magdics Péter ismétélten közbeszól.) Elnök : Magdics képviselő urat rendreutasítom! (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ugron Gábor: 255. §. ! Elnök: Kérem, tessék folyékonyabban beszélni és nem oly hosszú szüneteket tartani. (Helyeslés balfelöl.) Lorkovics Iván: (folytatja). Buzáth Ferencz: Fejezze már be, két óra elmúlt! Lorkovics Iván (horvátul folytatja. Befejezésül olvassa) : »Tnditványozom, hogy a XV. czikkben hagyassák ki a XV. czikk szó, a XVI. ezikkből pedig a XVI. czikk szó. Budapesten stb.« (Zaj. Felkiáltások : Két óra már elmúlt!) Elnök: T. ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelvén, át fogunk térni az interpellácziókra. Mielőtt ezt tennénk, a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag megteszem előterjesztésemet. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését hétfőn, 1907. évi november hó 25-én délelőtt 10 órakor tartsa meg és annak napirendjére tűzze ki : az elnöki előterjesztések és irományok bemutatását ; azután az autonóm vámtarifáról szóló törvényj avaslat tárgyalásának folytatását és végül a mai napirendben 5., 6., 7. és 8. pont alatt felvett többi tárgyakat. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor a legközelebbi ülés idejét és napirendjét ekként megállapítván, mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Következnek az mteqaellácziók. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Markos Gyula ! Markos Gyula: T. ház! Egész röviden óhajtom a t. ház türelmét igénybe venni az amerikai »Szabadság« érdekében, a mely tudvalevőleg körülbelül ötnegyed éve ki van tiltva, illetve tőle a postai szállítási jog meg van vonva. T. ház ! Mig a Tyzdennik, Lupta szabadon ficzánkolva a magyar nemzet ellen harczolnak és a nemzet áldásaiban részesülnek, addig a Magyar Szabadság, a mely rendkívül nagy szolgálatot tett a nemzetnek a nemzeti küzdelem idején, de különösen Amerikában a magyar kivándorlóknak nagy szolgálatokat tesz, itt M van tiltva, illetve a postai szállítás joga tőle meg van vonva. Farkasházy Zsigmond: A magyar szabadságnak nagy szolgálatokat tett! Markos Gyula: Ugy mondják, hogy ennek okát abban lehet keresni, hogy egy magas állású úriember az ő viselt dolgai miatt nagyon feszélyezve érzi magát a »Szabadság« igaz kritikája miatt. Hengelmüller, az osztrák-magyar nagykövet kiről azt állítják azok, a kiknek érintkezése volt vele, hogy még mai napig is Ausztriában valónak tartja Magyarországot, következőleg Budapestet is, és ha egy boldogtalan ember hozzá fordul, csak mint osztrák alattvalót .kezeli azt. . . Elnök: Bocsánatot kérek, ne méltóztassék ilyen meggondolatlan vádakkal illetni a monarchiának egy magas állású diplomácziai képviselőjét. Markos Gyula: Példákkal tudom igazolni. Nagyon örvendek neki, ha ez azóta már megváltozott, de eddig igy volt. Hát mondjuk, hogy nem személyi dolgok okozták ezt, de nagyon is ugy látszik, mintha ez csakugyan személyi okokból történt volna. Azt mondják, hogy azokból a szomorú időkből, a mikor