Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-225

A25\ országos ülés 1907 november 23-án, szombaton. 335 pályaudvarán kibővittesssék a teherkocsik lerakodó helye, a kereskedelemügyi miniszterhez; végül Pető Sándor a békés-csabai népegylet felfüggesztése tárgyában a belügyminiszterhez. Elnök: Javaslom a t. háznak, hogy tekintettel az interpellácziók nagy számára, már délutáni 2 órakor térjünk át az interpellácziókra. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen!) Akkor délután 2 órakor térünk át az interpellácziókra. A kereskedelemügyi miniszter ur láván szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Van szerencsém a t. háznak benyújtani a kassá— hegyaljai h. é. vasút engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot és kérni, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi és pénzügyi bizottságokhoz utasítani. Elnök : Méltóztatnak a miniszter ur javaslatához hozzájárulni ? (Igen I) Ha igen, akkor határozatkép kimondom, hogy a törvényjavaslat ki fog nyomatni, a képviselők között szét fog osztatni és a közlekedési és pénzügyi bizottságoknak előzetes tárgyalás végett kiadatik. Földes Béla, a közgazdasági bizottság előadója Mván szólni. Földes Béla előadó : T. ház ! Van szerencsém a. közgazdasági és pénzügyi bizottságoknak az Ausztriával kötött némely gazdasági és pénzügyi megegyezés jóváhagyásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentéseit benyújtani. Kérem, méltóztassék ezen jelentéseket kinyomatni és az osztályok mellőzésével annak idején napirendre kitűzni. Elnök : A jelentések ki fognak nyomatni, és az osztályok mellőzésével annak idején napirendre fognak tűzetni. Napirend szerint következik Lengyel Zoltán képviselő ur inditványának indokolása az önálló magyar nemzeti bank tárgyában. Kérem az indítvány felolvasását. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa Lengyel Zoltán indítványát). Elnök : Lengyel Zoltán indítványozó képviselő urat illeti a szó. Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Indítványomat több héttel ezelőtt jegyeztem be, a mikor még körülbelül más parlamenti viszonyok voltak mint ma, és igy nem arra az esetre szólott indítványom, ha a kiegyezési komplekszus 1908. január l-ig nem jut tető alá. Nem szolgálja tehát indítványom azt az aktualitást, a mely azóta felmerült, hanem annál inkább aktuális ma, a mikor a helyzet bizonyos mértékig megváltozott. T. ház ! A bankszabadalom az 1899 : XXXVII. t.-cz. értelmében 1910. év végén jár le abban az esetben, ha a kiegyezés ez év végéig törvényerőre emelkedik, 1908. január 1-én abban az esetben, ha a kiegyezés addig még törvénynyé nem lesz. Akár törvény lesz tehát a kiegyezés ez év végéig, akár nem, rövid időn belül a bankszabadalom lejár; minthogy pedig az ország jegybank nélkül nem maradhat, tehát törvényes intézkedésekre van szükség. Sürgős a dolog az esetben is, ha a kiegyezés meg lesz ez évben, de még sürgősebb akkor, ha nem lesz meg, mert a bank felállítása ez esetben már a következő év január elsején törvény szerint lehetséges volna. Azonban akár lehetséges ez évben, akár nem, a bankkérdésről intézkedni kell, mert, ha a bankot fel akarjuk állítani 1910-ben, akkor azt most kell elhatározni és legalább is a legközelebbi jövőben meg kell kezdeni az erre vonatkozó intézkedések megtételét. T. képviselőház ! Hogy nekünk önálló jegybankra szükségünk van, ezt én részletes adatokkal, — habár ilyenek rendelkezésemre is állanak —nem szándékozom indokolni. Függetlenségi alapon állunk és függetlenségi alapon lett e ház többsége megválasztva, az önálló jegybank kérdése pedig a függetlenségi programmnak egyik legkardinálisabb programmpontja, melyhez nekünk teljes erővel ragaszkodnunk kell. Már most azt a kérdést, vájjon az megvalósitható-e vagy nem, és pénzügyi szempontból czélszerű-e az országnak külön bankot felállítani igen vagy nem, ezt, azt hiszem, t. képviselőház, a többség programmjával szemben politikailag felvetni sem nem szükséges, sem nem lehetséges. Mert ha a bank felállítása nem lehetséges, akkor a többségnek kell azt megmondani. De a mig egy kormány van itt, a mely mögött egy oly többség ül, a mely függetlenségi alapon az önálló bank felállítását szükségesnek tartja és követeli, addig annak a kormánynak, a mely e többség bizalmát élvezi, ez alapon kell állani, és a többség programmját kell megvalósítania. De hogy megvalósítható-e a bank vagy nem, az 1910-ben kell, hogy eldőljön. 1907-ben és 1908-ban feltétlenül szükségünk van arra, hogy a kormány intézkedjék, hogy az ország készületlenül ne álljon és hogy mindenféle eshetőséggel szemben a fegyver a kezében meglegyen. Ezért én indítványom elfogadását kérem a t. háztól, kérem a t. kormánytól, kérem a t. miniszterelnök úrtól még abban az esetben is, ha a t. miniszterelnök ur saját külön elvi álláspontja szerint a bank pénzügyi okoknál fogva most meg nem valósitható, mert a kormányzási és taktikai okosság még akkor is azt kívánja, hogy ezen az alapon álljunk ma, álljunk szilárdan, ha más egyébért nem, azért, hogy az osztrák-magyar bankkal szemben a kiegyezési idő végéig terjedő esetleges meghosszabbítás ellenében jobb feltételeket érjünk el. Azt hiszem tehát, hogy a t. ház ezt az indítványt most el fogja fogadni és napirendre fogja tűzni. Ez az egyik. A másik, t. képviselőház, az, hogy nekünk tudnunk kell, mi a kormány álláspontja, mit akar arra az esetre, ha a kiegyezés bármi oknál fogva ez év végéig tető alá nem jut; mi lesz akkor a bankkérdéssel, a bankszabadalom kérdésével, hogy leszünk a bank-ex-lex-szel, van-e a kormánynak bármilyen expediense, hogy az be ne következzék. E tekintetben irányadóul kell vennünk az 1899 : XXXVII. törvényezikk 8. §-át, a mely azt