Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-214

238 2U. országos ülés 1907 november 11-én, hétfőn mid der andern Provinzen des österreichischen Kaiserstaates im Verkehre mit dem Auslande einen gemeinschaftiiclien Zollverband. Das Königreieh Ungarn und das Grossfürstenthum Siebenbürgen sind daher von den übrigen österreichischen Provinzen nur in Beziehung auf dem Verkehr, der mit diesen Provinzen getrieben wird, durch eine Zwischenzollinie geschieden ;<< vagyis magyarul (olvassa) : Dalmáezia és Isztria, továbbá Trieszt, Velencze, Fiume, Buccari, Zengg, Carlopago, Porto-B,é és Buccariza szabad kikötői területek és az illír vagy a magyar tengerparthoz tartozó szabad területek, valamint Bródi szabad város kivételével a magyar korona összes országait, ideértve Erdély nagyfejedelemséget is és az osztrák császárság többi tartományai a külfölddel való forgalomban együttes vámszövetséget képeznek. A magyar királyság és Erdély nagyfejedelemség tehát a többi osztrák tartományoktól csak azon forgalomra nézve vannak közbenső vámvonal által elválasztva, melyet ezen tartományokkal folytatnak. Es később ugyanezen rendtartás 13. §-a meghatározza olykép : (Olvassa.) »A vám- vagy harminczadvonal, mely Magyarországot és Erdélyt az együttes vámszövetséghez tartozó többi országoktól elválasztja, közbenső vámvonalnak és az a forgalom, mely ezen a vonalon kölcsönösen lebonyolittatik, közbenső vámvonalnak neveztetik*. Miért czitáltam ezen régi adatokat és idéztem fel a régmúlt idők állapotát? Azért, hogy arra a konklúzióra jöjjek, a melyből kiindultam, hogy t. i. még akkor sem volt Magyarországnak önálló teljes vámtarifája, mikor az önálló vámterület élvezetében és állapotában volt, a mikor csak Ausztriával szemben volt vámtarifája, de az sem a magyar törvényhozás által megállapítva, hanem a központi kormányzat által előírva. Tehát csak azt kívántam vele bizonyítani, hogy ha ez a vámtarifa-javaslat, a melyet a kereskedelemügyi miniszter ur a t. ház elé terjesztett, törvényerőre emelkedik, ez lesz az első magyar önálló vámtarifa. (Éljenzés.) Lengyel Zoltán : Sem nem magyar, sem nem önálló ! Szterényi József államtitkár: Lengyel Zoltán képviselő ur közbeszólására, hogy se nem magyar, se nem önáUó, leszek bátor kitérni, hogy igenis magyar és önálló is. Az önállóság kritériuma az, hogy maga a magyar törvényhozás a maga önálló szuverén hatáskörében, függetlenül minden más tényezőtől állapítja meg. Hogy magyar is, arra pedig leszek bátor rátérni, hogy bár kompromisszumos tarifa, de érvényesül benne a magyar érdek teljesen. (Igaz/ Ugy van! bal/elől.) íme, épen napjainkban az agrár vámok érvényesülése bizonyítja, hogy bölcs előrelátás volt Széll Kálmántól, hogy az agrár-vám lekötésével biztosította a magyar gazdasági érdekeket arra az időre, a mikor Magyarországnak erre a vámvédelemre tényleg szüksége is lesz. (Éljenzés és taps bálfelol. Felkiáltások jobbfélől; Éljen Széll Kálmán !) Igaz, t. ház, hogy ez a vámtarifa 1917-ig, a meddig a küláüamokkal kötött szerződéseinkből folyó lekötöttségünk tart, gyakorlatilag érvényre nem juthat. Nem juthat egyrészt a szabad forgalom elvénél fogva, a melyben 1917-ig Ausztriával állunk, és nem juthat azon szerződéseknél fogva, a melyek a külállamokkal megköttettek, és a melyek hatása, súlya alatt jött létre az a szerződés, a mely legközelebbi napirendjét képezendi az országgyűlésnek. De, t. ház, ha elmúlik az az idő, a melyre lekötöttségünk tart, akkor a magyar országgyűlés a maga önálló vámtarifáját korlátlanul fogja alkalmazhatni, ha az akkori kereskedelempolitikai viszonyok a védvámos rendszert tovább is oly mértékben fogják fentartani, a mint az ma világszerte fennáll. T. képviselőház ! Ha ezekben végeztem volna a javaslattal, mint első magyar önálló vámtarifával, ugy méltóztassék megengedni, hogy rámutassak röviden ennek a vámtarifának egy második jelentőségére is, (Halljuk ! Halljuk!) a mely jelentőség igenis igazolja azt az állításomat, hogy ez a vámtarifa, ha törvényerőre emelkedik, mértföldjelző lesz a magyar gazdasági politikában és alapköve az önálló magyar vámterületnek. (Halljuk !) Ez a vámtarifa, t. ház, kifejezi Magyarország vámterületi önállóságát, mert csak önálló vámterületnek lehet önálló vámtarifája. (Igaz! ügy van! Helyeslés a baloldalon.) S nem változtat ezen, t. ház, az a tény, hogy szedünk-e mellette vámot vagy sem, (Ugy van!) mert az önálló vámterületnek nem kritériuma a vámszedés, hanem kritériuma az a jog, a melyre a vámszedés alapittatik, az a jog pedig a vámtarifa. (Ugy van! Helyeslés a baloldalon.) T. ház ! Voltam bátor említeni, hogy 1850-ben a Julius 7-iki császári pátens megszüntette azt a közbenső vámvonalat, és ezzel azt a korlátolt önálló vámterületet is, a melylyel Magyarország eladdig bírt. És hogy ennek a vámtarifa-javaslatnak nagy jelentőségét még inkább kidomboríthassam a t. ház előtt, legyen szabad felolvasnom annak a Felség-felterjesztésnek bevezető mondatát, a melylyel az akkori osztrák pénzügyminiszter Krauss báró 1850. június 1-én Ö felségének az addigi önálló vámterület megszüntetését javaslatba hozta, és a mely felterjesztés képezte alapját az ugyanazon évi Julius 7-én kiadott császári pátensnek, a melylyel a közös vámterület életbe lett léptetbe. (Halljuk !) Azt mondja eredeti szövegében ennek a felterjesztésnek bevezető mondata (olvassa): »Die Reichsverfassung §. 7. enthält die wichtige Bestimmung, dass das ganze Reich ein Zoli- und Handelsgebiet zu bilden hat und dass Binnenzölle, wo solche zwischen einzelnen Gebiettheilen des Reiches gegenwärtig bestehen, so bald als möglich aufzuheben sind«. Egy hang (a baloldalon) : De sok német idézetet hallunk.