Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-200
24 200. országos ülés 1907 október 16-án, szerdán. E törvényjavaslat tartalma szerint a bizottságok meg nem egyezése esetére a két kormány között létrejött megállapodás értelmében a magyar kvótának 1908. évi január ] -tői kezdve tíz év tartamára, a vámbevételek közösségének fenntartása és a határőrvidék] precipuum elejtése mellett, két százalékkal való felemelése, (Nagy zaj és nyugtalanság a baloldalon. Halljuk ! Halljuk, ! a középen.) illetőleg az osztrák kvótának két százalékkal való leszállítása fog javaslatba hozatni.« (Nagy zaj és mozgás a haloldalon. Az elnök csenget.) SVÍezŐfi Vilmos: Bírjuk! Van nekünk! (Folytonos zaj. Elnök esengd.) Wekerle Sándor miniszterelnök : Közbekiáltott egy képviselő ur, hogy erre tapsoljanak. Engedje meg nekem a t. képviselőház, hogy én erre azt a megjegyzést tegyem, hogy sem a kvótát illetőleg, sem más tekintetben tapsra mi igényt' nem tartunk. (Nagy zaj a baloldalon.) A kvótára nézve kijelentem azt az álláspontomat, hogy a most elfogadott kvótát én a jövőre nézve is maximálisnak tartom, (Zaj a baloldalon és felkiáltások : Az mindegy !) mert ezáltal, t. képviselőház, lényegileg az jut érvényre, hogy a népesedés arányában viseljük a kvótát. (Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk !) Ha a niosc megállapított kvótához hozzászámítom (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget.) azokat az egyoldalú előnyöket, a melyeket Ausztria élvez, azt hiszem, ott állunk a népesedési arány kulcsánál. Lengyel Zoltán : Nem ezért küzdöttünk ennyi ideig ! (Zaj. Elnök csenget.) Wekerle Sándor miniszterelnök : Engedje meg nekem a t. ház, hogy végül azon közjogi, helyesebben államjogi kérdésekre terjeszkedjem ki, a melyeknek megoldását ez a szerződés biztosítja. Előre bocsátom, hogy az egész szerződésben és az egyezmények során azok a közjogilag kifogásolható, helytelen kifejezések, a melyek az eddigi egyezményekben foglaltattak, mind kiküszöböltettek; általában azt jegyzem meg, hogy a mai állapothoz képest ezen szerződésben foglalt biztosításoknak az a lényege, hogy eddig egyoldalulag biztositva volt ugyan ezek némelyike az 1899 : XXX. t.-ez.-ben is, ez azonban csak a mi saját eljárásunknak megkötését foglalhatta magában és igy egyoldalú biztosítás volt; a nagy ujitás és nagy eredmény azonban most az, hogy ezek a közjogi és államjogi kikötések, ezek a biztosítékok most szerződésileg lesznek mindkét fél törvényhozásának hozzáj árulásával megáliapitva. (Elénk helyeslés.) Közjogi tekintetben felemii kendőnek tartom, hogy az eddigi vám- és kereskedelmi szövetség helyett most rendes szerződést kötöttünk, mint két állam egymással. (Éljenzés.) Másodszor a külön autonóm vámtarifa nem a szerződési idő tartamára, hanem addig, a mig azt meg nem változtatjuk, maradandó érvénynyel fog beczikkelyeztetni. Harmadszor megszűnik a jövőre az egy vám- és kereskedelmi terület s egy vámhatár és helyébe a szerződéses vámteriilet és a szerződéses vámhatár lép. (Helyeslés.) A külállamokkal kötendő kereskedelmi és hasonló tárgyú szerződések a jövőben nem csupán a külügyminiszter, illetve ennek megbízottja által, hanem mindkét állam kiküldötte által is alá fognak Íratni. És ha nem csujíán franczia nyelven szerkesztetnek, eredeti magyar példányban is ki fognak adatni. (Helyeslés.) A szerződés kimondja : A harmadik államokkal kötendő közgazdasági szerződések a két államra való hatálylyal fognak köttetni. (Helyeslés.) Az 1867 : XIÍ. t.-czikknek a közös egyetértéssel intézendő ügyekre vonatkozó homályos rendelkezések megszorító értelemben magyaráztattak ; nevezetesen szabatosan állapíttattak meg azon ügyek, a melyekben a két államnak külső szerződést közös egyetértéssel kell kötnie, természetesen ezen szerződési idő tartamára — és külön állapíttattak meg a többiek, melyekre nézve önálló szerződési jogunk fentartatik. Biztositva van a kereskedelmi szerződések együttes lejárata, ha a legutóbb megkötött öt kereskedelmi szerződést valamely külállam-szerződések együttes lejárata 1915-re felmondja ezeketa szerződéseket, 1917-en túl meghosszabbítani nem lehet (Helyeslés.), 1917-en túl terjedő szerződések egyáltalán nem köthetők. Ez a biztosíték, ismétlem, korábbi törvényeinkben is benne foglaltatott már, most azonban kétoldalulag, alkotmányos utón elfogadandó szerződésben lesz biztositva. (Helyeslés.) Megjegyzem, hogy biztositva van még egy eddig vitás kérdés is, hogy t. i. a lejárat nélküli szerződések egyoldalulag felmondhatok. A szerződésben benne van, hogy a lejárat nélküli szerződések egyoldalú felmondásának joga megilleti a szerződő államokat. Megjegyzem, hogy miután ezen szerződéseknek 1917 előtti felmondása nem áll érdekünkben, ezen jogunkkal nem kívánunk élni és ezért a zárjegyzőkönyvben, a melyet a t. ház elé terjesztettünk, ki is jelentjük, hogy az öt állammal legutóbb kötött szerződéseket 1915-ben felmondani nem fogjuk és az egyoldalulag felmondható szerződéseket sem kívánjuk 1917 előtt felmondani. A választott bírósági intézményt már említettem. Felemlitendőnek tartom, hogy megállapittatott, hogy a nemzetközi ipari tulajdon unióhoz Magyarország és Ausztria önállóan is hozzájárulhatnak és igy ez az ügy önálló rendelkezésünknek tartatott fenn. Teljesen biztosíttatott továbbá a magyar posta, távírda és távbeszélő szerződéseire nézve a szabad és önálló rendelkezési jog. Végül kizáratott még a lehetősége is annak, hogy 1971 deczember 31-én túl a két állam gazdasági viszonya automatikusan prolongáltathassék ; ez a szerződés 1917 végével föltétlenül lejár (Hosszantartó élénk helyeslés a baloldalon.) és szabad rendelkezésünk meg van óva. (Hosszantartó élénk helyeslés a baloldalon.) Ezekben voltam bátor ismertetni. . . (Zaj.) Elnök (csenget)': Csendet kérek! Wekerle Sándor miniszterelnök : ... gazdasági és politikai vonatkozásaiban azt az egyezményt,
