Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-213

213. országos ülés 1907 november 9-én, szombaton. 209 járul minden olyan rendszabályhoz, a mely a házszabályok lehető épségben tartásával a horvátoknak ezt a működését lehetetlenné teszi. Az az intézkedés azonban, hogy a szavazásnak másnapra való halasztását nem fogadja el az elnökség, olyan megsértése a házszabályoknak, a mely preczedensül szolgálhat minden alkalommal és ezért e tekintetben teljes mértékben ragaszkodom a házszabályok szigorú megtartásához. Különben is az ilyen indítvány nem akasztja meg a ház működését, mert a t. háznak módjában van letárgyaltatni a következő szakaszokat és a kért névszerinti szavazásokat másnapra halasztani. A legrosszabb esetben az _ összes szakaszokat teszsziik át a következő ülésre és ez esetben csakis egy ülést veszítünk el ilyen névszerinti szavazásokkal. Elnök : A magam részéről azt javasoltam, hogy fogadjuk el a beadványt és járuljunk hozzá a szavazásnak a legközelebbi ülésre való elhalasztásához. Sághy Gyula: T. ház ! Csak azért szólalok fel, mert nem akarnám a házszabályoknak azt az értelmezést megadni, a melyet a t. elnök ur adott a házszabályok 229. §-a 2. bekezdésének. A múltban e tekintetben a praxis változó volt. Hagyományról nem lehet szó, mert egyszer egy ivén, másodszor két íven kellett ezt a kérelmet nyilvánítani. Ugy tudom, hogy sokkal többször kérték azt két ivén, legalább a régi időben, a régebbi országgyűléseken. (Helyeslés.) Nem akarnám, hogy kimondassék, hogy a halasztásra vonatkozó kérelmet olyan képviselők is nyilváníthatják, a kik nincsenek jelen. Ha valaki nincs jelen, ne érvényesíthessen ilyen jogokat. Felszólalásomnak egyedüli czélja az, hogy ez a felfogás ne honosodjék meg. Elnök: Én csak betű szerint idéztem a szakaszt, a nélkül, hogy ebből bármely következtetést vonni akarnék. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a névszerinti szavazást a ház legközelebbi ülésén, hétfőn fogjuk megejteni. (Helyeslés.) Következik a részletes tárgyalás folytatása, az 1. §. Muzsa Gyula: Ugyebár horvátok, nem tudjátok miről van szó ? Pedig ide figyeltetek ! Hencz Károly jegyző (olvassa az i. §-t). Csizmazia Endre jegyző : Ugron Gábor ! Ugron Gábor: T. ház ! A törvényjavaslat cziméhez beadott módosításomból következik, hogy ugyanazon ténynél és elhatározásnál fogva a törvény szövege is változzék. Azért azon módosításomat, a mely felett a ház még nem szavazhatott, — mert ha a ház szavazott volna, abban az esetben a dolog természetéből egyszerűen az következett volna, hogy az 3. §-ban is a négy hónap helyett hat hónap tétessék, — mondom, miután a czimnél szavazás nem történt, az 1. §-hoz adom be módosításomat azon feltétellel, hogy a szerint, a mint a czimre nézve a ház akarata meg fog nyilatkozni, az 1. §-ban a módosítás megtörténjék vagy onnan kimaradjon. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kiván-e valaki szólni ? Hencz Károly jegyző: Surmín György ! Surmin György (horvátul mondja el beszédét). Elnök : Ki következik szólásra ? Hencz Károly jegyző : Lengyel Zoltán ! Lengyel Zoltán : T. képviselőház ! (Halljuk!) A házszabályokhoz kérek szót. Ugron Gábor képviselő ur indítványt nyújtott be. Azt az indítványt vagy a képviselő urnak, vagy a jegyző urak valamelyikénekfel kellettvolna olvasnia, de így a tanácskozásban nem szerepelhet, mert nincs tudomásunk arról, hogy ez az indítvány mit tartalmaz. Ez az egyik megjegyzésem. Egy hang (a jobboldalon) : Tudjuk ! Lengyel Zoltán : Másik megjegyzésem pedig az, hogy ha jól hallottam, feltételes indítvány nyújtatott be. A házszabályok szerint feltételes indítvány nincsen. A t. képviselő urnak, ha a ház máskéj) határozna a czimre nézve, módjában van indítványát visszavonni; módjában áll valakinek innen, erről az oldalról módosítást benyújtani, de indítványt feltételesen benyújtani nem lehet. Elnök: Kérem a jegyző urat, méltóztassék az indítványt felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa) : »Módositvány az első szakaszhoz.« Az 1. §. azon szakai helyett: »az 1908. év első négy hónapjában« tétessenek e szavak : »az 1908. év első hat hónapjában*. (Helyeslés és felkiáltások balfelől: Elfogadjuk ! Ez nem feltételes indítvány!) Elnök : Kíván-e valaki szólani ? (Senki sem !) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólani, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Fel fogom tenni a kérdést, és pedig tekintettel a beadott módositványra oly módon, hogy méltóztatik-e elfogadni a pénzügyi bizottság szövegét, szemben Ugron Gábor képviselő ur beadott módositványával. Ha a ház azt nem fogadja el, akkor Ugron Gábor képviselő ur módositványát elfogadottnak jelentem ki. Az első szakasz fel fog olvastatni. Csizmazia Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat első szakaszát). Elnök : Méltóztatik-e a t. háznak elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A mennyiben nem tetszenék elfogadni, Ugron Gábor képviselő ur módosítási indítványát elfogadottnak fogom kijelenteni. Kérem tehát a t. ház azon tagjait, a kik az eredeti szöveget változatlanul kívánják elfogadni, méltóztassanak felállani. Nem állván fel senki, Ugron Gábor képviselő ur módositványa elfogadtatott. Következik a 2. §. Hencz Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át). Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. Kíván valaki szólni ? (Nem!) Szólni senki sem kivan, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és következik a szavazás. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a felolvasott 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A 2. §. változatlanul elfogadtatott. Következik a 3. §. KÉPYH. NAPLÓ 1906 1911. XIII. KÖTET, •2,1