Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-212

192 212. országos ülés 1907 hozatal. Miután húsznál több képviselő név­szerinti szavazást kért és a szavazásnak elhalasz­tását a következő ülés napjára, ezennel a határozat­hozatalt felfüggesztem és a legközelebbi ülésre halasztóm. (Zaj.) Méltóztatik kívánni valamit 1 (Felkiáltások balfélol: Itt vannak-e az aláírók %) Elnök: Fel fog olvastatni a kérelem és az aláirók névsora. Hammersberg László jegyző (olvassa): »T. elnökség ! Alulirottak az előterjesztett indem­nitási törvénytervezet tárgyalására nézve név­szerinti szavazást és a szavazásnak másnapra való elhalasztását kérik a házszabályok 229. §-a értelmében. Budapest, 1907 november 8-án. Lor­kovies, Magdics, Babics, Brlics, Mazsuranics, Muacsevics, Pribicsevics, Vrbaničs, Supilo, Banyanin, Rojc, Vinkovics, Barcsics, Tuskan, Novoszel, Lukinics, Turkovics, Ilics, Bedekovics, Purics, Budiszavljevics, Pinterovics, Surmin, Cero­vac, Zagorac.<< Elnök: Következik a napirend harmadik pontja: a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről (írom. 582, 608) a belügyminiszter törvényjavaslata, még pedig az általános tárgyalás. öt percznyi szünetet adok. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről (írom. 582, 608) a belügyminiszter törvényjavaslata. Az előadó urat illeti a szó. Babó Mihály előadó: T. képviselőház! Az 1848. évi XVI. törvényczikk a vármegyéket önkor­mányzati jogaikban visszahelyezvén, az ezeréves tapasztalatot és a vármegyékre vonatkozó történeti igazságot akként fejezi ki, hogy a vármegyéket az alkotmány védbástyáinak mínősiti. A közelmúlt tapasztalatai bebizonyították, hogy Magyarország­nak kétségtelenül érdekében áll és alkotmányának biztositékát képezi az, ha a törvényhatóságok önkormányzati jogát biztositja ugy, hogy a megyé­ket a hatalommal szemben ellenállásra képesiti. A beterjesztett törvényjavaslat, a mely a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiter­jesztéséről szól, mindazokat az intézkedéseket, a melyek abból a czélból szükségesek, hogy egy törvénytelen kormány túlkapásait lehetetlenné tegyék, akaratának érvényesítésében gátul szolgál­janak, s felöleli, és szerencsésen oldja meg mind­azon kérdéseket, a melyeknek megoldása a közel­múlt keserű tapasztalatai következtében a magyar állam érdekében állanak. Ennek következtében ezt a törvényjavaslatot, a mely megfelel a közkivánalomnak, és a mely birói jogvédelemét nyújt a kormány és közegeinek esetleges túlkapásai, törvénytelen rendeletei és intézkedéseivel szemben és a mely mindazt, a mi ezen törvény keretébe beilleszthető, magában fog­lalja, en a t. képviselőháznak a közigazgatási bi­november 8-án, pénteken. zottság nevében és részéről is általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlom. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Senki sincs szólásra feljegyezve. Kér­dem, kiván-e valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senkisem kivan, a vitát berekesztem. Az előadó urat illeti még egyszer a szó. (Felkiáltások: Nem kivan szólni!) Az előadó ur nem kivan szólni, tehát berekesztem a tárgyalást. Következik már most a határozathozatal. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a ma­gyar kir. közigazgatási biróság hatáskörének ki­terjesztéséről szóló törvényjavaslatot a közigaz­gatási bizottság javaslata szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) A képviselőház a törvényjavaslatot elfogadta általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a törvényjavaslat czimét felolvasni. HencZ Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Kivan valaki a czimhez szólani ? (Nem!) Miután senki nem kivan szólani, észre­vétel nem tétetvén, a czimét elfogadottnak jelen­tem ki. Következik az 1. §. Hencz Károly jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök : Kivan valaki szólani az első szakasz­hoz ? (Nem !) Ha senki nem kivan szólani, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Méltóztatnak az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt el­fogadottnak nyilvánítom ki. Következik a 2. §. Hencz Károly jegyző (olvassa a törvény­javaslat 2. %-át). Elnök: Szólásra felirva senki nincs. Észre­vétel vagy kifogás nem tétetvén, ezen szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Hencz Károly jegyző (olvassa a törvény­javaslat 3. %-át). Elnök Kivan valaki szólani ? (Nem !) Miután senki sem kivan szólani, a 3. §-t elfogadottnak nyilvánítom ki. Következik a 4. §. Hencz Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat 4. %-át). Elnök : Szólásra senki sincs feljegj^ezve. Ki­van valaki szólani ? (Nem!) Ha senki sem kíván szólam, berekesztem a vitát, és miután észrevétel nem tétetett, kimondom, hogy a szakasz elfogad­tatik. Következik az 5. §. Hencz Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat 5. %-át). Elnök : Kivan valaki szólani ? (Nemi) Észre­vétel nem tétetvén, az 5. §-t elfogadottnak jelen­tem ki. Következik a 6. §. Hencz Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat 6. %-át).

Next

/
Oldalképek
Tartalom