Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-211
211. országos ülés 1907 november 7-én, csütörtökön. 179 a hevesmegyei gazdasági egyesületnek Csépány Géza országgyűlési képviselő utján beadott kérvényét, a szőlő- és dohány-jégkár elleni biztositás általánossá tétele tárgyában; Skreblin Emil zágrábi lakosnak Surmin György országgyűlési képviselő utján beadott kérvényét, méltányos végkielégítés kiutalványozása, avagy újbóli alkalmaztatása iránt. Javaslom, hogy mindezen feliratok és kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Ferenczy Géza, az igazságügyi bizottság előadója, kivan jelentést tenni. Ferenczy Géza előadó: T. ház! Az igazságügyi bizottság az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd vármegyék és a volt Kővár-vidék területén a birtokrendezésről, arányosításról és tagositásról szóló 1871 : LV., 1880 :XLV. és 1892 : XXIV. t.-czikkek módosításáról és kiegészitéséről (írom. 539) szóló törvényjavaslatot letárgyalván, ezt van szerencsém a t. háznak bejelenteni, azon kéréssel, hogy méltóztassék a jelentést kinyomatni, a képviselő urak közt szétosztatni és az osztályok mellőzésével napirendre tűzni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, a képviselő urak közt szétosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzetik. Somogyi Aladár, a naplóbiráló bizottság előadója, kivan jelentést tenni. Somogyi Aladár előadó: T. ház! Van szerencsém a naplóbiráló bizottság megbizásából annak ügyrendjét, melynek bemutatását minden ülésszakra nézve a házszabályok külön elrendelik, ezennel tisztelettel bemutatni, kérve annak kinyomását és a képviselőház tagjai közti szétosztását. Elnök: A jelentés a házszabályok 194. §-a alapján kinyomatik, szétosztatik és egyúttal tudomásul vétetik. Adamovich István mentelmi ügyben kivan a háznak bejelentést tenni. Adamovich István : T. képviselőház ! A legutolsó csáktornyai képviselőválasztás alkalmával történt, hogy a perlaki mágnás-kaszinó tagjai sorából határozattal kizárta az ottani plébánost, egyszerűen azért, mert az illető a kaszinó-tagokkal ellentétben néppárti álláspontra helyezkedett. A néppárti tagok közül jelen volt Rakovszky István alelnökünk természetesen ezen eljárás ellen kemény szavakkal kifakadt, és véleményét megmondta. Rakovszky Istvánnak ezen kiszólását a kaszinó tagjai a kaszinóra nézve sérelmesnek találták, és igy összeült a kupaktanács, — pardon, a választmány — és elhatározta, hog}^ a birósághoz panaszra megy. Becsületsértési pert inditott Rakovszky István ellen a kaszinó nevében, és ezen eljárás folyamán az ügy tárgyalására delegálva lett a keszthelyi kir. járásbiróság. A keszthelyi járásbiróság szabályszerűen ugy járt volna el, ha a képviselőházat megkeresi az iránt, hogy Rakovszky István mentelmi jogát függeszsze fel. De a keszthelyi járásbiróság nem igy járt el, hanem ellenkezőleg, meghozta az 1907. B. 116/3. számú végzését, a melyben nyomozást rendel el arra nézve, vájjon forog-e fenn zaklatás esete. T. képviselőház ! A járásbiróságnak ezen eljárása ellenkezik a büntető perrendtartással, mert hiszen annak első szakasza azt mondja, hogy bűnvádi ügyben birói eljárásnak csak a törvény értelmében és akkor van helye, ha bűntett, vétség vagy kihágás nyomatékos gyanúja terhel valakit. A jelen esetben az eljárás arra nézve indult, vájjon forog-e fenn zaklatás Rakovszky Istvánnal szemben, ez pedig semmi esetre sem tartozik a bíróság hatáskörébe, hanem mindenesetre a t. képviselőház elé. En ezen esetben Rakovszky István mentelmi jogának megsértését látom fenforogni és midőn ezt teljes tisztelettel a képviselőháznak bejelentem, kérem ezen bejelentésemet tudomásul venni. Elnök: A képviselő ur bejelentése tudomásul szolgál és a házszabályok 188. §-a alapján a mentelmi bizottságnak kiadatik. Következik az 1908. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról (írom. 596, 606) szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Supilo Ferencz: Személyes megtámadtatás czimén kívánok szólni. Elnök: Tessék ! Supilo Ferencz: T. ház! Visontai Soma képviselő ur, a ki a tegnapi ülésen megengedte magának azt, hogy minket, Horvátország delegátusait megrovásban részesítsen, (Felkiáltások balról: Nem delegátusok !) és leczkét osztogasson parlamenti működésünket illetőleg, volt oly szives személyemmel is foglalkozni. Azt mondta, hogy én ravaszul, mint a kigyó, kerülgettem a magyar pártköröket addig, a míg nem sikerült magamat képviselővé megválasztatnom, és e házban helyet foglalnom és társaimmal egyetemben a mai helyzetet megteremtenem. Túlsókat mondott Visontai képviselő ur arról, hogy ezt külföldi megrendelésre és idegen érdekekért teszszük. Erre a t. ház másik oldalán lárma keletkezett és első sorban felém zúdultak az olyan kifejezések, hogy én »bécsi bérencz«, »olasz spion« stb. vagyok. T. ház ! A mikor őszinte meggyőződésemben a magyarok és a horvátok egyetértésén kezdtem dolgozni, akkor Horvátországban ugyanazok az emberek, a kik ma sokkal közelebb állanak a magyar kormányhoz, mint mi, megrendeltek néhány sötét alakot, a kik elhíresztelték, hogy én magyar bérencz vagyok. Jól van hát. Terjeszszék ezt és bizonyítsák be, és akkor saját nemzetem előtt mindjárt politikai halottá tehetnek. Akkor mindenki, bizonyítékok nélkül is, hitelt fog adni önöknek, hogy én osztrák bérencz vagyok, daczára annak, hogy már kora ifjúságomtól a dalmácziai 23*
