Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-208

808. országos ülés 1907 november k-én, hétfőn. 145 mint a német szövegben olvastam, hogy az osztrákok elfogadták a közös vámtarifát. A közös vámtarifa és a magyar vámtarifa között csak annyi különbség van, hogy az első mondatban ott van, hogy érvényes az osztrák-magyar monarchia egész területére és a magyarban az van, hogy érvényes a magyar szent korona országai egész területén. Volt tehát közös tarifa és van külön tarifa. Én most nem tudtam, hogy ugy leszünk-e ezzel is, mint a hogy a 67-es törvénynyel voltunk, hogy hoztunk egy magyar kiegyezési törvényt, a XII. törvényczikket, az osztrákok pedig hozták az összbirodalmi törvényt, deczember 21-én és mindig az összbirodalmi törvénynek van igaza, a mikor közöttünk differenczia van. Nem tudtam, hogy hogy lesz. Most azonban tudom, még pedig ugy tudom, hogy most már nincs önálló magyar tarifa, már a nevében sincsen benn, már az első mondatban sincsen, ellenkezőleg, szakasztott tökéletesen olyan, mint a milyen azelőtt volt, ugyanaz a vámtarifa. (Zaj.) Kérem, ha önöknek ez is jó, ez is autonóm vámtarifa, legyen az ízlésük szerint, én nem tehetek róla. (Olvassa) : »Az osztrák-magyar monarchia két államának szerződéses vámtarifa]a.« Farkasházy Zsigmond: Az is hibás! Lengyel Zoltán (olvassa) : »A következő határozmányok a magyar szent korona országainak és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országoknak egységes vámhatár által körülvett területére, valamint az ezekkel vámegyesült területekre nézve érvényesek. A szabad területeken és vámkülzeteken azok nem alkalmazhatók.* Éber Antal: Ez a melléklete a szerződésnek, nem a szerződés. (Zaj!) Lengyel Zoltán: Helyes, tehát önök ezt fogják elfogadni, és nem a másikat. Előbb ezt fogják törvénybe iktatni, mert ezt en bloc kell önöknek elfogadni. És ha már egyszer törvénybe iktatták, hogy ez a két állam egységes vámhatár által körülvett területének tarifája, akkor a másikat miért iktatják be, mikor az betűről betűre ugyanaz ? (Zaj.) T. képviselőtársaim szerint az a lényeges, hogy csak tíz évre szól. Akkor tehát konstatálnom kell, hogy tiz évre nincsen vámtarifa, (Derültség.) pedig Kossuth Ferencz azt mondotta, hogy van. A. külön magyar vámtarifát, azt mondják, törvénybe kell iktatni, én pedig a tiz évnél hosszabb időről nem beszélek. A t. kormány elégnek találja, hogy tiz évre rendbe hozza a szénáját, örökéletű politikát nem akar csinálni; én is csak a tiz évre támaszkodom és ebben igazam van. Tehát nincsen külön vámtarifa sem, nem is lesz. (Ellenmondások haljelől.) Bocsánatot kérek, nem is -volt, nem is lesz. Vámtarifa nem lesz és nem lesz egyéb sem. A t. képviselő uraknak előadták ezt és megmagyarázták ezt, ugy tudom, ebben a zöld füzetben, a melyiknek a boritéka egészen hasonlit a Tisza István-féle zöld füzethez; azt is ingyen osztogatták a nemzet felvilágosítása végett. Azt mondották önöknek, hogy az annabergi csatlakozás kérdése KÉPVII. SAPLÓ 1906—1911. xnr. KÖTET. meg van oldva. A kassa-oderbergi vasúttal rendben vagyunk. Mostanáig járt ott Íratván vonat, ezentúl járni fog kilenczvenhat. Es miután ott 36 tehervonat van, 72 uj vonat fog járni. Továbbá elmondták önöknek Wekerle és Kossuth, hogy kettős vágány készül és hogy a dziedziei vonal ezentúl is kettős lesz és hogy Hrieschauban fognak egy uj pályaudvart épiteni. Engedjék meg nekem, hogy ezzel egy kissé bővebben foglalkozzam. A kassa-oderbergi vasút minket a szénszállítás tekintetében érdekel. A szénnek ott három területe van. Az egyik az osztrák terület, a karbini, a másik a porosz terület az orosz határ mellett a kattovitzi, és végül az alsósziléziai szénterületek. Ezek a vonalak mind egyesülnek Annabergnél. Oderborgtől fogva a karbini szénbányák a kassa-óderbergi vasút területénél feküsiuek, minket tehát ebből a szempontból az érdekel, hogy a porosz szén minél hamarabb és minél gyorsabban jöhessen be az országba. Eddig az volt a helyzet, hogy a kassa-oderbergi vasút maidnem egészen a magyar állam költségén épülvén ki, az igazgatóság teljesen magyar volt, egész személyzete magyar volt Oderbergig és a kassa-oderbergi vasútnak megvolt a tarifa-kéjDzési joga Oderbergig. A mit le tudott bonyolítani az egy vágány, az tisztán magyar volt, magyarul csinálták, magyar tarifapolitikát folytattak, azért volt ez reánk nézve életkérdés. Az lett volna az eredmény, ha megmarad ez az állapot és második vágány éjiül az egész vonalon végig, és megmarad a vasút. (Zaj. Elnök csenget.) a vasntigazgatás teljesen magyar kézbe jut. Most micsoda megoldást csinál a t. kormány ? Először is azt, hogy csupán Jablonkától Teschenig, ez a Kossuth beszédéből nem következik, de azon kívül tudom, hogy csupán Jablonkától Teschenig építik a második vágányt, tehát a határon, a zsolnai hegyek közt, Zsolna és Jablonka közt, a legnehezebb vonalon, a mely oda csatlakozik, a bielai második vonal is továbbra egy vágányon marad. Továbbá Teschentől Oderbergig egy vágány marad a karbini szénbányák vonalán, Oderberg és Annaberg közt ugyanaz az állapot marad, mint eddig. Hrieschaunál építenek rendező-pályaudvart, a jó Isten tudja, hogy mikor ; mikor fognak hozzá, mikor fejezik be, mekkora lesz arra nézve, sehol, senki sincs tisztában. A t. miniszter urak beadták önöknek, hogy ezentúl 72 tehervonatot hoznak be naponkint Magyarországba. Konstatálom, hogy elhiszem és lehetségesnek tartom,'? hogy 72 vonat^bejöhet, ha az osztrák is ugy akarja, Kelemen Samu: A í

elelősséget vállalta! Lengyel Zoltán : Felelősséget vállaltak, a menynyire tetszik, de nemcsak, hogy megtartották az eddigi jogállást, de épen a t. képviselő ur a közigazgatási bizottságban megmondta, hogy tönkretette a kormány a kassa-oderbergi vasutat. Kelemen Samu: Ezt nem mondtam! 19