Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-208

134 208. országos ülés 1907 november 4-én, hétfőn. értéktelennek és hatástalannak bizonyult velük szemben. Azokat a területeket értem, a melyeket a románság megszállva tartott. T. ház ! Hogy mit jelent ez egyházi iskoláztatási tekintetben, arra nézve kikerestem néhány statisztikai adatot. E statisztikai adatok szerint Magyarországnak összesen 19,254.559 főből álló lakosságából az 1900-iki népszámlálás szerint volt: római katholikus 8,198.000, görög-katholikus 1,841.000, református 2,437.000, lutheránus 1,258.000, görög-keleti 2,199.000. A római katholikusok közül 4,960.000 volt a magyar. A románság, az oláhság összesen kitett 2,798.000 főt, a melyből görög-katholikus 1,064.000, görög-keleti 1,715.000. A görög-katholikusok közül 246.000 a magyar, a görög-keletiek közül 31.000. Most a népiskolák számát véve, az 1904/5. iskolai évben Magyarországon összesen 16.984 iskola volt. Tanköteles volt 1,552.000 római katholikus, 363.000 kgörög atholikus, 395.000 görög-keleti Állami iskola volt ugyan ebben az iskolai évben 1993. Most nézzük ez adatokkal szemben a román iskolák számarányát. Román községi iskola volt tisztán községi 135, oláh-szerb iskola 5, oláh iskola 20, összesen 160 tiszta oláh. Görög-katkolikus felekezeti iskola volt a magyarral vegyes iskola összesen 187, teljesen oláh iskola 1063. Görögkeleti oláh felekezeti iskola volt 166 vegyes, tiszta oláh iskola 1347. Azaz tiszta oláh iskola volt 2410, szemben az 1993 állami iskolával és az összes román iskolák száma 3043. Ebből látszik, t. képviselőház, hogy akár a római katholikusok, akár az állami iskolák arányszámát veszszük, a román iskolák száma óriási mértékben több, sőt a tankötelesekhez arányitva is több, ugy hogy mig a magyar iskolákhoz képest sokkal több növendék esik egy iskolára, a román iskolákban 50—60—70 növendék esik átlagosan egy iskolára. A magyarság összes politikája a románságnak kulturális, iskolai, egyházi, közgazdasági és titkos társasági szervezetével szemben kizárólag az iskoláztatásra, a közigazagtásra és a képviselőválasztásra irányul, semmi egyébre. A mi kulturális egyesületeink, mint az Emke, oly csekély eredményt érnek el, hogy egyáltalában nem is lehet rá hivatkozni. Különben is csak iskolákat tartanak fenn, a mit az állam is fentarthat és fenn is tartana. Már most a koalieziós kormány és annak közoktatási minisztere a nemzetiségi kérdést akarta erőteljes kézzel megfogni és az eddigi kormányzatnak egyik legnagyobb slágeréül azt hirdeti, hogy a tanitói törvényt meghozta. Mikor ezen adatokat és nemzetiségi állapotokat vázoltam, mind kizárólag előzményül adtam elő, hogy megvilágítsam azon hibás politikát, melyet éppen a tanitói törvény csinált és a melyet a közoktatási kormányzat folytat, a mely nemcsak a magyarság javára nem szolgál, hanem soha oly mértékben a magyarságnak ellenére nem volt, mint éppen ez a politika. T. képviselőház! A függetlenségi pártnak régi álláspontja, ha jól tudom, mindig az állami és tiszta, teljesen magyar oktatás volt. A függetlenségi párt álláspontja nem a felekezeti iskolák megerősitése. A felekezeti iskolák megerősitését nem felekezeti szempontokból, hanem a magyarság nagy érdekei szempontjából követelte. Ennélfogva követelte a tanítóképzés álíamositását is, és követelte az egész magyar, ingyenes állami népoktatást. Ez az álláspont ép oly mértékig meg van, mint meg volt a közös külügyi és egyéb kérdésekben s minden egyéb programmpontban; és a mint ebben ez a kormányzat épen ellentétes irányt követ, ugy a nemzetiségi és iskolai kérdésekben is, inert hiszen a tanitói törvényjavaslat nem az állami oktatás, hanem a felekezeti oktatás irányában halad. Teljes tisztelettel vagyok mindazon felekezetek iránt, melyek magyarul oktatnak, de állami érdekből a felekezeti iskolákat a legveszélyesebbnek tartom, mert megerősítését jelenti épen azon iskoláknak, melyek nem magyarul tanítanak. Hiába hivatkozunk az állami oktatás 1993 iskolájára, mert a tényállás az, hogy csak román iskola ezzel szemben 3043 van. Ez a tanitói törvényjavaslat tehát annyit jelent, hogy volt Magyarországon egy nemzetiségi szervezet, a mely megtöltötte azt a vidéket szükségtelen nagy számban iskolákba], őrszemeket állított ki mindenütt, egyházi és iskolai téren. Ezen iskolák egyáltalában nem voltak életképesele, ezen iskolák tanitói 50—60 írt évi fizetést húztak sok helyen, és mesterséggel foglalkoztak, hogy magukat fentartsák. (Á románok felé fordulva.) Elismerem az önök nemzeti fanatizmusát a maguk szempontjából, mikor fentartották a legnagyobb áldozatkészséggel, de a tény mégis az, hogy ezen iskolákat egjráltalában nem tudták olyan állapotban fentartani, a mintáz kívánatos volna. Most a tanitói törvény a nemzeti állam kiépítése szempontjából segítségül jött. 3043 román nemzetiségi iskolát a nem élhető állapotból helyezett át az élhető állapotba, 3043 nemzetiségi iskola egy külön nemzetiségi intelligencziát nevel fel önöknek, és önök, t. uraim, itt a házban pro forma, hogy a népnek is legyen valami, obstrukcziós színben harczoltak ezen javaslat ellen s ugyanakkor a markukat dörzsölték, hogy a magyar kormányzat lesz segítségükre és egyáltalában nem haragusznak sem önök, sem tanítóik, hogy ezen törvényt megcsinálta a kormány és hogy ezen törvény által önöknek 3043 szegény iskolából 3043 teljes helyreállított, tökéletes román iskolát csinált. Mit kivánt ezzel szemben Apponyi Albert gróf és a közoktatásügyi kormány ? Azt, hogy a tanfelügyelők utján gyakoroljanak befolyást, hogy ott ezentúl nagyobb mértékben tanítsák a magyar nyelvet. Bocsánatot kérek, én ezeket az iskolákat szemtől szembe 20 év óta ismerem ; igazán mulatságos és nevetséges dolog azt hinni, először is, hogy ezen pénz által, a mennyivel többet adunk ma, majd jobban fognak ott magyarul tanítani és