Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-207
207. országos ülés 1907 október 31-én, csütörtökön. 120 mánynak minden tagja, nem mondom, hogy az egész koäliczió, de a koaliczióban levő 67-es pártok kézzel-lábbal dolgoznak ugy itt, mint a sajtóban és a vármegyében abban az irányban, hogy a 48-as jjrograminot lejárassák. És nemcsak az nem történik, hogy mi előkészítjük a 48-as pártnak jövendő politikai diadalát, hanem határozottan és szemmelláthatólag működnek közre arra, hogy a 48-as politika a nép előtt egyszer és mindenkorra diskreditáltassék. Ez nagyon komoly vád; kötelességemnek tartom, hogy ezt igazoljam. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt tudom azt, hogy a 48-as pártnak egyes tagjait, a kik azelőtt nemzeti pártiak vagy szabadelvű pártiak voltak, gróf Andrássy Gyula belügyminiszter már néhányszor felszólította arra, hogy legyenek ismét 67-ek, mert tudom — úgymond — hogy te az voltál azelőtt is; láthatod, hogy a 48-as politikát nem lehet megcsinálni, gyere hát vissza hozzánk, a hova téged régebbi meggyőződésed huz. A mellett nem régen leplezte le gr. Andrássy Gyulának arczképét az alkotmánypárt és ott dicsőitették a 67-es alapot. Tudom azt, hogy ez talán Wekerle Sándor miniszterelnök ur tudomása nélkül, sőt az ő akarata ellenére történt; de mégis meg kellene fontolni, hogy csak akkor lehet békésen kormányozni koalicziós alapon ezt az országot, ha a koaliczióban egyesült pártok békében élnek egymással. Már pedig nekünk, 48-asoknak a 67-es alap vörös posztó; legalább tehát addig, a mig koaliczióban vagyunk, nem kellene annyira dicsőiteni a 67-es alapot, a melyre a nép már kimondta a szentencziát a választások alkalmával. Igen sok képviselőtársamtól hallottam a panaszt, hogy a vármegyékben a főispánok egészen nyiltan csinálják a 6 7-esek politikát, és nemcsak hogy nem részesitik a régi 48-as párt tagjait abban a kellő figyelemben, a melyben kellene azért, mert ők is kormánypártiak, hanem valósággal favorizálják a 67-eseket, sőt a Tisza-pártot. A sok közül csak egyet említek fel. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, gr. Almássy Imre kebelbéli barátja a belügyminiszter urnak. És ha ő odalent 67-es politikát csinál, azt szokták mondani, hogy ezt tulajdonképen nem is ő csinálja, hanem a belügyminiszter. Hát a mi főispánunk a lehető legnyiltabban csinál odalent 67-es politikát és nemcsak hogy mellőzi a 48-asokat, hanem valósággal üldözi őket. Ezt már felpanaszoltam a 48-as párt értekezletén is, A 48-as párt akkor dühöngött érte ós meg is kértek engem, hogy e miatt interpellácziót adjak be. Nem adtam be. Most nagy vonásokban elmondom, hogy mi történik ott. KÉPYH. NAPLÓ 1906 1911. XIII. KÖTET. Gr. Almássy Imre, a mikor még főispán nem volt, de már hire jött annak, hogy kineveztetik a koalicziós kormány, összeállított egy lisztát, hogy a közigazgatási bizottság tagjaivá kik választassanak meg. Ebben a lisztában benne volt a Tisza-pírt volt főispánja Lippich Gusztáv. Igaz, hogy a megyegyülés kibuktatta, de mégis jellemző, hogy a jelenlegi főispán mennyire mellőzi a 48-asokat és favorizálja velük szemben a volt Tisza-párti főispánt. Nemsokára az igazoló-választmány tagjait választották meg. Tudvalevő, hogy oda három tagot nevez ki a főispán, három tagot pedig a törvényhatóság választ. A főispán ur a következő egyéneket nevezte ki a 48-asok teljes mellőzésével: Elnökül Kiss Perenczet, tagokká Zlumeczky Bélát és dr. Baghy Bélát. Kiss Eerencz Tisza-párti képviselő volt, Zlumeczky egy Tisza-párti politikai hírlapnak a szerkesztője, dr. Baghy Béla pedig szintén Tisza-párti képviselő volt. Teljesen mellőzte tehát a 48-asokat és az igazoló-választmányba, tehát olyan bizottságba, a mely a megyei választások tisztasága felett ítél majd, olyan egyéneket nevezett ki, a kik a tiszta választásokat akkor, a mikor képviselők voltak, a lehető legdurvábban megsértették Azután méltóztatnak emlékezni arra, hogy Borbély György a Tisza-pártnak egyik leglelkesebb híve volt. Mikor Borbély György ] 905-ben a szolgabírói állásra pályázott, nem választottuk meg, hanem megbuktattuk. Mikor később, már a koalicziós kormány korszakában, pályázott a főszolgabirói állásra, akkor a főispán korteskedése mellett, nagy többséggel megválasztották. Ne méltóztassanak ezeket a dolgokat kicsinyelni, mert ezek nem helyi dolgok, hanem az egész országban így vannak. Sok embertől hallok ilyeneket. Ma is itt van Mármaros megyéből egy küldöttség, a melynek az a czélja, hogy panaszt emeljen a főispánnak 67-es politikája ellen. így van ez az egész országbin. Látom, hogy már is sikerült némi tekintetben elérni a 48-as párt disereditálását, hogy több reménnyel mehessenek neki a 6 7-esek az uj választásnak, a melytől azt várják, hogy ismét a 67-es párt kerül többségre. Ezt mi, kik a néppel közvetlenül érintkezünk és ismerjük a megyei politikát, látjuk, és mivel nem akarunk részeseivé lenni ennek az öngyilkos politikának, mivel nem akarjuk elősegíteni a 48-as párt lejáratását, nem lehetünk bizalommal a kormány iránt és ezért nem szavazhatom meg az indemnitást. Elnök: Az idő előrehaladt, a tárgyalást félbeszakítjuk. Következik a legközelebbi ülés idejének és napirendjének a megállapítása. Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését hétfőn, 1907. november hó 4-én d. e. 10 órakor tartsa és napirendje legyen: 1. Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, 17