Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-212

184 212. országos ülés 1907 november 8-án, pénteken. Elnök : A jelentések ki fognak nyomatni, a ház tagjai közt szét fognak osztatni és az osztályok mellőzésével annak idején napirendre fognak tűzetni. Következik az 1908. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról (írom. 596, 606) szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Ki van soron ? Hencz Károly jegyző: B. Dániel Tibor! Supilo Ferencz : Szót kérek a házszabályokhoz. Elnök : Tessék. Supilo Ferencz: A házszabályok 215. §. c) pontjához kérek szót. T. képviselőház ! Az elnöki székből tegnap oly kijelentést hallottam, a mely kényszerit arra, hogy a házszabályokhoz kérjek szót. A mikor társam, dr. Lorkovics Iván, a házszabályokhoz kért szót, az elnök ur kijelentette, hegy ezt nem engedi meg, miután a horvát nyelvet nem érti. Csakugyan furcsa kissé, hogy az elnökségnek egyetlen egy tagja egy szót sem tud azon a nyelven, a melyen szintén jogos e házban a tárgyalás. (Mozgás.) De utóvégre az a t. elnökség tagjainak a dolga, hogy gondoskodjanak arról, hogy ezen esetben miként oldják meg a dolgot. Nekünk itt nem az a fő, hogy az elnökség ért, vagy nem ért-e horvátul, (Nagy zaj. Ohó ! Elnök csenget.) hanem jogainkról van szó. Az alaptörvénynek, a magyarhorvát kiegyezésnek 59. §-a világosan és érthetően mondja a következőket: Kijelentetik, stb., hogy Horvát-Sziavon országok képviselői ugy a magyar országgyűlésen, mint annak delegácziójában a horvát nyelvet is használhatják. (Élénk felkiáltások balfélől: Is ! Is !) T. ház ! Mi mindent mond ez a szakasz ? Azt mondja, hogy Horvát-Szlavonországok egy politikai nemzetet képeznek, külön saját territóriummal : hogy ezen országgyűlés akkor, mikor mi, Horvát-Szlavonországok képviselői benne vagyunk, közös országgyűlés. Végül azt is mondja, hogy mi, a horvát-szlavón királyságok kiküldöttei, használhatjuk anyanyelvünket, a horvát nyelvet. (Élénk felkiáltások : Is !) De használhatjuk ! Felhívom figyelmüket ezen törvénynek ugy magyar, mint horvát eredetijének pontos és kétséget kizáró szövegezésére. Nem mondja ez a törvény, hogy csak beszélhetnek vagy csak Írhatnak, hanem hogy használhatják a horvát nyelvet. (Felkiáltások: Is!) Használhatni: minden jogászember, sőt minden épeszű ember előtt annyit jelent, hogy nekünk jogunk van itt ugy szóval, mint Írásban a hoTvát nyelvet használni. (Zajos ellenmondás.) A »használhat<< szó annyit jelent, mint beszélni és írni. (Nagy zaj és ellenmondás.) Szokoly Tamás : Haza irhattok horvátul! Supilo Ferencz: Tehát nem csak horvátul beszélhetünk, hanem horvát előterjesztést is tehetünk. A törvény továbbá sehol semmivel sem állapítja meg azon határokat, a melyekig mi horvát nyelvünket használhatjuk. A t. elnök ur tegnap kijelentette ugyan, hogy nekünk jogunk van horvátul beszélni, de a házszabályokhoz nem szabad horvátul szólni. (Ugy van 1 balfélől.) A t. elnök ur erre vonatkozólag semmiféle törvénybeli rendelkezést nem említett fel, mert ^ nem is hozhatott fel, mert ilyen rendelkezés nincs. Azok a nyelvre vonatkozó törvények, a melyekre, mint gyakran halljuk, e t. ház másik felén ülő urak hivatkozni szoktak, nem vonatkoznak Horvát-Szlavonországra, hanem csak Magyarországra, és ha jól megnézik azon törvényeket, olyan szakaszokat találnak bennük, hogy ezek a törvények nem érintik és nem érinthetik a magyar-horvát kiegyezés rendelkezéseit. Azok e t. házban csak akkor lehetnek érvényesek, ha ez nem közös országgyűlés. Csakhogy ma közös ügyek tárgyaltatnak benne, a melyeknél nekünk is jogunk van részt venni; ez az országgyűlés tehát most, a hogy az alaptörvény kimondja, közös országgyűlés, melyen a mi nyelvünket illetőleg csak az alaptörvény 59. §-ának rendelkezései mérvadók. A felhozottakból következik, hogy nekünk, a Horvá.t-Szlavon királyságok delegátusainak, nemcsak jogunk van ez országgyűlésen a horvát nyelvet szóban és írásban használni, (Mozgás.) hanem jogunk van azt használni az összes parlamenti tárgyalásokban, a melyek e t. házban az alaptörvény által megállapító tt viszonyok folytán keletkezhetnek ; tehát természetesen a házszabályvitában is. Nekünk semmi közünk ahhoz, hogy az igen t. elnök ur nem tud horvátul; ez tisztán az ő magánügye. Azt hiszem, hogy nem is kellene mondanom, hogy a törvénynek nem szabad alkalmazkodnia azokhoz, a kik annak végrehajtásával vannak megbízva, hanem hogy nekik kell a törvényhez alkalmazkodniuk. Hogy mi itt horvátul beszélünk és mennyit beszélünk horvátul, az a közös kormánynyal szemben való politikai helyzetünk dolga. (Zaj balfélől.) Gaal Gaszton : Közös kormány nincs; magvai kormány van! Supilo Ferencz: A horvát kiegyezési törvény 59. §-a. képviselő ur. Mi e tárgyalásoknál szigorúan ragaszkodtunk a házszabályhoz és a törvényhez. Végül kijelentem, hogy ezen rendelkezéseket nem áll hatalmában a háznak egyszerű szavazással megváltoztatni és hogy az ilyen pillanatnyi és időleges határozatoknak nincs semmiféle hatályuk, ha azok ellentétben állanak a szentesitett alaptörvényekkel, melyek csak a regnikoláris bizottságok utján változtathatók meg. (Taps a jobbközépen.) Ugron Gábor (szólásra jelentkezik). Elnök : Mihez kivan szólni a képviselő ur % Ugron Gábor: A házszabályok kérdéséhez. Elnök: Kérem. Ugron Gábor: T. ház! Az előttem szóló képviselő ur kifogásolja azon intézkedését a tegnapi ülés elnökének, Návay Lajos képviselő-