Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-192

Julius 5-én, pénteken. 26 192. országos ülés 191 hitelt kell kérni — ugyebár ? Ha pedig póthitelt nem tudok kérni, hanem olyan sürgős a kiadás, hogy póthitel kérése nélkül is kell a kiadást foganatosítanom, akkor előirja a törvény azt, hogy az illető kiadásra nézve a pénzügyminiszternek és a minisztertanácsnak hozzájárulása kivántassék meg és a legközelebbi negyedben a képviselőháznak erről jelentés tétessék. (Helyeslés a baloldalon.) Már most el fogja ismerni a t. képviselő ur azt, hogy ha ezen utóbbi modalitást követjük, ez még nem törvénytelen eljárás; ez egészen törvényes eljárás, s igen sok esetben indokolt és helyes eljárás is. A közösügyi kiadásoknál a póthiteleknek kérése még nehezebben megy, mint egyéb kiadásoknál, mert hiszen ott a póthiteleket is először a delegácziók által kell megállapittatni és azután a delegácziók által megállapított póthiteleket kell a t. ház által megszavaztatni. Ott tehát az eljárás sokkal nehézkesebb, mert egy vagy más kiadás miatt talán technikai okokból sem lenne indokolt mindig a delegácziókat póthitelek megajánlása végett igénybe venni. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy ilyen tilalomfáknak felállítását, a melyek a kormányzást egyes esetekben egyenesen lehetetlenné teszik, és talán a törvény iránti tiszteletet sem növelnék, — mert ha lehetetlen állapotokat teremtünk, akkor lehet, hogy ilyen tilalomfák ellenére is kell kiadásokat eszközölni, a mi mindenesetre nem hatna közre a törvénytisztelet emelésére — méltóztassék egyszerűen mellőzni. Tessék igenis szigorúan fentartani azt az elvet, hogy az elkerülhetetlen szükség és rendkívüli okok kivételével ilyen ne történhessék ; de a mi elveinknek megfelelőleg az elbírálás mindig a konkrét esetekre tartassák fenn. Ezzel, nagyon természetes, nem az adott esetről szóltam, hanem azon elvi szabálynak a felállításáról, a melyet a t. képviselőházzal elfogadtatni szeretnék. (Élénk helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. (Halljuk ! Halljuk I) T. képviselőház ! Akként szándékozom feltenni a kérdést, hogy elsősorban is döntés tárgyává teszem, vájjon elfogadja-e a képviselőház a zárszámadás vizsgáló-bizottság jelentését az 1903. évi zárszámadásokról ? Másodszor : hogy a zárszámadási bizottság által előterjesztett indítványokat és határozati javaslatokat — számszerint hármat — elfogadja-e a ház ? És azután — mivel nincsen ellentétben ezekkel — a kérdés az lesz : elfogadja-e a ház Éber Antal képviselő urnak indítványát, a melyben helytelenítést és rosszalást mond ki Hieronymi Károly és gr. Tisza István minisztereknek, illetőleg miniszterelnöknek .. . (Felkiáltások balfelől: Ez a bizottság indítványa I) Éber Antal előadó : Bizottsági indítvány is ! A bizottsági jelentés már be volt adva ! Elnök : Tehát én egészen helyesen mondottam, hogy ez Éber Antal képviselő urnak az indítványa, (Helyeslés.) a mely nem áll ellentétben a bizottság indítványával. (Halljuk ! Halljuk!) Tehát fel fogom külön tenni a kérdést erre is. És mivel sem a bizottsági jelentésekkel, indítványokkal és határozati javaslatokkal, sem pedig Éber Antal képviselő ur indítványával nem áll ellentétben, fel fogom tenni a kérdést Farkasházy Zsigmond képviselő urnak különvéleményére, hogy azt elfogadja-e a ház, igen vagy nem ? (Mozgás.) Továbbá, miután ez nem áll ellentétben egy inditványnyal sem: fel fogom tenni a kérdést Farkasházy Zsigmond képviselő ur indítványára, a melyben ki akarja mondatni, hogy a gr. Tisza István volt miniszterelnök által kiadott 150.000 koronára nézve a felmentést nem adja meg. Ez az indítvány sem áll ellentétben egyetlen más inditványnyal sem. így sorjában, a hogy az indítványok beterjesztettek, fogom külön-külön feltenni a kérdést. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni % (Igen I) Popovics Sándor államtitkár: Bátor vagyok a t. házat figj^elmeztetni. hogy az én felfogásom szerint a bizottsági jelentés végén javasolt pontozatok ellentétesek a Farkasházy Zsigmond képviselő ur által beterjesztett különvéleménynyel. Mert hisz akkor neki miért van különvéleménye % (ügy van ! Ellenmondás.) Elnök: T. képviselőház! Farkasházy Zsigmond képviselő urnak különvéleménye az én nézetem szerint nem áll ellentétben a bizottsági javaslattal, a mennyiben egészen másról szól. Mert nem azt mondja, hogy ne fogadja el a ház azon határozati javaslatokat és inditványokat, a melyeket a bizottság ajánl, hanem ettől egészen önállóan és függetlenül csak egy elvet akar érvényre juttatni. Farkasházy képviselő ur különvéleményét fel fogom olvastatni, hogy annál világosabban legyen a kérdés a ház előtt. (Halljuk ! Halljuk !) Hammersberg László jegyző (olvassa.) Elnök : Ez a különvélemény nem tartalmazza azt, hogy nem járul hozzá, vagy pedig hogy ellentétbe helyezkedik az indítványokkal és határozati javaslatokkal, a melyeket jelentésében a bizottság kifejezésre juttatott. Méltóztatik tehát az én propozicziómat a kérdések feltételére nézve elfogadni ? (Igen!) Farkasházy Zsigmond : T. ház ! A kérdés feltevéséhez vagyok bátor hozzászólni és kérni fogom a közösügyi rendkívüli kiadásokra vonatkozó indítványomnak két részre osztását, illetőleg kész vagyok arra, hogy az első részt, mely általánosságban szól, elejtsem, és akkor csak a második rész marad. Elnök : Mit méltóztatik elejteni ? Farkasházy Zsigmond: Indítványomnak a következő részét ejtem el (olvassa) : »A képviselőház az előirányzatnélküli közösügyi költségeknek törvényes felhatalmazás nélkül való utalványozásokat általában törvénytelennek tartja s — ezt kihagyom. Már most marad (olvassa) : A képviselőház az 1903. évben történt előirányzatnélküli közösügyi költségeknek utalványozását helyteleniti«. Elnök: Tehát ugy fogom feltenni a kérdést, a mint a képviselő ur akarja, mert indítványának